Apró mici salátával

Az úgy volt, hogy szombatra kimenős grillezést terveztünk. Kimenő lett belőle, grillezés meg nem, mert jött az eső. De persze előtte a mici (na legyen, írjuk magyarosítval, legyen miccs) a fagyasztóból előbújt, vissza meg már mégsem tehettünk. Eső pedig vasárnap is borzolta a kedélyeinket. Hétfőn meg ovi, suli, meló. Ki is állna neki tüzet csiholni a kerti grillnél? Így hát a grillserpenyő meg a gőzelszívó álltak munkába. A mici az mint említettem készen volt, egyik húsfeldolgozó havertől hozzuk, kár a gőzért alapon nem magunk állítjuk össze. Csak a méreteket feleztem, a könnyebb sütés érdekében.

Vasárnap meg némi zöldséget vásároltam, így összedobtam egy kis salátát. Mi került bele? Némi fehér káposzta, zöldhagyma, paradicsom, paprika (kápia meg húsos vegyesen), fodros saláta, édeskömény gumó, sajt, uborka. Só és némi medvehagyma olaj került rá (naná ezt Oldalborda nem bírta ízként beazonosítani. hurrá). Kicsilány kedvéért meg a múltkori saláta mintájára mogyoró, sőt, felülírni ezt még napraforgó mag is lett bele szórva.

Kiffiam naná köszönte szépen első falat után kitúrta a szájából a salátát. Husi jöhetett, max a salátából a sajtkockák. Többi felejtős. 

Elsőszülött délután is térült-fordult, s csak úgy kanalazott a saláta maradékból. Bezzeg reggelihez, vacsorához a szelet kenyér mellé úgy kell bele magyarázni némi zöldséget. Na, de maradok annyiban, hogy ez már haladás.

Sőt, Középső csajom értékelte, hogy saláta van, abból többet is ehet. Szereti a drágám a pociját, s ez igencsak meglátszik rajta, mostanában mértékletességre van intve. Ebből nem volt mérték.