Oldalak

2011. 11. 29.

Zakuszkás rúd

Teljesen más volt a mai napi terv. Ugyanis az valami finom, túrótöltelékes bonbon volt. Csak aztán a bonbonok úgy döntöttek, hogy ők biza itthon maradnak a családban, nem pedig némi kóstoló lesz belőlük. Ugyanis kapták magukat, s testi épségükről lemondtak. Így előkaptam egy adag zakuszkát a fagyasztóból, mellé egy kis kelt tésztát, s máris megmentve a mundér becsülete.

Hozzávalók:
  • 3 dl langyos víz
  • 30 gr olaj
  • 25 gr élesztő
  • 300 gr fehér liszt
  • 300 gr graham liszt
  • 1 tojás
  • 1 tk cukor
  • 2 tk só
tölteléknek kb. 500 ml zakuszka, tetejére kenéshez tojás

A tészta hozzávalóit a kenyérsütő üstjébe tettem, rugalmas tésztát dagasztott a gép, majd lekapcsolva duplájára kelesztettem. Ezután téglalap alakúra kinyújtottam, majd a tésztátátemeltem egy sütőpapíros tepsire. A tészta középső harmadán hosszában elosztjuk a zakuszkát, kétoldalt a maradék tésztát részútosan kb. 2 centi széles csíkokra bevágjuk, amelyeket felváltva a zakuszkás részre hajtunk. Végeit összefogjuk, hogy a töltelék ne folyjon ki. 20 perc kelesztés után a rúd tetejét lekenjük tojással. 180 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső fűtés) 28 perc alatt megsütjük.

Ezután hagytam kihűlni, egy nagyobb vágódeszkára áthúztam, majd becsomagoltam s elvittem a "tett színhelyére". Hát mit mondjak tovább? Alig volt a bandának türelme míg fel lehetett vágni eme kompozíciót. Aztán kapták magukat s szépen felfalták az egészet. Maradtam a késsel meg a vágódeszkával. Ez sem semmi.

2011. 11. 28.

Gyerekkori kedvenc...avagy rahátos kifli

Azt hiszem volt már egy rahátos kifli itt a blogon. Na, ezt tegnap este dobáltam össze. Hétvégén ugyanis nem voltunk itthon, hazafele míg a tesók aludtak, Kicsilány unalmában éhes lett. Na persze dehogy volt ő az, csak jobbat nem bírt kitalálni. Megígértem neki, hogy ha hazaérünk, majd sütök rahátos kiflit. Elég is volt neki az ígéret (főleg mert már rég aludt mire kivettem a sütőből). Csodálkoztam, de nem kérte számon ma reggel. Azért az ovisok is kaptak kicsi kezükbe egy kiflicskét induláskor, ha már a nagyoknak ezt csomagolt Oldalborda a suliba. 



Teljesen ad hoc mód szórtam bele a tészta hozzávalóit a kenyérsütő üstjébe. A hozzávalókat grammban adom meg, lévén nálam a kenyérsütő üstje felkerül a mérlegre, s ott mérek mindent (na jó, tojást nem)
  • 260 g langyos víz
  • 65 g olaj
  • 25 g élesztő
  • 5 g só
  • 65 g cukor
  • 600 g liszt
  • 1 tojás
Ezen kívül kb. 35 dkg rahát és 1 tojás a kiflik teteének lekenéséhez.
 
A hozzávalókból ruganyos tésztát dagasztatok a géppel, majd azt kikapcsolom, s hagyom duplájára kelni. Akkor kiveszem, kicsit kinyomom a levegőt, majd 4-be osztom, ezeket egyenként kör alakra nyúktom, hat cikkre vágom, a körívre rahát darabkákat teszek, s feltekerem, sütőpapíros tepsire teszem. Ismét hagyom kelni, ezúttal olyan 20 percet. Tetejüket tojással megkenem. 170 fokos sütőben 25 perc alatt szép pirosra sütöm. Most légkeverést alkalmaztam, a két tepsit egyszerre tettem be. Másképp 180 fokon sültek volna.

Gyerekkorom másik hatalmas kedvence volt, mikor Brassóba költöztem még volt egy hely ahol csudifinom péksütiket lehetett vásárolni. Aztán a közelében levő szálloda terjeszkedett, terület bekebelezve. Így kénytelen vagyok itthon készíteni. Előnye, hogy bíztos friss, bíztos finom, hátránya, hogy mostanság nem lehet bárhol rahátot venni. Amit nem is igazán értek miért.
Középsőm már hazajött a suliból. Kért még rahátos kiflit. Hát egyszerre haraptunk bele 1-1 kiflibe. Az én kiflimben halvány sárga volt a rahát, az övében olyan narancssárgás. Így tőle kértem kölcsön fotózásra. És megkaptam. Azóta persze már megette :) Még van pár darab, de szerintem nem sokáig. Ovisoknak majd ismét viszem, hazafele rágcsáljanak.

2011. 11. 22.

Káposztafasírt sült sonkával


Az alábbi fogás pár szem maradékáért valóságos közelharc folyt. Ugyanis épp maradt pár darab, s nem annyi amennyit a nassolásra beállított gyerekpoci be bírt volna fogadni. Ígéretet tettem, hogy lesz még ilyen. Ideje lenne beváltanom az ígéretet.



Hozzávalók: 
  • 1 kg burgonya, 
  • 80 dkg káposzta, 
  • 1 kis fej hagyma,
  • 4 tojás, 
  • 5 evőkanál liszt, 
  • 2 teáskanál őrölt kömény, 
  • só, bors, 
  • olaj a sütéshez

A káposztát lereszeljük, majd sós, forró vízben 2 percig blansírozzuk.. Leszűrjük. A burgonyát, hagymát lereszeljük, a káposztához adjuk. A zöldséges keverékhez adjuk a tojást, lisztet, őrölt köményt, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Serpenyőben forrósított olajba kanállal kis halmokat teszünk, mindkét oldalát pirosra sütjük. Konyhai papírtürlőre szedjük, hogy a fölösleges olaj lecsöpögjön.
Sült sonkával vagy baconszalonnával tálaljuk.

2011. 11. 21.

Csillagtök mint tányér

Adva volt némi csirkemell a hűtőmben, ami sűrgős felhasználásért kiabált. Nosza, kimentem a pincébe, lássuk mit társítok mellé. Ott a polcon szembenéztek velem a csillagtökök, közülük 2 db. szemrehányóan, ugyanis ki kellett őket kukázni. Tehát csillagtökök be, egy üveg lecsóalap társaságában. Innen már csak egy lépés volt a mai népszerű ebéd.



Hozzávalók:
  • 6-8 csillagtök
  • 1 csirke mellehúsa
  • kevés olaj
  • 1 üveg lecsóalap (7 dl-es)
  • csillagtökök számával azonos fürjtojás
A csillagtököknek levágtam a kalapját. Na jó, miután 2 kést sikeresen összekentem, elővettem az elektromos kést (ha már van, s kb. évente 1x használjuk). Így jártam, ha nem frissiben kezdtem valamit eme gyönyörűségekkel. Szóval miután kalap leemel, tökökből a magos belső eltávolít, majd az előzőleg kevés olajon megfuttatott apró csíkokra vágott csirkehúst összekeverve a lecsóalappal (súztam), beletölt a tökök üregébe (tökök előzőleg picit sózva). Egy tűzálló tálba tettem a töltött tököket, majd másfél ujjnyi vizet tettem bele, 200 fokra tettem alsó fűtésen s elmentem a gyerkőkért az oviba. Mire hazaértem (volt az vagy 1,5 óra is) épp egy minimális vízréteg volt a tál alján. Ekkor kiskanállal pici lyukat alakítottam ki a töltelékben, ide beütöttem 1-1 fürjtojást, picit még visszatoltam a sütőbe, kb. míg a tojásfehérje megkötött. Ekkor sütő lezár, tálal, babérokat learat és meghajol. Majd ígéretet tesz, hogy jövőre lesz ismétlés.

2011. 11. 20.

Kapros-ordás palacsinta


Tegnap estefele Oldalborda hazaállított némi ordával. Kéréssel megspékelte: legyen belőle holnap ebédre kapros-ordás palacsinta. Elcsúszott volna friss kenyérrel csak úgy magában megsózva reggelire, de aprónép mézes-borsós zakuszkát evett, Elsőszülött pedig teát síma keksszel, lévén most ő lett kiszemelve Vuk népe által mint aktuális Simabőrű.
Hozzávalók:
  • 24 db palacsinta (recept itt)
  • 50 dkg friss orda
  • 2 tojás
  • 1 csokor kapor (friss)
  • 8 dkg cukor (avagy ízlés szerint)
A tojássárgát a cukorral habosra kavarjuk (esetleg adhatunk hozzá pár csepp citromlevet), hozzáadjuk a habbá vert tojásfehérjét, a villával eltördelt ordát, s végül az apróra vágott kaprot.
Ezzel a krémmel kenjük meg a palacsintákat, s tekerjük fel. Garantált siker. Nálunk legalábbis.

2011. 11. 19.

Kenőmájas

Egyik toplistás kencénk. Ráadásul lehet hitetlenkedve nézitek, de ez nálunk kizárólag (ezidáig) Oldalborda specialitása. Egyszer besokallt a konzerv májas ár-mennyiség elemzésén, s akkor még el sem gondolkodott azon, hogy a plédobozba mi mindent (nem) tesznek bele. Így aztán ha májaskence ehetnékünk van, akkor veszünk egy kis friss májat, majd már pikk-pakk kész is van. Ha meg így elgondolom, akkor jó lesz jövő héten némi májat venni. A fagyasztóból is kifogyott már a készletünk (Edót megnyugtatva ebből sem egy vacsorányi-tízórainyi mennyiség szokott készülni).



Hozzávalók:

  • 0,5 kg sertésmáj, 
  • 10 dkg füstölt szalonna, 
  • 1 főtt tojás, 
  • 1 fej hagyma, 
  • 10 dkg vaj/margarin, 
  • mustár, 
  • só, bors.



A májat megfőzzük, a főzővízbe ne tegyünk sót, mert attól köztudottan kemény lesz a máj. Miután megfőtt, hagyjuk kihűlni, utána ledaráljuk a szalonnával, hagymával és a tojással együtt. A masszát jól összekeverjük, hozzáadjuk a vajat. Sózzuk, borsozzuk és ízlés szerinti mustárt adunk hozzá.

Nekem ha nincs beletéve a szájam íze szerinti mustár mennyiség, akkor teljesen íztelennek titulálom. Ha nem vagyok az eredménnyel megelégedve, akkor első körben egy falathoz teszek még egy pici mustárt. Nagyvonalakban bejön. Ha mégsem, akkor a só a hunyó.
Ámbár a napokban úgy jártam, hogy közel semminek se érzem az ízét. Miután múlt héten Vuk és rokonsága csapott le rám, tegnap estére homloküreg gyuszival autodiagnosztizáltam magam. Este 11 és hajnali 3 között már a poklok poklát is megjártam, holott volt gőzölés, orrfújás, orrsprayelés, orrszívózás, sót is melegítettem s tettem fejemre, homlokamra, orromra, szememhez, arcomra, fülemre, nyakamra. mikor elszenderedtem volna, kihűlt az a fránya só. Ma reggel azért elégedetten nyugtáztam, hogy mintha megindult a cuccos. Csak azt nem értem, hogy a fenébe juthattam idáig, hisz fújtam eddig is ezerrel az orrom. Soha nem kellett még ilyen kórsággal szembesülnöm. Valahogy november tavaly óta nem az én hónapom. Kedves Elsőszülöttem erre még egy olyan hatalmas lapáttal rá is tett, amekkora lapát még a Guiness Book-ba se férne bele (hagyjuk......). Ilyen állapotban meg ahogy itt-ott elnézem, hogy ennyi meg annyi nap van karácsonyig......teljesen immunis vagyok. Valahogy olyan messzinek tűnik még nekem. Kérjetek már számon tőlem valami ünnepi sütit legalább (oké, tegnap délelőtt két kicsinek megígértem, hogy készítünk mézeskalácsot.....pékkifli lett a maximális amire képes voltam, Kicsilány ügyesen nyújtotta.....az is igaz, 12 fele osztottam, de a sütőbe már csak 11 kifli került be. kicsi ujjacskák egyet eltűntettek, részben elfogyasztották nyersen, részben elvitték a szobába a fiókba)

2011. 11. 18.

Színes csirkegombócok

Oldalborda a szárnyasok bármely "alkatrészét" szívesen fogyasztja, a zúzapörköltért kimondottan rajong (az egész család), ellenben a mellehúst kerüli mint macska a forró kását. Persze sikerül olykor úgy készíteni, hogy utána csak nyalogatja a szája szélét (ráadásul repeta után). Ázsiai ételekben is szereti, ám legutóbb ebben a formában tarolt. Mindenkinél.

Hozzávalók a gombócokhoz: 
  • 50 dkg csirkemellfilé, 
  • 1 tojás, 
  • 5 dkg reszelt juhtúró, 
  • 1 zsemle tejbe áztatva, 
  • liszt a forgatáshoz, 
  • só bors, 
  • olaj a sütéshez

A zöldségraguhoz: 
  • 1 padlizsán, 
  • 1 hagyma, 
  • 1 sárga paprika, 
  • 1 zöld paprika, 
  • 1 piros paprika, 
  • 2 paradicsom, 
  • 5-6 mini zsenge tök, 
  • 1 dl húsleves, 
  • só, bors, olaj.
A padlizsánt meghámozzuk, kockákra vágjuk, besózzuk és állni hagyjuk.
A csirkehúst ledaráljuk, hozzáadjuk a tojást, a kinyomkodott áztatott zsemlét, juhtúrót, sózzuk, borsozzuk.
A hagymát kevés olajon üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a felkockázott paprikát, a karikára vágott tököt, padlizsánt. 5 percig fedő alatt pároljuk, majd hozzáadjuk a meghámozott, felkockázott paradicsomot és a húslevest. További 15 percig pároljuk.
A húsos masszából gombócokat formázunk, lisztbe forgatjuk, forró olajon körbepirítjuk. Beletesszük a zöldségraguba s még 5-10 percig pároljuk.

A szaftos ragut jól lehet tunkolni a gombócokkal. 
A fogadtatásról pedig: "ilyent ugye máskor is készítesz még?" Hát naná.

2011. 11. 17.

Bloggereknél játékok

Tegnap este nem igazán futotta Ibcsi felhívásának eleget tenni, erre ma Martinelli jött a következővel.
Nos, aki gondolja, csatlakozzon. Linkek fennebb csatolva.

Ibcsi kiírása

Itt pedig a Martinellié

2011. 11. 16.

Túróhab szilvamártással


Hozzávalók: 50 dkg tehéntúró, 20 dkg cukor, 3 tojássárgája, 3 dl tejszín, 2 evőkanál rum, 3 dkg kandírozott gyömbér, 10 dkg étcsokoládé, 50 dkg szilva, 1 kávéskanál fahéj.

A tehéntúrót csomómentesre kikavarjuk. Hozzáadunk 10 dkg cukrot, a tojássárgát, rumot. A tejszínt keményre verjük, belekavarjuk a túrókrémbe. Hozzáadjuk az apróra vágott csokoládé felét és a felaprított kandírozott gyömbért. Hűtőszekrénybe tesszük. Ezalatt elkészítjük a szilvamártást. Ehhez a szilvákat kimagozzuk, aprítjuk és lábosba tesszük. Hozzáadjuk a maradék cukrot, megszórjuk fahéjjal. 10-15 percig főzzük, majd kihűtjük.
Poharakba osztjuk a túrókrémet, rákanalazzuk a szilvamártást. Maradék csokoládéval megszórjuk a tetejét.

Tipp: kandírozott gyömbér helyett használhatunk kandírozott narancshéjat.

2011. 11. 11.

Pacalleves

Most nem mesélem el nektek mi is történt mikor másodszorra ettem a fent nevezett levest. Lényeg, hogy nincs mivel hencegnem. Először egyetemistaként nagybátyámékkal ettem egy étteremben. Mély nyomokat nem hagyott bennem (a kis finnyás tizenéves). A második eset után hallani sem akartam pacalról. Csak hát ugye másképp történt. Lényeg, hogy azóta sűrűn készül, mert Oldalborda szerint az éttermekben legtöbb "lájkot" érdemlő leves ez. Lányok is szívesen fogyasztják, Kiffiú még nem érzett rá az ízére, hisz ebből most a levét mind eltűntette, de pár kanál sűrű után a többit meghagyta. Szóval a tojáslevesből a tojás, lágytojás meg a pacalleves nem nyerő neki. Sebaj, ennyi idősen sokkal több dologgal voltam balhéban.
Az alábbi leves Oldalbordától megkapta az utóbbi idők legjobb pacallevese titulust. Mire én csak annyit mondtam, hogy biza rég készítettem, s azért van annyira odáig.



Hozzávalók:
  • 2 csomag pacal (ezek mostanság csak 90 dkg-osak, de konyhakészek)
  • 5-6 cikk fokhagyma
  • 3-4 húsos paprika
  • só, bors, 
  • tejföl (kb. 0,5 l)
  • 1-2 ek liszt
A pacalt megmosom, majd vízben odateszem főni. Ízlés kérdése mennyi vizet tegyünk bele, ez most nagyon sűrűre sikerült, vehettem volna elő nagyobb fazakat. A főzővízbe belenyomom a fokhagymát, sózom. Lassú tűzön főzöm, most volt ez olyan 2 óra hossza is. Félidőben beleteszem a vékony laskára vágott paprikát.
Van mikor kerül bele sárgarépa, most épp nem volt jelentkező aki kimenjen a pincébe :p
Mikor késznek nyílvánítom, akkor a liszttel és tejföllel behabarom a levest. Borsot keveset szórok bele, szerintem nem ez az a leves amely több borsot igényel.
Éttermekben "muzsdéjjal" (azaz fokhagymaszósszal) és csípős paprikával szolgálják fel. Így van ez nálunk is, bár a csípőst Oldalborda meg a két nagylány igényli. Személy szerint útálom nem szeretem a csípőst.

Amúgy ez épp ma egy hete készült, ma a a konyhát meg se bírom közelíteni, az meg kész mazochista megmozdulás részemről, hogy gasztros blogokon (a sajátom is ide sorolandó) járkálok. Éjszaka a nagy Vuk, reggel meg a rokona suhintott meg. Össze kéne szedni magam, holnapután jön a rokonság.
Addig pedig hadd dicsekedjek el Középső csajommal: ma a fogdoktornénitől nagyon jó minősítést kapott a fogsora. Sehol nincs fogkő, lyuk még kilátásban se. Egyedül azért nem kapott maximális jót, mert sajnos Oldalborda családjától örökölt. Fogszabályzó kell a csajnak. De még nem sürgős. Majd megkapja, megérdemli. Megígérte, hogy nem úgy fog tenni vele mint Elsőszülött, aki számtalan alkalommal letörte a fogszabályzói "lábacskáit". Jó párszor visszavittük, drága pénzekért kijavították, majd ismerős is javítgatta. Mígnem egyik napról a másikra az összes szárat le nem törte. Akkor volt az a pillanat, mikor eldöntöttem, hogy nem dobunk ki pénzt az ablakon. Ha ő nem akarja, nincs miért harcoljunk. Mondjuk nagy mákja volt a csajnak, ama aránylag, rövid idő alatt elég szépen "sorbaálltak" a fogai, s utána sem csámpásodtak vissza. Legalább ennyi.

2011. 11. 10.

Eltűntem....de csak a blogon....kenyérbe bújt husi

Eltűntem. Ráadásul mától lenne alibim is. Ugyanis kerülget valami nyavalya. Erőm semmi, fejem fáj, ráz a hideg....bár lázam nincs még.
Aztán kedvem fokozandó, előáll Elsőszülött a sulis igényeivel. Milyen házi feladat az, hogy vágja össze a gyerek nekem a szakács folyóiratom, hogy vigyen belőle egy receptet?
ráadásul románul....
s vigyen szintén románul úságból kivágott időjárás jelentést. Ami alap nehézségekbe ütközik, lévén román sajtó a lakásba csak a hobbynk szintjén érkezik: azaz nekem gasztros téma, Oldalbordának a National Geographic meg a Geo. Venne ő még terepjárós magazinokat, de már 2 éve mind megszűnt. Szóval honnan időjárás előjelzést románul? Oké, a harmadik az menő, reklám kellene. Azt valahonnan eszközlök. Max bemegyek ma az M-el kezdődő benzinkúthoz, s veszek egy ingyenes lapot tőlük. Van benne recept is, meg reklám is. De időjárás....na az tudtommal nincs.
A másik: a német tanárnő meg családi fotót kér. kíváncsi a szülőkre, testvérekre vagy mi a frász? a mai digitális világban, métt kő neki papíron fotó? ami van, azt meg hogy adjam a suliba? az már nem lesz partyképes, albumba való 1 sulis nap után.

Na, akkor most térjek vissza kissé a blogger címem státusához, s megmutizom nektek az uccsó birkavágásból a hosszú hús (vesepecsenye vagy még milyen néven fut) hogy végezte.
Megpároltam a masinámba, olyan 45 perc hosszan. Ja, előtte sóztam, s megszórtam rozmaring porral. Majd kenyértésztára helyeztem, köré jó sok, olajból kiemelt szárított paradicsomot tettem, feltekertem, s megsütöttem. Lesz ebből még repeta, ha nem is birkahusival.
Másnap, mikor már nem volt frissessége tetőpontján, kis mozarella szeleteket helyeztem a kenyérszeletek tetejére, s mikróban meggrilleztem. Mennyei. Úgy jobban érvényesült a rozmaring.
Szinte elfelejtem: frissen, jó szaftos, vegyeszöldség főzelékkel ettük. Hú, de megkívántam.

Aki pedig nem tudná: hamarosan jön-jön-jön.....még Magyarországon is, szabadárusításban.

2011. 11. 03.

Káposztás cannelloni

Hol is kezdjem? Az elejével valószínű, mert most úgy vagyok mindennel mint a Veres Kókis meséje, azaz bármit, bárhonnan nézek, semminek sincs vége. Kezdődött ugye a múlt héten említett gulyáskrémmel. Jelentem azon kívül, hogy a sütőben dúrván besűrűsödött (de ez nem baj), kitűnően megoldottam az adott problémát.
Aztán hétfőn épp próbáltam megtalálni hol a fejem (verseny, gyerkők vakációja stb), erre kedd reggel szépen áram nélkül maradtunk. Brassóban a Porond nevű városrész teljes átalakítás alatt áll, hogy ne mondjam a feje tetején. Délutánra mire lett áram, nem volt internet. Ezt már nehezebben viseltem, a tavalyi kellemetlen tapasztalatom alapján (amikoris több mint 3 héten keresztül naponta kb 10-15 percet ha volt internet....ugyanis valami dobozkát kellett volna kicseréljenek, csak nekik nem akaródzott). Másnap derült fény arra, hogy a wireless router felejtette el a beállításokat (hála ugye az áramszolgáltatónak). Persze gőzöm se volt hogy s mint kéne visszatenni, ezért ezzel is le a városba.....nem részletezem, elég az, hogy nem tudott egy darabig még az adott termék eladója sem (haver) hozzáférni. Aztán tanfolyam, edzések a gyerkőknek, Kiffiú most szokja ezerrel az ovit (értsd alatta reggelente ott kell szobroznom még egy darabig, hogy kicsi szíve másnap akarjon is oviba indulni, s ne jelentse ki, hogy ő marad Brassóban....azaz itthon). No meg tegnap Középső csajszim Keresztanyjával volt találkánk-kimenőnk. Szóval, mondom én....eleje van, vége sehol. Szerencsére 7végén csak három gyerkőc meg én leszünk....hátha.
Azt sem igazán tudom mit ettünk a napokban (pedig ettünk), Oldalborda is alakított....valami birka lábból pörköltet, én tojáshabos egreslevest, de......fotó....na ez az ami nincs. Csak odaestem az asztal mellé a székre s kész.
Amit most megosztok veletek, az az októberi Erdélyi Konyhában jelent meg. Azóta, ha minden igaz, megjelent már a novemberi lapszám is. Még nem láttam.



Hozzávalók:
  • 1 kis fej káposzta (kb. 75 dkg)
  • 60 dkg csirkezúza
  • 1 kis fej hagyma
  • 20 dkg cannelloni (a doboz 3/4-e)
  • 10 dkg sajt
  • 1 kis doboz tejföl
  • olaj
  • só, bors 
A káposztát lereszeljük, besózzuk, 20 percet állni hagyjuk. A hagymát felkockázzuk, kevés olajon megfonnyasztjuk, rátesszük a megmosott csirkezúzát, sózzuk, borsozzuk. Lefödjük, s amennyire lehet a saját levében hagyjuk pörköltnek elkészülni. Ha megfőtt kihűtjük, a húst apró kockákra vágjuk. A káposztát a levétől kicsavarjuk, kevés olajat hevítünk egy lábosban, beletesszük a káposztát, lefödjük, gyenge tűzön pároljuk. Időközönként belekeverünk, hogy ne süljön le. Mikor a káposzta elkészült, összekeverjük a pörkölttel s megtöltjük a cannellonikat. Ezeket egy tűzálló tálba egymás mellé tesszük. Mikor a tál megtelt, rákanalazzuk a tejfölet, a tetejét megszórjuk reszelt sajttal. Forró sütőbe toljuk (170 ºC), 35-45 percig sütjük, míg szép pirosra sül a sajt a tetején.