Oldalak

2013. 12. 02.

Kenyérleves



Ma reggel gőzerővel hasított belém a felismerés, hogy tegnap kimaradt a megemlékezés. Szomorú évforduló ez nekem, ugyanis akkor történt meg, hogy nagyon szeretett nagyszüleim immáron a másvilágon találkozhattak. Drága Nagytatám akkor cserélte fel a Földi létet a Túlvilágiért. Bízom benne, hogy tényleg van valami odaát is, és onnan figyelnek minket. Nem kell folyamatosan, hisz az elmúlt sok-sok év alatt nekem sem jutnak naponta eszembe, de sűrűn igen. Például van egy szakácskönyv, jó régi, amit drága Nagymamim örökségeként féltve őrzök. Vagy amikor aranygaluska kerül szóba, mindig Nagytatám jut eszembe. Itt van egy egyszerű leves, bíztos vagyok benne, hogy Nagytatámnak ez kedvére való lett volna. Hisz emlékszem, mikor már hű társa nélkül kellett élnie, vittük, készítettük neki az ebédeket, de olykor kérve kért engem, hogy menjek át az út túloldalán levő kifőzdébe, s hozzak neki egy kis egyszerű bablevest, mert ő azt kívánja. Igaz, az alábbi nem bableves, de mondjuk, hogy ezzel Rá, Rájuk emlékezem. 


Hozzávalók: 

  • 1,5 liter sonka főzőlevéből, 
  • 1 hagyma, 
  • bors,
  • csipet szerecsendióvirág, 
  • 3 szelet házi típusú kenyér, 
  • 15 dkg kolbász, 
  • 1 evőkanál zsír, 
  • 4 tojás.

A kenyeret vágjuk apró kockákra. A hagymát aprítsuk fel, majd a felforrósított zsíron pirítsuk meg. Adjuk hozzá a kenyérkockákat, s ezt is pirítsuk meg. Öntsük fel a sonka főzőlevével. Ízesítsük őrölt borssal, szerecsendióvirággal. Ha szükséges, sózzuk meg. Vigyázzunk, a sonka miatt a főzőlé már eleve sós. A tojásokat üssük bele és forraljuk 2 percet, hogy a sárgája lágy maradjon. A kolbászt karikázzuk fel, adjuk a leveshez és tálaljuk.

3 megjegyzés:

Marka írta...

Az én nagytatámnak is kedvére való lett volna, gyerekkoromban nagyikám csinált ilyet, még most is érzem az ízét a számban :-)

Anikó írta...

Ezt is vittem, szeretem az ilyen népmesei hangulatot adó egyszerű ételeket, mint ez is:-))))

4Gyerek írta...

Marka, látod...ezek a nagytaták. Olyan jó rájuk emlékezni.

Anikó így, hogy mondod, tényleg népmesei vonatkoztatást is bele lehet képzelni :)