Oldalak

2011. 03. 03.

Szuflé hallal, almával, savanyú káposztával

Azt hiszem kezdek belejönni abba, hogy halat ha nem is minden héten, de olyan 10-12 naponként terítékre pakoljam. Nekem bejön, eddig a családnak is, kíváncsi vagyok mikor kezdődik a zúgolódás. Remélem nem mostanában, én nagyon szeretem.

Tegnap überbrutál hisztis volt a Kiffiú. Csak úgy. Nem tudom milyen volt a Hold állása, avagy más hasonszőrű megfigyelésnek is híjján vagyok, ez tény, hogy gyerekem olykor utoléri a hoppáré. Tegnap reggel öltözés után egyszercsak rámnéz, földhöz vágja magát, s kezd ordítani. Én meg csak néztem ki üresen a fejemből, hogy ez mi. S ez egész nap így folytatódott. Délután már nem bírtam, kiraktam a szobából a folyosóra. Egy darabig még nyomta az előadást, majd besomfordált mellém, s szól: Anya! Rákérdeztem: befejezted a hisztit? Mire roppant meggyőző bólogatást kaptam válaszul. S lőn. Tényleg nem hisztizett. Több mint fél órán keresztül.
Ma reggel rákérdeztem, hogy a hisztis fiam kelt-e fel. Rázta a buksit. Tényleg még nem hisztizett, pedig másfél órája ébren van. Hab a tortán, hogy ma Elsőszülött is itthon van, ugyanazok a tünetek jöttek elő pár napja nála mint amik a tavaly húsvét hétfő estéjén a kórházba vitték a drágámat. Ujja a körömház mellett begennyesedve (máskor beváló házi praktikák kilőve, most nem jöttek be), torka fáj, nyelni, beszélni alig tud, köhög csúful. Ma irány a családorvos. Nagyon vágytam már bő 2 hónap baci meg vírusmentesség után egy kis betegségre. Persze borult az egész napi tervem. De azt remélem nem lesz megint kórházasdi, az a csajnak sem tenne jót (főleg iskolaidőben...tavaly a tavaszi szünete volt elcseszve), meg minket is kikészít idegileg. Kórházi látogatás erősen korlátozott, telefonban meg folyton nyígott: állítólag vacsi nélkül maradt (na mert szóltak, ő meg nem ment kajálni), unta magát s folytathatnám. Szóval kérünk némi gyógyenergiát. Meg persze a többi sem kéne elkapja. Nekem 2 napig borzasztóan fájt a torkom, mára talán lecseng. Ámen.

Nos, a tegnapi napom ugye carul indult. Némi halfilé a hűtőben várakozott, a panírozott verzió már nem hoz lázba, utoljára a fokhagymaszószos zöldséges volt, újból nem akartam azt. Gondoltam miért ne legyen belőle szuflé. Persze a szuflékat akkor szeretem igazán, ha egyszemélyes adagokba rétegezem a cuccot a tálakba. No, tegnap már örvendtem, ha egy hatalmas adagba letudom az egészet, s irány a sütő. Rég nem voltam így kiakadva déli 2 óra magasságában.

Hozzávalók:
  • 10 szem közepes méretű krumpli
  • fél fej normál méretű savanyú káposzta
  • 4 édes-savanykás alma
  • 1 kg halfilé
  • 3 fej hagyma
  • 5 tojás
  • 50 dkg krémtúró (nekem házi volt)
  • só, bors
  • vaj a tál kikenéséhez
  • kevés olaj
A krumplikat úgy egészben egy fazék vízbe tettem, forrástól számított 25 percig főztem. Közben a hagymákat karikára, a káposztát szálasra, a meghámozott, magtalanított almákat kockákra, a halfiléket falatnyi darabkákra vágtam.
A hagymát kevés olajon világos színűre dinszteltem.
A krumplikat kiemeltem a vízből, meghámoztam, karikáztam.
A tálat kikentem vajjal, majd a krumplikarikákból 2 réteget tettem az aljára. Erre jött a dinsztelt hagyma, majd almadarabkák, a savanyú káposzta, legutolsó rétegként pedig a halfilé darabok.
A krémsajtot jól összekevertem a 4 felütött tojással, majd ráöntöttem az egésznek a tetejére.
Borsot én kifelejtettem, a sót meg szándékosan, ugyanis nem volt időm kiáztatni a savanyú káposztát, amit idén Oldalborda kőkeményen elsózott.
A sütési idő igencsak érdekesre alakult, ugyanis épp mikor betettem a sütőbe a tálat derült ki, hogy nekem kell menni Kicsilány után az oviba. Oké. A város másik végébe. Tehát betettem 160 fokra, alsó-felső fűtésre. Mikor hazajöttem (bő egy óra múlva), még semmit sem moccant a dolog, így turbógrillre tettem, 200 fokra. Szépen megbarnult a teteje, mi nagyot lakmároztunk belőle. 

Mire Oldalborda hazaért, már igencsak langyos volt az egész, így ő reklamált, hogy ő ízlésének igencsak túlzottan tengerparti látvány a kaja, máskor ne pirítsam így meg. Hát na, 6 embernek nem lehet mindig mindenben a kedvébe járni.

7 megjegyzés:

Ami írta...

WOW! Nagyon guszta! :)

Chef Viki írta...

Hát ez baromi jó! Nálunk is egyre sűrűbben kerül hal a műsorba, mondjuk a tavalyi évhez viszonyítva :-)

Torokfájásra: kék kendő. A kék színen van a hangsúly. 1 nap alatt elmúlik a torokfájás! Hitetlen kutya vagyok, de működik, már többször kipróbáltuk, és több emberes a statisztika!

Jobbulást!

Andrea írta...

Jobbulást a kis betegnek! Torokfájásra én Umckaloabot szednék, erre esküszöm!

Ditta írta...

Nagyon jól néz ki,jöhet is,még úgysem volt hal a héten nálunk:-)

Erinacea írta...

De jóóó! Én is mindig vadászom a halas ötleteket, mert a párom nagy hal-rajongó nekem nem túl nagy a hal-repertoárom! Köszi!

Bianka írta...

Hű, nagyon izgalmas összeállítás

Viki írta...

Nagyon jól néz ki. Kár, hogy szerintem már elfogyott.

Gyógyujatok, és a kék-kendő igenis nagyon jó ötlet. Egyáltalán a kék szin, ami hideg és eleve a gyulladásokat lehuzza