Oldalak

2011. 06. 13.

Bodzaszörp forever

Imádom. Imádjuk.
Tavaly Kiffiú keresztelőjekor megfertőztem a tágabb családom, a baráti kört, no még a Reménység Házban tartott bulin a konyhába is berendeltek, hogy biza onnan csak a bodzaszörp receptjének megosztásával távozhatok. Idén pedig húgom, barátnőm, sógornőm ismételten kérték. Újból megadtam. Jövőre már kénytelenek lesznek rákeresni itt a blogon. Hú, de előrelátó vagyok. És nagyon szeretem a bodzaszörpöt. Vagy már mondtam?

Ez a recept tényleg csúcs, gyerekkoromban egyszer hatalmas savat is csinált az akkori bodzaszörp, nem is bírtam elmagyarázni mi bajom, csak nyafogtam, hogy valami rágja a torkom. Abban a szörpben emlékeim szerint még ecet is volt. Ebben nincs.

Hozzávalók:
  • 100 nagy, tenyérnyi méretű tányér bodza (ha kisebbek, akkor két virágot számítok egynek)
  • 10 kg cukor
  • 5 liter víz
  • 20-25 dkg citromsav (ízlés dolga, én most csak 16 dkg-ot tettem az adagba, mert ennyi volt itthon)
  • 1,5 kg citrom

A vizet odateszem egy naaagy fazékba forrni. Rögtön beleteszem a cukrot, s fel sem kell főzni, amint a cukor elolvadt, a tüzet le lehet zárni. Hagyom, hogy a cukorszirup kihűljön. Ekkor mennek bele a bodzavirágok. Lévén nálunk a nagy kertből van, így szóba sem jön, hogy a virágokat lemossam. Tiszták azok, s ha mosom, akkor a sok értékes, aromát adó virágport mosom le róluk. Szóval bele az összes virág. A citromokat karikára vágom, s belecsavarom a fazékba, majd a citromhéjat is beleteszem. Jön a citromsav, majd a fazék fedele. 5 napra a konya ablakába teszem (tavaly a kamra járólapján várakozott). Ha eszembe jut, olykor belekavarok. 5 nap után leszűröm, üvegekbe töltöm. Némi tartósítószert teszek bele, úgy vettem észre igényli. Mármint az az adag ami üvegekbe téve megy a pincébe. Semmi forralás, semmi dunsztolás, tehát beletöltöm az ásványvizes pillepalackokba, kis tartósítószer, kupak rácsavar, palack felíratoz, irány a pince. Na persze egy adag az nagy kihívás, hogy a pincébe menjen avagy azonnali fogyasztás tárgya legyen. 
11,5 liter lett belőle. Ja, a leszűrt virágokat kevés vízzel felöntöm, átkeverem, s azt is leszűröm (kicsavarom). Még ezt is lehet hígítani, persze ezt ajánlott azonnal fogyasztani.

Nálam most az első beült a pincébe, a második adaghoz a lányok megszedték már a bodzát. Nekem cukrot kell vennem meg citromot, citromsavat.
Gyúrok még a hársfa szörpre. Tavaly elszúrtuk, mire észbekaptunk, elvirágzott a hárs. Remélem idén elcsípjük. A kis "pillangójukat" már kidobták, már csak a virágok kell nyíljanak. 1-2-3 nap, remélem.

S akkor egy update fotó, ez kimaradt a bejegyzés írásakor, bár a fotó a gépen volt. Szóval a citromok héjját nem lereszelve, hanem a karikákat mindenestől kell a fazékba tenni. Így ni:

4 megjegyzés:

Panna írta...

Én is nagyon szeretem ;))

Alíz, Erdélyből írta...

Húha! Te ipari mennyiségben készíted. Nem semmi ekkora mennyiségű bodzalével elbánni. Igaz, nálatok van fogyasztói kapacitás is és amennyire finom ez a szörp, szerintem meg se kottyan. Ha kapok bodzát, a hét végén én is nekiveselkedem. :)

4Gyerek írta...

Ma a fazékba 11 kg cukor mellé a megfelelő mennyiségű bodzavirág ült. Tavaly egy adag ment a pincébe, hát mondhatni ritkán itókáztunk. Mellé volt a fenyőszörp, némi málnaszörp, még Édesanyám is adott vagy 3 liternyi fenyőszörpöt, azelőtti évről elbújt némi ribizliszörp. Ha meg belegondolok, alig szörpöztünk. Idén azért jóval több ment a pincébe már.

Alíz, Erdélyből írta...

No, csak, hogy tudd, a Te recepted szerint készül a bodzaszörp. :) Csak sokkal kisebb mennyiségben, mert nálunk nincs akkora kapacitás fogyasztásilag. :) S majd jövök, s oszt beszámolok, hogy sikerült. :)