Hát erről sem kicsit csúsztam le. Mondjuk csúfosan. Pedig még emailben is kaptam értesítőt, hogy mikor zárul a Blogkóstoló 5-ik fordulója, melynek Hankka volt a házigazdája. Ááááááá, ha csúszok, akkor csúsztam egy egész hetet. Mea culpa, vissza nem csinálható. Az a fini keksz sem csinálható vissza a kamra polcára, csak max újból elkészíthető. A keksz, melynek receptjét Okkitól hoztam, s amelyet azóta is követelnek rajtam a kiskorúak. Ráadásul megtörtént, ami rég nem: elfogyott itthon a kókuszreszelék. A boltban meg természetesen nem jut eszembe venni :(
No, de álljon itt a recept, ahogy én fogom ezentúl készíteni (amit ettünk az hites másolata volt az Okki receptjének, azaz Elsőszülött pöccre betartotta....igazándiból a sütőpor mennyiségét csökkentem, valamint házi vanília esszenciát teszek bele)
- 10 dkg zabpehely
- 18 dkg liszt
- 10 dkg cukor
- 2 teáskanál vanília esszencia
- 15 dkg vaj
- 8 dkg kókuszreszelék
- 1 nagy tojás
- 1 csapott kávéskanál sütőpor
A zabpelyhet, a kókuszreszeléket, a lisztet, a cukrot és a sütőport összekeverjük. A vajat felolvasztjuk, összekeverjük a tojással és az esszenciával majd a száraz összetevőkhöz adjuk. Alaposan összegyúrjuk, minimum 30 percre hűtőbe tesszük (a több tuti nem árt nekil, nálunk ücsörgött vagy 2 órát). Utána diónyi nagyságú anyagot veszünk kezünk közé, s kissé ellapított gombóckákat teszünk a sütőpapírra. 180 fokos sütőben addig sütjük, míg halvány rózsaszín kezd lenni a szélük. Sütőből kivéve, mint a kekszek sokaságát, picit hagyjuk hűlni, s akkor könnyebben bánunk velük, nem esik szét, könnyebb tányérra szedni. Az, hogy rohamtempóban fogy, gondolom alap. Kókuszimádóknak kötelező.
2 megjegyzés:
Nagyon szépek lettek, érzem is a kókuszos illatot! :) Gyorsan frissítettem az összefoglaló bejegyzést! :)
Kókuszimádók vagyunk, és kötelezően megfogom csinálni. Már úgy is jó, ahogy leírtad.:)) Mentettem!:)
Megjegyzés küldése