Most szép beismeréssel kell kezdenem ezt a bejegyzést. Szóval én még soha, de soha nem mertem nekifogni a piskótatekercsnek. Piskótát símán, kirázom a kisujjamból. Csak régen, mikor nem igazán volt kapható sütőpapír, akkor megállapítottam, hogy mit vacakolni konyharuhával a tekergetésnél, annyit nem ér az egész. Aztán itt a témát zároltam is. Meg sem fordult bennem azóta, hogy konyharuha félre, helyette jöhet a sütőpapír. Hisz ha le volt írva....
No, de tegnapelőtt elővettem a fagyasztóból egy dobozka valamit. Valahogy kiabált a kiolvasztásért. Igaz, akkor gőzöm sem volt mi van benne, azt hittem befagyasztott kenőmájas. Aztán láttam, hogy bizony gesztenyepüre, ami jó ideje a hűvösön várja a jobb sorsát. Nem tudom mikor készítettem, de a kertben termett, az bíztos (na jó, nem készen püre formában...pedig úgy volna az igazi).
Oldalborda pedig nógatott, hogy nehogy megsavanyodjon a cucc. Hát jó. Valahogy úgy voltam a dologgal, hogy ha baj van vele, akkor kerülni kell. Szóval (hú, hol is, kinél is volt a napokban a népmese a legyen is meg nem is, hozzon is meg nem is.....témával) valamit alkotnom kellett, de energiabedobásra nem voltam kapható. Nézelődtem itt-ott-amott, hogy mi is legyen a kb. 70 dkg gesztenyepürám sorsa, de sehol nem találtam egérutat a kelepcémből. Míg kalandozásaim során eljutottam Chef Viki-hez. Oké, tudom, a link az sós piskótáról szól, de itt csapott meg az a bizonyos szikra. És végezte a gesztenyém gyönyörűen feltekerve.
Hozzávalók
a piskótához:
- 5 tojás
- 5 ek cukor
- 5 ek liszt
étcsoki a díszítéshez
A tojásokat beleütjük a habverő táljába, hozzáadjuk a cukrot, s jó habosra kikavarjuk (ha állványos a mixerünk, nyugiban végezhetünk az alatt a bő 5 perc alatt bármit, az elektronika meg hadd gurizzon). Utána a lisztet kanalanként hozzáadjuk. Sütőpapírral bélelt tepsibe szétkenjük, s 200 fokos sütőben 9-10 perc alatt megsütjük (nekem össze-vissza púpos-hólyagosodott a piskóta, ami azonnal szépen lenyugodott mihelyst kivettem a sütőből). Miután kivesszük, 2-3 perc múlva (hogy már ne égesse le az ujjlenyomatot a mancsunkról) sütőpapírostól feltekerjük, s úgy hagyjuk kihűlni.
Miután kihűlt, lecsavarjuk, a belső felére kenjük a gesztenyemasszát, s újból felcsavarjuk, de most már csavaráz közben a sütőpapírt eltávolítjuk.
Rövid időre (nálam mondjuk ez épp éjféltől reggelig történt) hűtőbe tesszük, hogy a rolád formára álljon. Az étcsokit megolvasztjuk, s tetszés szerint díszítjük vele a tekercsünket. Ha úgy tetszik, el is hagyhatjuk, vagy akár teljes csokiburkot is vonhatunk rá (na, a szeletelést majd megnézném).
11 megjegyzés:
Nagyon guszta lett!
Nagyon szép,a fotó pedig csodás!
Tényleg nagyon szép lett, én sem készítettem még sosem piskótatekercset:)
köszi lányok, ez most nagyon jól esett.
szájam rongyosra dumáltam, hangom közel semmi, Elsőszülöttel matekoztunk (ebből is kitűnik, hogy nem egy lángelme)...kissé magam alá zuhantam.
Edó....hú, köszí.
Kati, próbáld ki, meglásd nem mumus, nem "bánt"
Kár volt eddig várnod vele! Nagyon guszta lett!
Nálam olvastad egyébként a népmesét...(nálam is, meg nem is; mert biztos már olvastad Gyerekeidnek mesekönyvből is!)
:-)
Tényleg gyönyörűen feltekerted! Pazarul néz ki! A fotó pedig szuper! A gesztenyéhez mennyi vajat kavartál? Szóval tényleg csodás!
Saját gesztenyepüré:)) Most irigykedem egy kicsit:))) Klassz fotó!
Hát pedig erről nem mondanám meg, hogy az első:) Gyönyörű és a díszítésed is szuper:) Én is félem sokáig a piskótatekercstől, szerintem mindenki:)
Hát ez egyszerűen mesés lett! Gyönyörű, profi munka, jó helye lett a gesztenyének :-)
Édesanyád látta-e már? :-)
Nagyon finom lehetett. Szépen tálaltad, jól néz ki!
Kriszti, megmondom az őszintét, hogy máfr nem emlékszem. A 70 dkg-ból talán olyan max 20 dkg lehet a vaj?
Megjegyzés küldése