Gyömbéres, pirított sertés

Úgy történt, hogy az este kivettem valami husit a fagyóból. Ma délelőtt pedig rettenetbe gondolkoztam mi is legyen a sorsa. Mikor nincs semmi konkrét ötletem, akkor sűrű azon eseteknek a száma amikor valami ázsiai fogás kerül az asztalra. Hát ma sem lett másképp. Husi az sertés volt, ilyen-olyan darabok. Semmi kiütő minőség, sőt bőrös rész is volt jócskán. Azokat félretettem, majd valami káposztás dolog kerekedik abból. Szóval a soványabb részeket szépen apró darabokra vágtam. Aztán megmértem.

Ím mik voltak a hozzávalók:

• 650 gr sertéshús
• 45 gr friss, hámozott gyömbér lereszelve
• 5 ek sötét szójaszósz
• 2 ek félédes vörösbor
• 1 ek rizsecet
• 2 közepes fej hagyma szeletelve
• 18 gr fokhagyma karikákra vágva (hja kérem, mi imádjuk a fokhagymát)
• 1 ek zöldséglé ( ami az ételízesítő készítéstől maradt)
• szézámmagolaj (ami nekem van valószínű pirított szézámmagból készült mert borostyánszínű)

Egy tálban összekevertem a reszelt gyömbért (esetleg lehet használni csak a reszelt gyömbérből csavarás útján nyert levet), szójaszószt, vörösbort, rizsecetet. Hozzáadtam a sertéshúst és 40 percig pácoltam benne.

Egy serpenyőben felhevítettem a szézámmagolajat és pirítani kezdtem benne a fokhagymát, de mielőtt erősen piros lett volna, hozzáadtam a szeletelt hagymát és üvegesre pirítottam. Majd kivettem és félretettem.

Serpenyőbe tettem a húst és 5-6 perc alatt készre pirítottam, majd visszatettem a hagymákat és még 1-2 percet volt a lángon.

Zöldséges (jelen esetben paradicsomkockás és kukoricakonzerves) rizzsel kínáltam.

Középső lánykám napok óta kíméli a pocit, fájdogál neki. Először csak rizset kért, majd miután megkóstolta a husit, nem hátrált. Sőt! Újabb adagot is kért a finom kajából.