Vagyis, hogy.....a gesztenye van túlsúlyban. Hisz ilyenkor október közepe után igencsak szeretem a gesztenyés fogásokat. Kertünkben van gesztenyefa, kis szerencsével (na jó, olykor többel) be is érik, fel is szedjük.Aztán főzöm, sütöm, variálom.
Tavaly valahol olvastam egy trükköt a hogyan pucoljunk hatékonyan gesztenyét témakörben. És....igencsak bejött nálunk. Persze itt a hatékonyság alatt ne arra gondoljatok, hogy valami varázsige, ráolvasás, wudu és társai közremüködésével egyik pillanaton van egy kiló gesztenyénk, másik pillanatban pedig máris megpucolt állapotban néz velünk farkasszemet. Mert azért ennyire nem. De ha arra gondolok, hogy megfőzve örökkévalóság megpucolni a gesztenyét, legalábbis ha fel akarom magam hergelni, tuti sikerül 10 szem főtt gesztenyével felugrassam a vérnyomásom. S akkor azt még nem is említettem, hogy ember legyen a talpán aki a főtt gesztenyét épen meg tudja pucolni. Előbb esik mikronjaira (az atom szerintem elbujdosott rég) mintse esélyem legyen egy szem gesztenyét épen megpucolni főzés után.
Nos, ehhez képset tényleg mérföldkő a tavalyi felfedezés.
Természetesen akinek nincs otthon mikrója, vagy esküdt ellensége ennek az elektromos konyhai cuccnak, az most szépen roskadjon magába, mert nem neki fog szólni a gesztenyepucolás.
Szóval vegyük a tüskés burkaiból kivadászott gesztenyeszemeket. Egy éles késsel a küldő héját távolítsuk el. Eddig semmi trükk, megy ez még az 5-6 éves fiúgyermekeknek is. Ha ez megvan, akkor kb 8-10 szem félig pucolt gesztenyét egy kis porcelántálkába teszünk, majd 2-2,5 percig maximumon (nálam 850W) mikrózzuk. Ezután konyhai textilkendőre borítjuk és gyorsan belecsavarjuk. A tálkába újabb pár szem gesztenye és indul újra a mókuskerék. De a második kör alatt már mi sem tétlenkedünk, hanem egyesével kivadásszuk a kendőből a gesztenyéket és pikk-pakk lehúzzuk a belső, egykor pelyhes vékony héjat róla. Így egy félkész állapotú gesztenyét kapunk, mely már javában veszített a nedvességtartalmából, de hát ez a mikrózás hátránya (após tavaly kísérleti jelleggel kipróbáltatta azt is, hogy vízzel kissé megspriccoljuk a gesztenyéket, egy kis tányérkával lefedjük a tálkát....hát engem nem nyert meg a plussz macera utáni eredmény).
Tavaly valahol olvastam egy trükköt a hogyan pucoljunk hatékonyan gesztenyét témakörben. És....igencsak bejött nálunk. Persze itt a hatékonyság alatt ne arra gondoljatok, hogy valami varázsige, ráolvasás, wudu és társai közremüködésével egyik pillanaton van egy kiló gesztenyénk, másik pillanatban pedig máris megpucolt állapotban néz velünk farkasszemet. Mert azért ennyire nem. De ha arra gondolok, hogy megfőzve örökkévalóság megpucolni a gesztenyét, legalábbis ha fel akarom magam hergelni, tuti sikerül 10 szem főtt gesztenyével felugrassam a vérnyomásom. S akkor azt még nem is említettem, hogy ember legyen a talpán aki a főtt gesztenyét épen meg tudja pucolni. Előbb esik mikronjaira (az atom szerintem elbujdosott rég) mintse esélyem legyen egy szem gesztenyét épen megpucolni főzés után.
Nos, ehhez képset tényleg mérföldkő a tavalyi felfedezés.
Természetesen akinek nincs otthon mikrója, vagy esküdt ellensége ennek az elektromos konyhai cuccnak, az most szépen roskadjon magába, mert nem neki fog szólni a gesztenyepucolás.
Szóval vegyük a tüskés burkaiból kivadászott gesztenyeszemeket. Egy éles késsel a küldő héját távolítsuk el. Eddig semmi trükk, megy ez még az 5-6 éves fiúgyermekeknek is. Ha ez megvan, akkor kb 8-10 szem félig pucolt gesztenyét egy kis porcelántálkába teszünk, majd 2-2,5 percig maximumon (nálam 850W) mikrózzuk. Ezután konyhai textilkendőre borítjuk és gyorsan belecsavarjuk. A tálkába újabb pár szem gesztenye és indul újra a mókuskerék. De a második kör alatt már mi sem tétlenkedünk, hanem egyesével kivadásszuk a kendőből a gesztenyéket és pikk-pakk lehúzzuk a belső, egykor pelyhes vékony héjat róla. Így egy félkész állapotú gesztenyét kapunk, mely már javában veszített a nedvességtartalmából, de hát ez a mikrózás hátránya (após tavaly kísérleti jelleggel kipróbáltatta azt is, hogy vízzel kissé megspriccoljuk a gesztenyéket, egy kis tányérkával lefedjük a tálkát....hát engem nem nyert meg a plussz macera utáni eredmény).
Nos, ha a gesztenyéinket emígyen megtakarítottuk, akkor lássunk neki a főzésnek.
Hozzávalók 4 személyre:
- 35 dkg konyhakész gesztenye
- 20 dkg pasztinák
- 2+1 körte
- 15 dkg gorgonzola
- 5+3 dkg vaj
- dióolaj a tálaláshoz
- só
A pasztinákot és 2 körtét meghámozunk, felkockázzuk. Az 5 dkg vaj egy részével kikenünk egy tűzálló tálat, a maradékot megolvasztjuk. A felkockázott pasztinákot és körtét a kivajazott tálba tesszük, rálocsoljuk a megolvasztott vajat és forró sütőbe toljuk. Amikor a pasztinák puhulni/barnulni kezd, kivesszük a sütőből és egy fazékba tesszük. Szintén a fazékba tesszük a gesztenyét és felöntjük vízzel. Néhány perc alatt összefőzzük, majd botmixerrel pürésítjük.Ízlés szerint megsózzuk. A maradék vajat serpenyőben felforrósítjuk és az utolsó körtét kockára vágva megfuttatjuk rajta.
Tálaláskor a krémlevesünk tetejét megszórjuk a párolt körtével, pár szem gesztenyével, rámorzsoljuk a kéksajtot és kevés dióolajat locsolunk rá.
Tálaláskor a krémlevesünk tetejét megszórjuk a párolt körtével, pár szem gesztenyével, rámorzsoljuk a kéksajtot és kevés dióolajat locsolunk rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése