Oldalak

2011. 08. 04.

Paradicsom, paradicsomlé, paradicsom sűrítmény

Mintha kissé lankadna már a nagy szavazások száma, de bizony az elmúlt télen ha netán megkérdeztem gyermekeim milyen leves legyen, akkor esélyes volt valamilyen gyümölcsleves, szorosan versenyben a paradicsomlevessel. Tavalyelőtt készen sok-sok üveg paradicsomlevet kaptunk Édesanyámtól, tavaly sajna a termés közel semmi volt nála, de rákaptunk a házilag befőzött paradicsom ízére, ezért irány a piac. Miképp idén szintúgy (a paradicsom még csak most kezdett nálunk virágzani....mi lesz belőle így?). Tavaly már nem emlékszem a mennyiségre, emlékeim szerint egy nagy dobozzal vettünk. Idén megszavaztam két doboz megvételét, erre Oldalborda nem kapásból három dobozzal kért az árustól? 
És igen, elírtam a padlizsános bejegyzésnél, nem 64, hanem 84 kg volt a paradicsom. Szóval semmi kecc-mecc, meló volt ezen esetben is ezerrel. Egy részük befőttes üvegekbe került (mint a padlizsánok), de még egy hatalmas kört futottam a városban, hogy üvegmosót vegyek, s így az ilyen-olyan szörpös-üdítős-miegymásos üvegeket is bevonjam a körforgalomba. Hát nem könnyű feladat üvegmosót venni, szerencsére eszembe jutott, hogy tavalyelőtt egyik ismerős a tengeren a lánya cumisüvegét mosandó vett ilyent, uhhó a gyerekcuccos részen találtam is egyik hiperben (soha nem mostam üvegmosóval a cumisüvegeket).
Az egész folyamat így is három napon keresztül zajlott, hisz csütörtök délután vásároltunk, aznap Oldalbordával odáig jutottunk, hogy szűl 2/3-a megmosva-összevágva-felrottyantva és átpaszírozva becsüccsent több fazékban a pincébe. Másnap délután munkából hazajövet egyedül voltam itthon, akkor üvegekbe kerültek. Harmadnap pedig a maradék egyharmad (és aznap még a padlizsánok). Tegnap pedig a száraz dunsztból a takarók közt kihűlt üvegeket vittük ki a pincébe, Kicsilány lelkes közreműködésével.

Tehát hogyan is történik a paradicsom befőzése a mi házunk táján?

Megvesszük a paradicsomot:



Megmossuk, felvágjuk (mérettől függően 2-4-6 darabba), minden darabot kissé megnyomkodva, hogy levet engedjen, egy fazékba teszünk, amit a főzőlapra helyezünk, s ott forralni kezdjük. Mikor jól levet enged, a paradicsomhéj meg kezd zsugorodni, tüzet lezárjuk, paradicsomot kihűtjük (ha időnk engedi, várhatjuk is, hogy kihűljön). Ekkor szépen átpasszírozzuk. Itt most eme feladatot nagy segítőkészen Oldalborda vállalta fel. Itt is jól jött a segítsége.

A masina az egy darálóhoz hasonlítható, elől jön ki belőle a mag meg a héj, középen meg egy odahelyezett tálba érkezik a lé meg a sűrűje. De a héj s a mag az igencsak tartalmaz még értékes sűrűt is, így az még kétszer, de akár háromszor is visszafordulhat az újabb paszírozási fordulóra.
Aztán a paradicsomlé fazakakba kerül, s akkor ismét irány a főzőlap. Na, itt lehet választani, hogy
felforraljuk, s tesszük is csírátlanított üvegekbe, avagy nagyon lassú tüzön, olykor belekavarva hagyjuk kissé elpárologni, s akkor sűrűbb lesz a paradicsomlevünk, kevesebb üveget kell mosni (sicc, nem utolsó szempont), kevesebb helyet foglal a pincében, jobban szeretem a felhasználás során.




Amikor késznek nyílvánítjuk, akkor sem vesszük le a tűzről (na és, ha még sűrűsödik mire a fazék aljára érünk), hanem úgy forrón tesszük a csírátlanított üvegekbe. Volt olyan üveg (a szörpösök, üdítősek) amelyeket két celofánréteggel zártam, volt amit csavaros, fémtetővel. Előbbinél a két celofánréteg közé tettem a tartósítószert, utóbbinál az üvegek tetejére. Nagyon nedves a pincénk, nem kockáztatok.
A forrón lezárt üvegeket Oldalborda hurcolta be a Kiffiú ágyában kiképzett száraz dunsztba a takarók-párnák közé (ifiúr Mamázik). Mint említettem, tegnapra már ki is hűlt, akkor kerültek be a pince polcára. 
Pince előtti fotodokumentálás:



Ja, és egy kis baleset eme befőzés alkalmából: első nap Oldalborda mosta-vágta a paradicsomokat. Nem nyomkodta meg eléggé, nem volt elég lé a paradicsomok alatt mikor a tűzre tettem. Hát elég jól odakapott. Mi meg agybajt kaptunk. De szerencsésen átmenekítettem, bár úgy éreztük, íze lett. Hát gondoltam majd elvész a zakuszkában. Oldalborda szerint meg nem. Hát külön kezeltem, bíztos ami bíztos alapon. Másnap egy hatalmas adag bazsalikommal "húlyítettem" meg, mikor épp tettem üvegekbe, Oldalborda főkóstolta (elég kifinomult ízlése van, minden "cart" megérez), s elégedetten nyugtázta: mehet a tömegbe, nem érezni rajta semmi bántót. Hát így most van vagy 7 csavaros tetejű üvegem ami készen bazsalikomos. Alig várom, hogy majd használhassam (na jó, a telet akkor sem várom).

Update azoknak akik netán még olvassák: az összes paradicsomlé elfogyott. 2012-ben most 100 kg paradicsommal futjuk az első kört. És tuti nem lesz elég.

13 megjegyzés:

Adél írta...

Atyaúristen!!!Én is befőzök ezt-azt,de ilyen mennyiségek:).Jó,az is igaz,hogy nekem csak egyszem gyerkőcöm van.De jól mutatnak ott a katonasorban az üvegek.Az eltevés nálam is hasonló,annyiban különbözik,hogy passzírozás előtt nem forralom fel.Jobban kiengedi a levét,vagy miért szükséges ez?

Mézeskalács írta...

Mi csak egyel vagyunk kevesebben, mégis elképesztenek ezek a mennyiségek:) Mondjuk a sógorom rendszeres ellátmányozása majdnem kitesz még egy főt:)
Csodállak érte, hogy nem sajnáljátok a fáradtságot és feldolgoztok ilyen rettentő mennyiséget, csak így tovább!!! Szerintem nagyon fontos, hogy ne vesszen el a befőzés hagyománya. Én is ápolom szorgalmasan, csak sokkal kisebb mennyiségekkel:)
Még annyit árulj már el nekem, hogy ez mind el is fogy a jövő évig?

Vicuska írta...

Élvezettel és átéléssel olvastam a paradicsombefőzés kalandos tortúráját! :) Én biztos vagyok benne, hogy elfogy ez az ipari mennyiség :) Én 20 éven át legalább ekkora mennyiséget főztem be, + ugyanennyit a lecsó befőzéshez. Íznek a fazékba dobtam egy-két paprikát, előre ízesítettem sóval és kevés cukorral, hogy elvegyem a savasságát. A gyerekeim télen csak úgy itták, a többi ment levesnek, töltött káposztára, tört krumpli mellé szósznak. Most nincs hol tárolnom, sajnos...

Edó írta...

Na aztán Éva,te nem vagy semmi:)))most már megértem azt a 100 virágot is!:))

Ami írta...

Apám, ennyi paradicsom, és ezt mind feldolgozni!!! Nem vagy semmi! :)

Bianka írta...

Fantasztikusok vagytok

4Gyerek írta...

Hát kiderül, hogy el fog-e fogyni. De tavaly nagyon fukarul bántam a mennyiséggel, s tavasz közepére már úgy sem volt. Tehát ebből kiindúlva azért 3/4-e a mennnyiségnek gond nélkül kerül be a konyhába. Végülis ha megmarad 4-5 üveggel, az nem gond.

Vicuska, örülök, hogy jöttél. Miképp annak is, hogy leírásod alapján kevésbé érzem magunkat ufónak, amiért ilyen tételben gondolkodunk és dolgozunk. De még így is csak arra tudok gondolni, hogy drága Nagymamim míg élt, s jó erőben volt, szinte az egész nyarat végigdolgozta. Igaz, nem dolgozott, piacról vásárolt, de akkoriban még az is kihívás volt: hazacipelni a befőznivalót. Nekem még az is sok volt gyerekként amennyi forró üveget kellett a száraz dunsztba vinni: lekvárok, paradicsomlé, zakuszka. Régi szép emlékek.

Edó, először meg nem értettem azokat a virágokat. De most akkor csak annyit mondhatok, hogy "ugyi, hogy ugyi?"

Chef Viki írta...

84 kg paradicsom... Édes istenem :-))) Ha már dolog, akkor legyen kövér, igaz? Fantasztikusak vagytok!

Alíz, Erdélyből írta...

Ez nálam is épp így szokott kinézni paradicsombefőzéskor. A mennyiség viszont lényegesen kisebb. :))

Cakeni írta...

Elore felkeszitlek , hogy elkereszteltelek Eva ,(a blogomon egy kommentbe) nagyon ciki , azt hiszem kezelesre szorulok:(
Ha nem tudnam hogy hanyan vagytok ,szt hinnem hogy egy egesz hadseregnek foztel paradicsot ,en mar attol elfaradtam hogy vegigneztem.Szerencses vagy hogy van egy ilyen Oldalbordad,aki segit:)
Puszi:)

Viki írta...

Ez aztán az igazi házias konyha kéremszépen. Van itt minden, mi szemnek, szájnak ingere. Mi soha sem voltunk óriási család, és nagyon keveset is laktunk kertes házban, de az emeleti lakás kis kamrájában, ha kevesebb volt, mint 200 üveg, akkor rosszul voltam. Természetesen az üvegek nagyrésze 5 literes volt. Igy aztán nem botránkozom meg a mennyiségen.
Elismerésem az egész családnak, s biztosan boldogan készítitek, ha van ki megegye, Olyan élvezettel olvastam írásod, és a kálváriákat, ami ilyenkor mindig be-becsúszik. Na de sebaj, lényeg, hogy paplan alatt vannak a parik :) Ügyesek vagytok.

Ditta tortái írta...

Hú nem semmik vagytok,nem unatkoztatok az biztos,na de nagyon megéri,mert az íze minden munkát feledtet vele:-)

Anazar írta...

Kicsoda kincsek télire!!