Medvehagymás tojáskrém

Tudom, tudom. Még el sem bírták vinni a lányos háztól a húsvéti tojásokat, én pedig máris hasznosítani akarom a maradékot. Nos, ha a lányoknál nem marad, akkor a fiúknál tobzódnak. Valahol csak hasznosítani kell. Persze, ha nem kifújt tojásokról beszélünk.
Nálunk készült ilyen kence szűk 2 hete. Az első adag pikk-pakk eltűnt, kénytelen voltam repetázni. Ha már fényképeznem kellett. Persze nem ez az egyetlen ami ismétlésre szorult. A hot-dog harmadik nekirugaszkodásra került lencsevégre. Hiába no, ritkán veszünk virslit.

De lássuk csak a kencét. 

Hozzávalók: 

• 6 tojás, 
• 20 dkg vaj, 
• 1 nagy csokor medvehagyma, 
• só, 
• pár csepp citromlé.

A tojásokat megfőzzük, megtakarítjuk. A medvehagymát megmossuk, a vizet felitatjuk, ha már erősebb a szára, akkor eltávolítjuk azokat a levelekről. A tojásokat, vajat, medvehagymát a késes aprítóba tesszük és jó pépesre összezúzzuk. Ízlés szerint sózzuk, citromlével ízesítjük.

Ha még nincs friss medvehagymánk, de még lakozik némi fagyasztott a talonunkban, akkor dupla hasznosítás. Eddig ez a legsikeresebb felhasználása a fagyasztott medvehagymának. Legalábbis az én nézetemben.

Körözött

Idén már kétszer volt körözött. Először szilveszterre, akkor belevaló juhtúróval. Másodszor már bolti volt a juhtúró, hát....hogy is mondjam? 15 dkg vajhoz volt 25 dkg túró. És még elbírt volna túrót. Szóval a recept csak irányadó, a túró sokban határoz.

Amúgy a fotó még rózsa "szezonban" készült. És megjelent a szeptemberi Erdélyi Konyhában.

Hozzávalók:

• 20 dkg juhtúró, 
• 20 dkg vaj, 
• 1 fej hagyma, 
• pirospaprika, 
• őrölt köménymag, 
• só

A vajat kikavarjuk, majd hozzáadjuk az összetört juhtúrót. A hagymát ízlésünk szerint belereszeljük vagy apróra vágjuk. Pirospaprikaport, őrölt köményt adunk hozzá. Aki szereti, a kömény egy részét mag formában is teheti, akkor azonban több köményre lesz szükségünk, mert úgy nehezebben adja át az ízét. Sózással vigyázzunk, hisz a juhtúró alapból sós.

Tipp: ha kevésbé karakteres ízeket kedveljük, akkor a juhtúró egy részét tehéntúróra cserélhetjük.

Szalonna-krém

Itt-ott szólt a szám, hogy bizony-bizony sajnálom, bár Oldalborda rendelkezik némi szász származással, de igazi szász kaják nagyjából ismeretlenek számomra. Sokáig zengte nekem, hogy így a Nagymamája meg úgy. De persze okosabb nem lettem, főleg mert szegény Nagymamát nem is ismerhettem. De minap előállt a drágám, hogy márpedig azt a nemtudjamilyen speck (németül nem tudóknak: szalonna) nevű kencét megpróbálja leutánozni. 

S lőn. Nekem csak a megkent terméket mutatta, majd kérésemre előállt a recepttel is. Hát meg kell hagyni, érdemes a pasit ténykedni hagyni a konyhában.

Hozzávalók: 

• 1 kg füstölt szalonna
• 6 keményre főzött tojás
• 3 hagyma
• 2 fej fokhagyma
• fél póréhagyma
• bors, pirospaprika, curry

Szalonnát, hagymát, fokhagymát, tojást húsdarálón ledaráljuk. A késes aprítóval megvágjuk a póréhagymát. Ízlés szerint fűszerezzük. Kencézni lehet reggelire, tízóraira, uzsonnára. Erősebb idegzetűeknek vacsorára is.
(legújabban nagyon rákattant a curryre, múltkorában a sókérges csirkecombokra is akart tenni, alig bírtam leállítani).

Ez pedig az első szelet kóstolóm volt. Igaz, én szükségét éreztem kis savanykásnak még. Mustárt nem engedélyezett a drágám, de citromot készségesen hozott, hogy azt csepegtessek. Na, azzal már döfi volt.

Az elsőú három fotó ánizsos cipócskákkal készült. Annak a receptje is hamarosan következik.

Döblec

Vágtatok már disznót? Készítettetek disznófősajtot? Hát döblecet?

Oldalborda legutóbb döblecre szavazott. És most készül az ismétlés, mert bejött. Egyenesen két bendőt is tölt most, egyik itthoni használatra, a másikat visszük a szilveszteri kiszállásra. Akinek lehetősége van, az a kész döblecet nyugodtan füstre is viheti, csak javít az ízvilágon (tartósságról most ne is beszéljünk, ripsz-ropsz elfogy).

Hozzávalók:

• fél disznófej,  
• 1 disznónyelv, 
• 2 első csülök, 
• 2 fej fokhagyma, 
• 15 szem feketebors, 
• 4-5 babérlevél, 
• só, 
• 3 evőkanál pirospaprika, 
• borjúbendő a töltéshez (használhatjuk a disznó hólyagját is)

A bendőt megtakarítjuk, ecettel bedörzsöljük, besózzuk, félretesszük. A disznőfejet, csülköket főni tesszük. A főző vízbe sót, borsot, fél fej fokhagymát és babérlevelet teszünk. A maradék másfél fek fokhagymát összezúzzuk, kevés sót teszünk hozzá, majd elkeverjük a pirospaprikával. Mikor a hús megfőtt, falatnyi darabokra vágjuk, összekeverjük a paprikás fokhagymával és a jól megmosott bendőbe töltjük. A bendő száját bevarrjuk. Egy fazékba vizet teszünk, s abban 80 fokon 15 perc alatt megabáljuk a döblecünket. Fazékból kivéve hagyjuk a levet lecsorogni, majd két vágódeszka közé, hideg helyre téve megnyomtatjuk. Szeletelhető.
 

Kenőmájas

Egyik toplistás kencénk. Ráadásul lehet hitetlenkedve nézitek, de ez nálunk kizárólag (ezidáig) Oldalborda specialitása. Egyszer besokallt a konzerv májas ár-mennyiség elemzésén, s akkor még el sem gondolkodott azon, hogy a plédobozba mi mindent (nem) tesznek bele. Így aztán ha májaskence ehetnékünk van, akkor veszünk egy kis friss májat, majd már pikk-pakk kész is van. Ha meg így elgondolom, akkor jó lesz jövő héten némi májat venni. A fagyasztóból is kifogyott már a készletünk (Edót megnyugtatva ebből sem egy vacsorányi-tízórainyi mennyiség szokott készülni).

Hozzávalók:

• 0,5 kg sertésmáj, 
• 10 dkg füstölt szalonna, 
• 1 főtt tojás, 
• 1 fej hagyma, 
• 10 dkg vaj/margarin, 
• mustár, 
• só, bors.

A májat megfőzzük, a főzővízbe ne tegyünk sót, mert attól köztudottan kemény lesz a máj. Miután megfőtt, hagyjuk kihűlni, utána ledaráljuk a szalonnával, hagymával és a tojással együtt. A masszát jól összekeverjük, hozzáadjuk a vajat. Sózzuk, borsozzuk és ízlés szerinti mustárt adunk hozzá.

Nekem ha nincs beletéve a szájam íze szerinti mustár mennyiség, akkor teljesen íztelennek titulálom. Ha nem vagyok az eredménnyel megelégedve, akkor első körben egy falathoz teszek még egy pici mustárt. Nagyvonalakban bejön. Ha mégsem, akkor a só a hunyó.

Ámbár a napokban úgy jártam, hogy közel semminek se érzem az ízét. Miután múlt héten Vuk és rokonsága csapott le rám, tegnap estére homloküreg gyuszival autodiagnosztizáltam magam. Este 11 és hajnali 3 között már a poklok poklát is megjártam, holott volt gőzölés, orrfújás, orrsprayelés, orrszívózás, sót is melegítettem s tettem fejemre, homlokamra, orromra, szememhez, arcomra, fülemre, nyakamra. mikor elszenderedtem volna, kihűlt az a fránya só. Ma reggel azért elégedetten nyugtáztam, hogy mintha megindult a cuccos. Csak azt nem értem, hogy a fenébe juthattam idáig, hisz fújtam eddig is ezerrel az orrom. Soha nem kellett még ilyen kórsággal szembesülnöm. Valahogy november tavaly óta nem az én hónapom. Kedves Elsőszülöttem erre még egy olyan hatalmas lapáttal rá is tett, amekkora lapát még a Guiness Book-ba se férne bele (hagyjuk......). Ilyen állapotban meg ahogy itt-ott elnézem, hogy ennyi meg annyi nap van karácsonyig......teljesen immunis vagyok. Valahogy olyan messzinek tűnik még nekem. Kérjetek már számon tőlem valami ünnepi sütit legalább (oké, tegnap délelőtt két kicsinek megígértem, hogy készítünk mézeskalácsot.....pékkifli lett a maximális amire képes voltam, Kicsilány ügyesen nyújtotta.....az is igaz, 12 fele osztottam, de a sütőbe már csak 11 kifli került be. kicsi ujjacskák egyet eltűntettek, részben elfogyasztották nyersen, részben elvitték a szobába a fiókba)

Sajtos hasé

Hozzávalók:

• 8 kis kifli, 
• 15 dkg keménysajt, 
• 8 púpos tk tejföl, 
• petrezselyemzöld, 
• só.

A kifliket hosszában kettévágjuk, az alsó felének a közepét kivájjuk. A lyukakba sajrúdakat helyezünk, a sajtok tetejét tejfölbe mártott kenőecsettel alaposan lekenjük. Megszórjuk apróra vágott petrezsezselyemzölddel, megsózzuk, rátesszük a kiflik tetejét. Alufóliába csomagoljuk. 200 fokra melegített sütőben 15 perc alatt megsütjük.

Lekváros bundáskenyér

Félszáraz kenyér édes szájúak ízlése szerinti hasznosítása.

Hozzávalók: félszáraz kenyérszeletek, kevés tej, lekvár, tojás, olaj a sütéshez. Vigyázzunk, a kenyérszeletek párosak legyenek, mint a szendvicseknél.

Két szelet kenyeret megkenünk lekvárral és összeborítjuk. A tejet egy tányérba tesszük, megmártjuk benne a lekváros szendvicset. Egy másik tányérba felverjük a tojást, amiben megbundázzuk a kenyereket. Forró olajban kisütjük.

Grillezett polentafalatkák

Oldalborda nem szereti. Szolgálhatják neki mint puliszka, polenta, nem érdekli. Egyszer, tíz éve, már majdnem megette. Építkeztünk, munkásoknak reggeli-ebéd-vacsora mind általunk volt bíztosítva. Lévén székely emberek voltak, akik szeretik a jól, sütőben kipirított túrós puliszkát, hát azt készítettem. Oldalborda bejön a konyhába, beleszagol a levegőbe, s így szól: ennek olyan csodás illata van, hogy azt hiszem én is kérek belőle. Aztán mire konkrétumra került a sor, meggondolta magát. Így ritkán készítek bármit is kukoricalisztből, málélisztből, puliszkalisztből avagy ki milyen néven ismeri a gyönyörű sárga darátumot. Nagyvonalakban akkor, ha Oldalborda aznap nem itthon ebédel.

Erdélyi Konyhában debütáltam az augusztusi lapszámmal, a Takarékos konyha rovat jutott nekem. Hát ha valami takarékos, akkor a polenta/puliszka oda sorolható. Így történt, hogy ezen recept is bekerült, amit pl. Aleda a Hajnalka lapszemléjénél meg is jegyzett. 

Hozzávalók:

• kukoricaliszt,
• só,
• feltétnek szalámi, kolbász, főtt tojás, sajt, füstölt szalonakockák, ecetes uborka, szardinia

Vizet teszünk forrni, megsózzuk. Mikor a víz forr, hozzáadjuk a kukoricalisztet és félkemény puliszkát főzünk belőle. Megnedvesített vágódeszkára öntjük, fél centi-centi vastagra elsimítjuk. A szalonakockákat zsírjára pirítjuk, a zsírral megkenjük a fantáziánknak megfelelően szaggatott polenta pogácsákat, majd lehetőség szerint parázson, kontaktgrillen vagy grillserpenyőben szép csíkosra grillezzük.  Mindkét felét pirítjuk, fordítás után a már elkészült oldalára ráhelyezzük a feltéteket. Melegen, hidegen egyaránt finom fogás.

Halikra, igazi, nem hamis

Történelemnek annyit, hogy elsőszülöttem a boltban ha meglát kész dobozos ikrát, addig nem nyugszik, míg a kosárba nem alkudozza tőlünk.

Múlt héten, mikor a tonhal "akadt" a kosarunkba, a halas rész egyik hűtőjében halikrát is láttam. Felötlött bennem a régi idők emléke, mikor a Nagytatim olyan halakat hozott haza, amelyek ikrát is tartalmaztak, s azokból Anyukám keverte ki az ikrát. Hú, de finom is volt. Igaz, abban volt apróra vágott schnidling, de mert ezidáig még nem került a kiskertembe ilyensmi (majd lesz, idő kérdése), hát most nálam kimaradt.

Nem tudom ki vásárolt eddig friss ikrát s ki nem, ki szeretne ezentúl s ki nem, kinek a konyhájába jut netán frissen fogott halból s kinek nem, azért megemlítem a hosszabb távon történő, általunk használt tárolási módját is. Szóval ikra ha belsőségként kerülne ki a halból, akkor kissé megtakarít, leöblít, majd egy befőttes üvegbe beletesz, s a tetejére minimum centi olaj kerüljön, amiből az ikrának tilos kilógni. Aztán üvegre tető rácsavar, majd irány a hűtő polca, netán ajtaja.

Nos, nálam is egész a mai napig a hűtő ajtaján várta szebb sorsra fordulását a múlt héten beszerzett adag. Aminek fele visszacsücsült a helyére, majd az elkövetkező 1 hónapon belül valamikor csak fel lészen használva.

Aki pontos adagokat vár el tőlem, azt most sajna ki kell ábrándítsam. Ugyanis nem méricskéztem, ment a saját megszokott stílusomban minden: szemre és ízre.

Kezdtem azzal, hogy kb 3/4 liter tejet odatettem főni, majd egy kemény tejbedarát főztem belőle. Hogy mennyi darával? Fogalmam sincs, csak töltöttem. Majd kihűtöttem. Igen ám, de becsületesen kemény lett. Emlékeim szerint azért nem épp ennyire kemény, már-már darabokra szétváló volt amit Anyukám főzött. Hát ez van alapon, kezdtem belekeverni az olajat. És tettem, kevertem, tettem, kevertem, majd mikor kb. olyan 3 dl olaj elfogyott, hát leálltam ezzel, mert azt vettem észre, hogy mintha kezdene kicsapódni az olaj, azaz nem szívja már magába. Ekkor hozzákevertem olyan 6-8 kiskanálnyi ikrát, vettem a mixer tésztakavaró részét, s azzal próbáltam homogenizálni. És ebadta keveréke még mindig távol állt a krémessé válástól. Elővettem a tejet, keveset löttyintettem bele, majd bevillant a megoldás: Anyukám is ha elégedetlen volt az állaggal, akkor borvizet ásványvizet kevert bele. Amolyan becsületes bubisat (szénsavasat). Előkaptam én is a 2 literes palackot, s adj neki. Hát mire elégedett lettem a művemmel, beletettem vagy fél liter vizet. Persze közben sóztam, meg aprítógéppen átengedett hagymát is tettem hozzá (hja, ha lusta belereszelni az ember lánya). Meg hiányzott a szájam íze szerint egy kis citromlé belőle. Megyek is a citromkészlethez, de döbbenetemre meg kellett állapítanom, hogy citromlé formában elillant a háztartásból. Hát meg kellett várnom míg a bolt közelében járó oldalborda nem pótolta azt amit elhasznált.

Addig is próba-cseresznye alapon készítettem egy kis adagot amibe kis citromfüvet tettem.

Elsőszülött már el is kezdte az alkudozást, hogy a hétfőn esedékes iskolai évnyitóra már ikrás kenyeret tegyek neki a hátizsákjába. Bármilyen hatalmas adag is készült, ismerem a család befogadó képességét, s nem igazán látok esélyt arra, hogy 6 nap múlva is legyen még belőle.
Készült citromfűvel ízesített verzió is, kíváncsi vagyok milyen lesz (most épp át kell adja a citromfű az aromáját a cuccosnak)