Oldalak

2011. 09. 19.

Barlangi esküvő

Abszolút nem gasztrós témájú ezen bejegyzés. Még ha ettünk is (igaz, nem a barlangban). Hétvégén volt szerencsénk elmenni Aggtelekre. Ahova a meghívónk úgy szólt, hogy vegyünk részt a családi túracsapat alapító okiratának ismételt aláírására. Szívesen tettünk eleget a felkérésnek. Hisz a barlangi túra minimális létszáma négy fő. Ők meg ugye hárman vannak. Tehát kellettek a csapattagok. Ja, és újabb csapattag is avattatott. Tehát volt bőven okunk az ünneplésre.
A barlangi szertartásról sajna nincsenek fotóim, a meghívásban szigorúan ki volt emelve, hogy felkért fotóson kívül ne kattogtassunk. Fájó szívvel, de betartottam a kérést, mi mást tehettem. 
Azért a felszínenre a tilalom nem vonatkozott, a szappanbuborék áradatba kiérkező ifjú, boldog családot már megörökíthettem.
Igaz, az ünnepelt hármas a "művészbejárón" érkezett és távozott, így mikor nem voltak jelen, a barlangban sikerült elcsípjem a sisakos gyerekeim. Igaz, Kicsilányról a fotó még a szálláson készült.




Lányaim nagy büszkén vitték a menyasszony fátylát, hisz azért amiért nem a szokványos öltözéke volt, fátyol dukált mellé. Erről fotó nincs, majd talán kapok.
A vendéglőben az újdonsült keresztyén:
S ha már a túracsapatot oly szépen összehozták, másnap egy igazi barlangtúrára voltunk hivatalosak. Annak függvényében ki mennyire vélte magát formában, lehetett választani a hosszútúra, a középtúra vagy a felszínen lazsálás között. Szűk családom minden tagja bebújt a föld alá, először 3-3-as felállásban gondoltuk, majd Középső csajom hasfájásra panaszkodván, a középtúrázókkal együtt bukkant a felszínre Vöröstónál. Kiffiú, Kicsilány némi unatkozásra, fáradtságra ugyan panaszkodott, de kitűnően teljesítették a túrát. Büszke vagyok rájuk.




Kedves CsillaHúgom!
Kívánom, hogy majd a szürke hétköznapokban jusson eszetekbe az elmúlt hétvége, idézzétek fel milyen különös, gyönyörű szertartásban volt részetek, milyen jól éreztük magunkat, milyen jól sikerült a buli (még ha "a" csokor dobálásról, tortavágásról a kissé elfáradt apróságok altatása miatt le is maradtam, de arról nem amint klasszul táncolt a vőlegény a kör közepén, amint asztal alatt barlangász tempóban mászkált, hogy kiváltsa a túszul ejtett menyasszonyát), egyszóval mennyien örültünk veletek.
Legyetek mindig nagyon boldogak!
A következő keresztelőt meg, ha lehet, ne Aggteleken tartsátok. Csak a változatosság kedvéért :p
Ja, és váááárom a barlangi szertartásról a fotókat.

5 megjegyzés:

Roza írta...

Azért biztosan csuda érdekes lehetett:)
Isten éltesse a kicsi angyalkát!

Ottis írta...

Gratulálok Csilláéknak!
Én téged nem tudlak elérni telefonon. Mikor hívhatlak?

Nelli írta...

Sok boldogságot kívánok a Tesódéknak!:-)

Bianka írta...

Sok boldogságot

4Gyerek írta...

Köszönöm szépen a tesómék nevében.

Amúgy a reklamációt megkaptam, elfelejtettem a menüt. Az az igazság, hogy a menükártyát direkt erre a célra el akartam tenni, elmaradt, azaz valószínű más tette el, így nem láttam, nem mentem más asztalhoz eltenni egyet.
Emlékeim szerint:
újházi tyúkhúsleves
cordon bleau, párizsi szelet, sült csirkecomb, szalmakrumpli, rizs
töltött káposzta

külön volt vega kaja, abból arra emlékszem, hogy fokhagymakrémleves volt, vacsira meg brokkolis rétes (naná, ezt még csak nem is láttam, pedig akartam)

humor kedvéért a vegán leves fokhagymarémlevesként volt feltűntetve.
no meg volt Dr. Éher sör

a pincéreknek felrónám, hogy kaja előtt a pálinkákat szépen ajánlgatta mindenkinek, de a cherry-t, unicumot már csak a három sor asztalból csak egynél. na jó, éhes voltam, nem akartam erős piára várni, csak maga a tény. pincérek nem voltak a topon, eléggé noszogatni kellett őket. kávét gyúrósni kellett kérni, maguktól nem ajánlgatták. de ha kért valaki, hozták.

tortát nem láttam egészben csak fotóról. Elsőszülöttem hozott föl a szobába (fejét majd leharaptam, de szerencséjére a kicsik épp elaludtak, nem ébredtek fel). Hát azért érződött, hogy nem házi készítés. Borítás (tesóm előjelzése szerint) marcipán. Hát a valóság: gyenge utánzat. Borítás alatt a krémben kiabált a margarin.
Ezért nem okolnám a tesómékat, hisz a környéken nem igazán volt széles a választék. Olyan messze szállítani meg necces volt.
Sütiket otthonról szállították, azok finik voltak. Csilla anyósának a grillázsa tarolt. Elsőként tűnt el minden tányérról. Bibibííííí, már meg is kaptam a recit.
Na, szal remélem a gasztros vonatkozásról ezennel kielégítő leírást adtam.