Oldalak

2012. 03. 11.

Nutella - nyamm-nyami!

Adélnál, az Afra sütődéje nevű blogban még pár napig van egy játék. Pontosabban márc. 14-én éjfélig. Hogy miről is szól a játék? Leírom, hogy ne kelljen a kíváncsi természetűeknek kattintással új oldalt nyitni. A 100-ik állandó olvasója kapcsán írta ki a játékot, melyben egy legeslegkedvencebb kaját kell elkészíteni, lefotózni, a fotóról derüljön ki, hogy az a legnyamm-nyammabb étel, majd a fotót elküldeni neki. Hát így történt, hogy tegnap reggel a boltban megláttam a polcon a nutellát. No, de olyant én nem veszek, mert a csomagolásra enyhén szólva nem tud visszakerülni a tető. Inkább a tábla csoki. Abból egy kocka mindenkinek. 
Szóval gondoltam egyet, s míg a gyerkők apájukkal az udvaron voltak (meg pincében rendet csináltak), én összedobtam a saját verziójú nutellámat.



Hozzávalók:
  • 20 dkg földimogyoró
  • 2 dl tejszín
  • 7 dkg cukor
  • 7 dkg vaj
  • 15 dkg étcsokoládé
A mogyorót sütőben kissé megpirítjuk. Sütőből kivéve egy konyhai törlőkendőbe csavarjuk. Utána igyekszünk a barna héját lemorzsolni. Ha nem sikerül maximálisan, ettől nem kell kétségbe esni, nekem sem sikerült. Utána a mogyorót késes aprítóba tesszük, s addig nyomjuk a gépen a gombot, míg vajszerűvé válnak a mogyorószemek.
A tejszínt a cukorral tűzre tesszük, s úgy járunk el mintha sűrített tejet készítenénk. Azaz a láng akkora legyen, hogy a cukros tejszín ne fusson ki, közben kavargatjuk, s mikor a kavarókanálon látjuk, hogy kezd besűrűsödni, a tüzet lezárjuk alatta. Beletesszük a vajat, majd a csokoládét, s kavarjuk míg azok elolvadnak benne. A végén hozzákavarjuk a mogyoróvajat. Jól záródó üvegbe csak akkor tegyük, ha reményt látunk arra, hogy valami marad is a nutellánkból amit esetleg másnapra félretegyünk. Ellenkező esetben vegyük a kalácsot, kekszet, kiflit, brióst vagy egyszerűen csak a kiskanalat, s adjunk az élvezeteknek (a kilókat meg felejtsük el). Közben pedig ne felejtsünk el fotózni. Mert hamarosan csak úgy tudjuk bizonyítani, hogy igenis, mi már készítettünk ilyen barna, szublimáló tulajdonsággal rendelkező finomságot.

10 megjegyzés:

Éva írta...

Nagyon finom lehetett ahogy látom !:) Nagyon jó ötlet volt hogy figyelmeztettél a játékra mert itt vettem csak észre, de még belefér az időbe !

Blogkonyha írta...

Nem csodálom, hogy ki lett takarítva a tál! Nagyon finom lehetett! Szerintem én ott akadnék el, hogy látnám maga előtt a pirított mogyorót...:o)

Fernel írta...

Nem török mogyorót akartál írni? Tényleg földimogyoróból csináltad? Én kb egy hete csináltam ilyent, csak rendes mogyoróból, de nagyon szaporátlan, főleg, hogy a mogyorót is törnöm kellett.
Én bonbonba rejtettem :D

Az is nagyon "nyami" :D

4Gyerek írta...

bevalljam? több mogyorót pirítottam. majd mikor már csak kereken 20 dkg volt, akkor gyorsban beindítottam az aprítót.

Fernel, ez most nem török volt. mármint a mogyoró. bár szerintem bármilyen csonthéjasból kiváló házi minőség készülhet.

marisz57 írta...

Én is régóta készülök már rá, csak nem szeretek mogyorót törni meg darálni.

Névtelen írta...

Mennyi mogyoróvajat?
Zs

4Gyerek írta...

hát a mogyorót a késes aprítóban addig zúzod, míg mogyoróvaj lesz belőle. aztán azt az összeset beleteszed a csokis kencébe.
s bocs, ha ez nem volt egyértelmű.

Babette írta...

Királyságos! és erre sem került vissza a tető:)))

Gerdi írta...

Hónapok óta rakosgatok egy hasonló receptnél kihajtott újságot, de még nem szántam időt az elkészítésére. Pedig biztos nekem is sürgősen kéne fotóznom, ha meg szeretném örökíteni!

Panna írta...

Tényleg nyámi ;)