Zakuszka: padlizsános, borsós, szemesbabos, mézes...

Megvalósult az idén is a nagy kaliberű zakuszka projekt. Érdekesre sikerült, több okból is. Először találni kellett egy szabad hétvégét ebből a célból. Másodszor hozzávalókat meg is kellett találni a piacon (jelentem csak pritaminpaprikát sikerült, uhhó idén kápia meg más rokonződek nem játszodtak). Harmadszor megtudtuk, hogy mennyi az annyi amennyit elvisel az 50 literes üstünk. Mert bizony kevésnek bizonyult az összmennyiség befogadására.

Szóval mi is került bele? Először is nálam kimaradt a Cavinton, elgurult, így csak megközelítőleg emlékszem a mennyiségekre. De a külső memória egység (Oldalborda) kisegített, így megkerült a recipé.

• 45 kg pritaminpaprika (már készen levontam a kieső mennyiségeket, többet vásároltunk, de ugye kell az ételízesítőbe, menet közben került a pocakok mélyére is)
• 35 kg padlizsán
• 17 kg sárgarépa
• 13 kg hagyma
• 1,2 l olaj (ilyen kevés olajjal ekkora mennyiséget még soha nem készítettem, de ez így csúcs, nekem bejön)
• 7 liter paradicsomlé
• 2 kg szemes bab
• 3 üveg (7,2 dl-es) zöldborsó konzerv
• só
• bors
• őrölt babérlevél
• méz

Mint már valamikor jeleztem, a padlizsánok még augusztus folyamán parázson megsültek, megtakarítottam, lecsöpögtettem s be nylonzacsikba a fagyasztóba. Most csak a zakuszkázás előestéjén kivettük, hogy másnap használható legyen.

A pritaminpaprikákat parázson megsütöttük, az eljárás azonos az előzőekben, a Sült paprika ecetesen, télire című bejegyzésemben leírtakkal.

A hagymát Oldalborda előző este megtakarította (könnyezett az egész család, mert mind a konyhában tartózkodtunk), másnapig reklámszatyorba kötve várakoztak.

A szemes babok előző este vízbe kerültek, így másnap délelőtt könnyen megfőttek némi sós vízben).

Sárgarépát Oldalborda Elsőszülöttel megtakarították. 

Hagymát a konyhai robotgép segítségével felvágtam (ismételt könnyezés, de ha késsel kellett volna, ami klasszisokkal több idő, akkor bőgtem volna rendesből), 

majd kiadtam, hogy a pritaminpaprika sütés után maradt parázs fölé került üstbe legyen mit pakolni. Az üstbe szűk liter olaj került, amibe beledobtuk a hagymát. 

Időközben ezerrel takarítottuk a megsült paprikákat, daraboltam a sárgarépát,

s kevés olaj, minimális (egy jó löttyintésnyi) vízzel kuktában megpároltam a sárgarépát (az össz olajmennyiség a sárgarépa pároláshoz meg a hagyma dinszteléshez kell), persze a 7 literes kuktában is volt ez vagy 5 kör.

A megtakarított paprikákat, padlizsánt, sárgarépát, hagymát ahogy jön, úgy ledaráljuk (éljen, ez is van elektromos, másképp a reumára hajlamos karjaim nem örültek volna), s mehet is a parázs fölött várakozó üstbe. Mikor az összes zöldség belekerült, hozzáöntjük a paradicsomlevet, sózzuk, borsozzuk, belekeverjük a babérlevelet (természetesen darabosat is lehet, belefő az íze, de én útálom üvegbe pakolás közben, avagy télen kivadászni belőle).

Na, mi itt már fennakadtunk, ugyanis az egész paradicsomlé nem is fért bele, az üstünk színültig telt (arról fotó nem készült már). Tehát így rotyogtattuk egy keveset, meg amúgy sem igazán praktikus üstből tenni egyenesen üvegekbe, szóval nagyobb fazakakba (érdemes kinek van dupla-tripla fenekű fazakakat használni, ott kevésbé tud leragadni a zakuszkánk) tettem, s be a konyhába, a főzőlapra. Itt belekerült a további paradicsomlé (körülbelül szétosztva arányosan), majd jöhetett a zakuszkák variálása. Első körben a babos készült, lévén már este 10 óra volt, tudtam, hogy a hajnal a konyhában érne, ha be akarnám fejezni az egészet. Borsó az üvegben meg ugye megvár. Tehát bő egyharmadát rotyogtattam a fazakakban, bab felét hozzáadtam. Második harmad zakuszkába a további maradék bab került, lefödtem s be a pince hűsébe, a harmadik harmad zakuszkával.

Melyek rotyogtak, azok miután szépen felfőttek, csírátlanított üvegekbe kerültek, tetőt rácsavartam, pár percre fejtetőre állítás, majd be a takarók-párnák fogságába.

Másnap a pincében várakozó babos következett hasonlóan, majd az utolsó adagba is belekerült a zöldborsó, rotyogtatás, üvegezés, paplanok-párnák közé.....de nem haltak meg (mint Petőfi sem úgy akarta végezni).
A zöldborsósok közül az egyik kisebb fazékba némi méz is került, próbaképp. Haveroknál kóstoltam ilyent, nekem bejött, Oldalbordának nem. Borsós én kedvencem, babos övé, így a borsósból került a próba adag mézes. Való igaz, kevesebbet tehettem bele mint a haverok, ezen utólag nem dominál a méz íze, ezért Oldalborda is pozitívan véleményezte. Csak ne sajnálnám annyira a mézet az ilyenekbe.

Tegnapelőtt kivittem a pince elé, fotózás,

majd Oldalborda bevitte a pince polcaira. Fotókról már pár üveg hiányzik, még sem lehet, hogy 10-12 napig ne együnk "atuttát" ahogy Kiffiú mondaná.

Ja, az kimaradt, hogy egy kevéske azért sikerült odakapjon az üst aljára, azzal nem foglalkoztam, bekerültek literes műanyag dobozokba (3 db), be a fagyasztóba. Vannak velük elképzeléseim, majd lesz tudósítás itt is.