Bárhogy is mondanánk, a lényeg benne az, hogy télire jó, ha minél több van eltározva. Idén a piacról egy zsáknyit vettünk (22kg), amihez még hozzájön egy nagy tálnyi saját termés is. Ez utóbbinál az esztétika volt...azaz lett volna a lényeg, hisz olyan mutatósak voltak szép vegyesen a tálban a sárga, a zöld meg a közel fekete darabok.
Aztán az egész esztétika a kutya vacsorája lett. Miért? Mert főzés után a feketéket a zöldektől abszolút nem lehetett megkülönböztetni. Pedig tetszett volna nekem a pince polcán.
Hozzávalók:
- zöldbab
- petrezselyemzöld
- zellerlevél
A zöldbabot megmossuk, 3-4 centis darabokra törjük, a szálkás részeket kidobjuk (ha nem friss, zsenge a zöldbabunk). Egy kuktába, ennek méretétől függően, kb. a háromnegyedéig tesszük a babot, tetejére 1-1 csokor megmosott zöldpetrezselymet és zellerlevelet, félig felöntjük vízzel (de akár kevesebb is lehet) és puhára vagy csak roppanósra főzzük (15 perc). Ezután csavaros tetejű üvegekbe tesszük, gőzös dunsztban, a forrástól számított 40-45 percig dunsztoljuk.
Ez a recept is benne van az Erdélyi Konyha Befőzési Praktikák című recepteskönyvében.
3 megjegyzés:
Te ezt sem apróztad el:-) 32 üveget számoltam. Én is szoktam berakni zöldpaszulyt, paradicsomlébe.
Fantasztikus vagy. Honnan ez a sok energia? honnan?-honnan? - hát muszály télen is elvegetálgatni a kamrából, ha kin hull a pelyhes fehér hó :)
Elkápráztattál a fekete hüvelyű babbal, még soha sem láttam ilyet. Kár, hogy nem maradt meg a színe. Talán egy kis citromlé segített volna rajta?
Gerdi, én nem számoltam. De emlékeim szerint az utolsó adag még a dunsztosban volt, szóval bíztos több lett mint 32 üveg ;)
Megjegyzés küldése