Bizonyára, ha 9,5 évvel ezelőtt kellett volna írnom a Zöld Foki Szigeteken töltött szilveszterünkről, csupa negatívizmussal lettek volna tele a soraim. Amiről azért úgy 90%-ban az utazási ügynökség tehetett. Szegény képviselők, azt sem tudták hogyan enyhítsenek a problémákon. A maradék 10% azért az afrikai kultúrának is felróható volt (pl. amikor a befizetett kirándulás elmaradt, mert egyszerűen nem akarták a kis minirepülőt beüzemelni, mellyel egy szomszédos szigetre kellett volna átrepülnünk).
No, de hol van ebben gasztronómia? Hát....elcuccoltunk egyik nyugisabb napunkon a szörfös stéghez. Hatalmas volt a nyüzsgés, ennek a sportnak a hódolói szerint igencsak ideális hely számukra. Nyomták is ezerrel a turisták. Ahol pedig sok a turista, ott enni is kell valamit. Voltak ilyen-olyan klasszikus, európaibb kaják, azokra nem buktunk. De egészben grillezett polipot ott láttunk először. Mondanom se kell, kínálhatták volna a mennyei mannát akár ingyen is, nekem grillezett polip ehetnékem oly hatalmassá duzzadt, hogy bevállaltunk egy elég hosszúra sikerült várakozást mire elkészült a mi rendelésünk. Imádtam minden egyes falatját. Így ennyi idő után már meg nem mondom milyen köret volt mellé, mert egyszerűen nem azon volt a lényeg. Az a polip oly tökéletes volt, hogy hazatértünk után egyből olyant akartam készíteni. Akkoriban még nem is virágzott annyira a netes gasztrokultúra, nekem meg eszembe sem jutott neten utánaolvasni. Gondoltam menni fog. Hát igen. Ment is: kb a kukába. Mert ehetetlen cimkével ellátott rovatunkat gazdagítottam aznap. Így történt, hogy teljesen elment a kedvem az itthoni polipkísérletektől. Mígnem.....
Szóval mígnem tavaly Középső csajom haza nem jött egy horvátországi nyaralásból. Keserű szájízzel. Mert úgy engedtem el, hogy majd tuti fog tengeri herkentyűket enni. Hát....nem kapott. Totál rámszállt, hogy de anya, megígérted, készíts nekem. Készült is egy klassz kis fokhagymás kagylós kaja, hibátlanul be is tolta. Hogy rá pár hónapra újfenn elővegye a csajom a háborgását, s nem kezdi el rajtam követelni a polipot. Hárítottam míg csak lehetett. Meg tovább is kibújtam volna a feladat alól, hacsak egyszer nem jön velem szembe roppant kedvezményes áron egy jókora polip egy darabja. Mondom most vagy soha. És megvettem. Be se tettem a fagyasztóba, mert ha beteszem, félelmemben talán hónapokig ki se veszem onnan. Így hát vettem egy mély lélegzetet, s felütöttem a netet. Lássuk hol is baltáztam el 2007 tavaszán, hogy oly rágós, ehetetlen lett a hatalmas elvárással, lelkesedéssel készített kaja.
Jelentem: hatalmas dolog az internet segítő ereje. A polip pont olyan lett, mint amire vártam. Azaz maga a tökély. Na jó, nehogy azzal jöjjetek nekem, hogy könnyű annyi év távlatából a saját sikerélményemre azt mondani, hogy vetekszik azzal a bizonyossal. Ne tegyétek meg, mert úgy sem hiszek nektek :p Ez olyan volt, és kész. Ja, hogy Kicsilány és Kiffiú fintorgóra vették a figurát? Hát.....Középsőmmel kettecskén többet tudtunk betolni. De nem reménytelen a dolog, utána készült másfajta polipos kaja is (ha egyszer valami beindul.....csak nem hagyjuk a szikrár kihunyni :D ), azt pedig kétpofára tolták. Hát ennyit a válogatásról.
S akkor jöjjön a maga fajsúlyában egy egyszerű kaja, ami bizony a szükséges előkészítés nélkül hatalmas kudarc tud lenni.
No, de hol van ebben gasztronómia? Hát....elcuccoltunk egyik nyugisabb napunkon a szörfös stéghez. Hatalmas volt a nyüzsgés, ennek a sportnak a hódolói szerint igencsak ideális hely számukra. Nyomták is ezerrel a turisták. Ahol pedig sok a turista, ott enni is kell valamit. Voltak ilyen-olyan klasszikus, európaibb kaják, azokra nem buktunk. De egészben grillezett polipot ott láttunk először. Mondanom se kell, kínálhatták volna a mennyei mannát akár ingyen is, nekem grillezett polip ehetnékem oly hatalmassá duzzadt, hogy bevállaltunk egy elég hosszúra sikerült várakozást mire elkészült a mi rendelésünk. Imádtam minden egyes falatját. Így ennyi idő után már meg nem mondom milyen köret volt mellé, mert egyszerűen nem azon volt a lényeg. Az a polip oly tökéletes volt, hogy hazatértünk után egyből olyant akartam készíteni. Akkoriban még nem is virágzott annyira a netes gasztrokultúra, nekem meg eszembe sem jutott neten utánaolvasni. Gondoltam menni fog. Hát igen. Ment is: kb a kukába. Mert ehetetlen cimkével ellátott rovatunkat gazdagítottam aznap. Így történt, hogy teljesen elment a kedvem az itthoni polipkísérletektől. Mígnem.....
Szóval mígnem tavaly Középső csajom haza nem jött egy horvátországi nyaralásból. Keserű szájízzel. Mert úgy engedtem el, hogy majd tuti fog tengeri herkentyűket enni. Hát....nem kapott. Totál rámszállt, hogy de anya, megígérted, készíts nekem. Készült is egy klassz kis fokhagymás kagylós kaja, hibátlanul be is tolta. Hogy rá pár hónapra újfenn elővegye a csajom a háborgását, s nem kezdi el rajtam követelni a polipot. Hárítottam míg csak lehetett. Meg tovább is kibújtam volna a feladat alól, hacsak egyszer nem jön velem szembe roppant kedvezményes áron egy jókora polip egy darabja. Mondom most vagy soha. És megvettem. Be se tettem a fagyasztóba, mert ha beteszem, félelmemben talán hónapokig ki se veszem onnan. Így hát vettem egy mély lélegzetet, s felütöttem a netet. Lássuk hol is baltáztam el 2007 tavaszán, hogy oly rágós, ehetetlen lett a hatalmas elvárással, lelkesedéssel készített kaja.
Jelentem: hatalmas dolog az internet segítő ereje. A polip pont olyan lett, mint amire vártam. Azaz maga a tökély. Na jó, nehogy azzal jöjjetek nekem, hogy könnyű annyi év távlatából a saját sikerélményemre azt mondani, hogy vetekszik azzal a bizonyossal. Ne tegyétek meg, mert úgy sem hiszek nektek :p Ez olyan volt, és kész. Ja, hogy Kicsilány és Kiffiú fintorgóra vették a figurát? Hát.....Középsőmmel kettecskén többet tudtunk betolni. De nem reménytelen a dolog, utána készült másfajta polipos kaja is (ha egyszer valami beindul.....csak nem hagyjuk a szikrár kihunyni :D ), azt pedig kétpofára tolták. Hát ennyit a válogatásról.
S akkor jöjjön a maga fajsúlyában egy egyszerű kaja, ami bizony a szükséges előkészítés nélkül hatalmas kudarc tud lenni.
Polvo grelhado –
Grillezett polip
Hozzávalók:
- 1,5 kg polip,
- 20 dkg spagetti,
- 50 dkg színes koktélparadicsom,
- 1 fej fokhagyma,
- 5-6 evőkanál olivaolaj,
- 1 csokor korianderzöld,
- só, bors.
A
polipot előfőzzük. Ehhez egy nagyobb fazékban vizet forralunk. Amikor a víz
felfőtt, beletesszük a polipot és 5 másodperc után kivesszük. Megvárjuk míg a
víz újból felfő és újabb 5 másodpercre forró vízbe merítjük a polipot. Az 5
másodperces vízbe merítést három alkalommal megismételjük, majd negyedszer nem
vesszük ki a polipot, hanem 30-45 percig, lassú tűzön főzzük. Amikor a polip
megpuhult, a tüzet lezárjuk és a polipot a vízben hagyjuk kihűlni. Amikor
kihűlt, vízből kivéve alapocsan lecsöpögtetjük, törlőkendővel felitatjuk a
nedvességet. Középforró grillen mindkét oldalon megsütjük. Vigyázzunk, a csápok
vége hamar megéghet.
A fokhagymát megpucoljuk, 2/3-át felkarikázzuk, 3-4 evőkanál olívaolajon megfonnyasztjuk, majd hozzáadjuk a kettévágott paradicsomot. 2-3 percig fedő alatt pároljuk, majd hozzáadjuk a kifőzött, leszűrt spagettit. A maradék fokhagymát áttörjük, elkeverjük a maradék olivaolajjal és az apróra vágott korianderzölddel. Tálaljuk.
A fokhagymát megpucoljuk, 2/3-át felkarikázzuk, 3-4 evőkanál olívaolajon megfonnyasztjuk, majd hozzáadjuk a kettévágott paradicsomot. 2-3 percig fedő alatt pároljuk, majd hozzáadjuk a kifőzött, leszűrt spagettit. A maradék fokhagymát áttörjük, elkeverjük a maradék olivaolajjal és az apróra vágott korianderzölddel. Tálaljuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése