Töltött szalagos fánk

Sütőtök mellett a birsalma/körte is hunyó Elsőszülöttnél. A poén, hogy ahogy telnek az évek, egyre inkább faksznisabb. Szerintem azt hiszi, hogy ez így trendi. Nem is zavarna, hisz majd szép lassan rájön, hogy max magával tol ki, de látja az aprónép, s amilyen kis majmok....

Szóval ismét úgy döntöttem, hogy csak megetetem ám azt a fránya birsaéma sajtot a gyerekemmel.

Apropó birsalma. Múltkoriban dilemmáztam a birsalma meg a birskörte között. Ugyanis szerintem a kertünkben birskörtefa van. Oldalborda meg ugye másoddiplomázik, dendrológiát (asszem) tanulva pedig most világosított fel. Birsalma meg birskörte lényegében egy és ugyanaz, csak a megjelenési formájában más csak. Állítólag szárazabb években körte formájú, míg nedvesebbekben alma. Hát nálunk mindig körte (már amikor hajlandó teremni), szó sincs csapadékfüggőségről.

De térjek vissza a birskörtémből készült sajtra (oké, dög voltam az erről szóló - mármint birskörte sajt - bejegyzést megírni). Tehát gondoltam egy merészet és szalagos fánkba bújtattam. Moha rengeteg dícséretet kapott a szalagos fánkjára (ami egyébként tavalyi szezonban a Kifőztükben is megjelent), így kaptam magam, s teszteltem a receptjét. Jelentem, tökéletes, olyannyira, hogy utána síma szalagos formában, tripla adagból készítettem családi haveros (sok felnőtt, sok gyerek) szánkózós vasárnapi összejövetelre, s 1-2 darab maradt csak a "nyakamon". Ja, a recept enyhe módosítást volt kénytelen elszenvedni, vaníliám az alkoholban áztatott van, rum nem, csak konyak volt a házban. Narancshéj pedig kifelejtődött. 

Hozzávalók: 

• 70 dkg liszt
• 5 púpozott evőkanál porcukor
• 1 tojás
• 3 tojássárga
• 7 dkg olvasztott vaj
• 1/2 dl konyak
• 3 dl tej
• 3,5 dkg friss élesztő
• 1 evőkanál vaníliakivonat
• 1 tojásfehérje a kenéshez

Az egyszerűség kedvéért mindent a kenyérsütő üstjébe tettem, lágy tésztát dagasztott a gép. Utána gépet kikapcsoltam, hagytam duplájára kelni. Majd lisztezett munkalapra borítottam, szűk ujjnyi vastagra nyújtottam, kockákra vágtam, mindenik kocka szélét vékonyan megkentem tojásfehérjével. A kockák egyik oldalára került egy darab birskörte sajt, másik felét ráhajtottam, lenyomkodtam, majd letakarva keltek még kb. fél órát.

Közepesen meleg olajban kisütöttem, a szalagos fánk sütési eljárást betartva; azaz az olajba az a fele került, amelyik nem a munkalappal érintkezett.

Elsőszülött mikor hazajött, szépen beosont a konyhába, s minden előzetes engedély nélkül betolt 2 db fánkot. Vártam a kommentjét, de semmi. Evett levest, majd jöhetett a 3-ik fánk. Ezt is megette, mire a legnagyobb húga nem bírta tovább, s rákérdezett: na milyen a fánk, ízlik? Itt lezörgött neki, egyből észrevette, hogy a konyhapulton leledző birskörte sajt szemmel láthatóan kevesebb. Persze helyben kezdett veszekedni, hogy adjak neki a csokisból, mert az finomabb. Néztem ki a fejemből, mire a drágám megvilágosított: hát amit leves előtt evett, az biza csokis volt. És nem hitte el, mai napig is állítja, hogy az a 2 db. csokis volt. Kérdés, hogy a nagy tálból hogyan bírta kiválasztani azt a kettő darab csokisat? 

Ja, sajna keresztmetszeti fotó nincs, becsszóra kell elhiggyétek nekem, hogy tényleg nem csokival voltak töltve.