Tamina - az algériai édesség

Ehhez nincs most sok mesém. Hacsak..... hogy honnan kaptam. Középső csajszikám keresztanyukájának nagylánya egy algír férjet választott magának. Teljesen jól érzi magát a muszlim társadalomban. Ha neki bejön.....ki milyen jogon ítélkezne. Nos, a recept tőle származik. Kérlek ne vonjátok kétségbe, hogy ez algír eredetű-e. Valószínű, hogy ez is amolyan mi volt hamarabb a tyúk vagy a tojás történés. Inkább nézzük meg, hogy ez milyen lett. Azt kaptam még útmutatóként, hogy náluk az adag az 5-ös szorzóval illetődik, ugyanis mindenki szereti. Hát annyira laktató, hogy én örvendek, hogy egy bő adaggal készítettem (mert a zacskó aljában már nem akartam otthagyni egy hangyányi búzadarát).

Hozzávalók: 

• 12 dkg búzadara, 
• 10 dkg sótlan vaj, 
• 9 dkg méz, 
• a díszítéshez fahéj, dekorcukor

Egy serpenyőben, zsiradék hozzáadása nelkul, pirítsuk meg a búzadarát, alapos kevergetés mellett, nehogy megégjen. Ha szépen megbarnult öntsük bele egy tálba. Ugyanabban a serpenyőben melyben a búzadarát pirítottuk, olvasszuk meg a vajat,  adjuk hozzá a mézet. A mézes keverékre öntsük vissza a pirított búzadarát. Ha túl sűrű, adjunk hozzá egy kevés vajat vagy mézet. Ha túl hígnak ítéljük meg, akkor egy kevés darát kavarjunk bele. Öntsük ki tányérra vagy kis desszertes poharakba, hagyjuk kihűlni. Melegen túl nehéz a gyomornak. 

Most esik le a fejem a helyéről, s még egy túra vár rám a fagyasztóban turkálni. Így ígéretem holnapra áttolom, s akkor olyan bejegyzés jön, melyhez találnak majd az újonc állatokról is a fotók.

UI. Annyit azért pontosítanék, hogy az említett asszony egyenlőre Londonban él férjével és gyermekeikkel. Algéria pillanatnyilag (tudomásom szerint) nem alternatíva, csak látogatóba. Aztán ki tudja mit hoz még a sors.