Oldalak

2013. 03. 09.

Pulykasonka

Említettem némi tizenhármast? Oké...megfejelem. Tizenhárom szor tizenhárom. Már kb. így érzek az idénre, pedig még alig kezdtünk márciust írni. Két hete Kicsilány hazajött az oviból egy pattanással. Nos....azóta is itthon van. Mert a pattanás nem volt más, mint hólyagos himlő. Épp csak száradni kezdtek a "pattanásai" (mert kitartóan úgy hívja), Kiffiú előadott egy 39,1 fokos lázat. Ő még nem is hagyta abba, legkisebb nővérkéje is beállt a mérjünk lázat csapatba. Mondjuk három nap alatt lecsengett, nem is igazán volt semmi különös tünet, a lányom másfél nap taknyolt, de szerintem ez a háromnapos láz volt. Ami....épp kezdett lecsengeni, mire az addig "én nem leszek himlős" jeligével hancúrozó Kiffiún is megjelentek a kis piros foltok. Ilyen körülmények közt örvendek, hogy legalább két köhögés, három hapci és társai között kipipálhattuk az ovis farsangot.
Aztán Oldalborda panaszkodott, hogy nem érzi fényesen magát. És ez nem múlt, második nap lázat is mért....mondjuk hálisten, sikertelenül. Ezt tetőzve tegnap én is carul voltam, ma szintúgy. A vérnyomásom magamhoz képest igencsak alacsony lett, de a pulzusom meg magas (kb. semmittevés után is). Aztán egy kis hőemelkedés is befigyelt, ami nálam cudarabb állapot mint a magas láz. Amolyan minden porcikám fáj, erőm semmi, de mégsem kiálthatom ki magam betegnek :( Ráadásul ma egyedül itthon. Mindenféle kiskorúval. Meg szülinapi zsúrra is hivatalosak voltak az aprók.....sajna a pöttyöskét nem vihettem, ezt diktálta ugye a becsület. Mert amúgy, igencsak könnyen viseli az úrfi, sehol egy hólyag, semmi vakarózás. Bezzeg a tesója, szenvedett helyette is.

Na, panaszáradat vége, fókuszáljunk a nyakunkon levő húsvétra (jajj, kellene takarítani....fúúúújj!!). Bevezetőnek bemutatom a pulykasonkánkat. Amelyikről ma Középső csajszim megkérdezte, hogy lehet olyant reggelizni? 



Hozzávalók:
  • 3 kg csont nélküli pulykamell, 
  • só, bors, 
  • 3 evőkanál méz, 
  • 2 evőkanál szójaszósz, 
  • 2 evőkanál mustár, 
  • 3 teáskanál fokhagyma granulátum, 
  • 1 púpozott teáskanál csípőspaprika krém, 
  • zöldfűszerek (morzsolt zsálya, őrölt babér, szurokfű), 
  • szerecsendióvirág, 
  • ½ dl olívaolaj.
Aa húst tetszőleges méretű csíkokra vágjuk, a többi hozzávalót egy fedővel ellátott tálban alaposan elkavarjuk, majd beletesszük a húsokat, alaposan összeforgatjuk, rátesszük a fedelét, 36-72 órát a hűtőszekrényben pácoljuk. Időnként átforgatjuk a húsokat, hogy mindenhol egyformán pácolódjon. 
A pácolás után a húsokat áttesszük a sonkaprésbe, majd azt lezárjuk. 

A sütőt 80-85 fokra állítjuk, egy mély tepsibe helyezzük a sonkaprést, majd a tepsibe vizet öntünk. Ha túl mély a tepsink, annyi vizet öntsünk bele, hogy a sonkaprésünket csak addig lepje el, ameddig a hús szintje van. Ha nem ér fel addig a szintig a víz, az sem baj. A prést nyugodtan hagyjuk 12-16 órát így a sütőben, bár az idő a présben levő húsmennyiség függvénye is.
Amikor kivesszük a sütőből, a présen szorítsunk még egyet, ekkorra helyezkedett, puhult a hús, hűlésre jobban össze tudjuk préselni. Ha kihűlt, pár órára tegyük hűtőszekrénybe mielőtt kiemeljük a sonkát a présből.
Ha nem bízunk abban, hogy a bőrös pulykamell kellőképpen össze fog préselődni, akkor készítsünk másfélszeres koncentrációjú zselatin oldatot, s azt is öntsük a húsra mielőtt a prést lezárnánk és a sütőbe tennénk. Ekkor azonban max. 75-80 fokra állítsuk a sütőt, akkor a présben levő alapanyagok nem igazán haladják majd meg a 60 fokot, ami a zselatinnak ajánlott felső hőmérséklet. Természetesen a sütőben eltöltött idő is kell növekedjen az alacsonyabb hőfok révén.
Aki nem rendelkezik sonkapréssel, de szeretne hasonló felvágottat készíteni, az se csüggedjen. Egy nagyobb konzervesdobozba tegye az alapanyagot, amire ráteszi a doboz tetejét, s arra valamilyen sütőbe tehető súlyt helyez. Legjobb erre a célra régi mérlegekhez a többkilós súly, de ha nem, akkor valamit ráhelyezni a konzervdoboz tetejére, arra pedig egy lábos, benne pár liter vízzel. A lényeg, hogy súlya legyen. Persze igyekezzünk úgy csinálni, hogy lehetőleg víz, lecsapódó vízpára minél kevesebb jusson be a konzerves dobozunkba.
No, meg ha valaki szeretne ilyen inoxból készült prést, ha megkeres az igényével, akkor közremüködhetek egy ilyen céleszköz tulajdonába juttatásához.
 

7 megjegyzés:

Kati írta...

Éva, de jó ez:)Minden reggel megenném. S milyen jó ötlet ez a prés, említetted még.

Böbe írta...

Itt is nagyon guszta! Huu de enném:))Valami ötlet,hogy ha nincs ilyen préselő szerkentyűm,mivel tudnám kiváltani?

boglarka írta...

Fantasztikus, soha nem gondoltam volna, hogy ez így elkészíthető otthon is, ezért Brassóig elmennék!
Jobbulást Nektek!

forktofork írta...

Meg lehet tudni honnan van a prés?

4Gyerek írta...

Ezt a prést Brassóban készíti el egy cég konkrét megrendelésre.

Névtelen írta...

Üdv,
Hol lehet ilyen INOX prést csináltatni/venni?
Köszi a választ!
(kenyeres.tomi@gmail.com)

Tamás Kenyeres írta...

Üdv!

Tudsz segíteni nekem szerezni ilyen prést?

Köszi!
kenyeres.tomi@gmail.com