Gesztenyés csupacsoki torta

Volt némi dugi tisztított, nyers gesztenyém a fagyasztóban még a tavalyi termésből. Mondom most szépen felhasználom. Sütőben megsütöttem, hogy majd késes aprítóval összezúzom, aztán kitalálom hogy s mint. Hát......három darab kiskorú lelkén szárad az a projekt. Ugyanis gesztenye megsült, tepsistől kitettem a konyhapultra, s bár tudták mi a tervem vele, térültem-fordultam és a gesztenyék szublimáltak. De én márpedig gesztenyés tortát akartam enni, sajátot. Így hát.....míg beérik az idei termés (remélem beérik.....vagyis BEÉRIK és kész!!!!!), elmentem a boltba s vettem egy csomag gesztenyepürét. De legközelebb kulcsra zárom a konyhát :p

Hozzávalók 

a tésztaalaphoz: 

• 10 dkg étcsokoládé, 
• 10 dkg vaj, 
• 15 dkg gesztenyepüre, 
• 40 ml tej, 
• 2 tojás, 
• 5 dkg cukor; 

a csokoládékrémhez: 

• 10 dkg étcsokoládé, 
• 60 ml tejszín, 
• 2 tojássárga, 
• 4 dkg cukor, 
• 10 g zselatin, 
• 20 ml víz, 
• 1,6 dl tejszín; 

a csokoládéréteghez: 

• 10 dkg étcsokoládé, 
• 3 dkg vaj, 
• 30 ml tejszín; 

a morzsához: 

• 8 dkg cukor, 
• 10 dkg kesudió.

A tésztalaphoz a csokoládét a vajjal lassú tűzön egyneműsítjük. A gesztenyepürét a tejjel elkavarjuk. A tojássárgát a cukorral habosra kavarjuk. A vajas csokoládéba belekavarjuk a cukros tojássárgát valamint a gesztenyés masszát. A tojásfehérjéket habbá verjük és beleforgatjuk a csokoládés masszába. Egy tortagyűrűt 18 cm átmérőre állítva kibélelünk sütőpapírral, hogy az oldalára is felérjen a papír, beleöntjük a masszát, majd 170 fokon 25 percig sütjük. 

A csokoládékrémhez a zselatint beáztatjuk a vízbe, majd gőzfürdő fölött felolvasztjuk. A tojássárgát a cukorral egy lábosba tesszük, lassú lángon habverővel folyamatos kavargatás mellett addig melegítjük, míg a cukor elolvad. Vigyázzunk, az elegyet ne hevítsük túl, inkább időközönként húzzuk félre a lábost, ellenkező esetben a tojássárga kicsapódhat. A csokoládét apróra tördelve beletesszük a 60 ml tejszínbe és mikróban felolvasztjuk, majd ebbe a csokoládés elegybe belekavarjuk a cukros tojást. Ezután a felolvasztott zselatint adjuk hozzá. Végül a lágy habbá vert maradék tejszínt, s ezt ráöntjük az időközben kisült és kihűlt tésztaalapra. Hűtőszekrénybe téve 2 órán át dermesztjük. 

A csokiréteghez az alapanyagokat mikróban felmelegítjük míg egyneművé tudjuk kavarni és a csokiréteg tetejére öntjük, és újból a hűtőszekrénybe tesszük, minimum 30 percre. 

A cukrot egy serpenyőbe tesszük és kavargatás nélkül megkaramellizáljuk. Ebbe a karamellbe beleforgatjuk a kesudiót. A karamelles kesut sütőpapírra borítjuk, amennyire lehetséges vékony rétegben. Így hagyjuk kihűlni, majd mozsárban vagy késes aprítóban daraboljuk. Ezzel a morzsával szórjuk meg a torta tetejét.

Csupa csokis muffin

Ez az a muffin, ami rengeteg csokoládét el bír nyelni. Sőt, még annál is többet, hisz érdemes dupla adaggal indítani. Vagyis....inkább startból a dupla adagot írom le. Közepes méretű kapszlikba téve (vagy a szilikonos formájúba) nagyjából 36-40 db jön ki belőle. Nem, nem sok. Még akkor sem, ha nem Kicsilány ünnepélyére megy 2/3-a. Ebédnél mindenki alapból betolt 2 db-ot. S akkor nem maradt itthon egy szál sem. Ugyanis ma volt Kicsilány téli ünnepélye, ahol az előadás megkezdése előtt Kiffiú bebizonyítandó, hogy ez bizony ehető, betolt egyet. Aztán előadás után 20 perccel már csak 1 db. árválkodott. Poénosan mondtam is a gyerekeimnek, hogy azt hiszem ez rossz volt, hisz megmaradt. Kicsilány kerek szemekkel nézett, nem vette a lapot :p
Nos, ezt a receptet már fél éve ígértem. Szánom-bánom, de csak most lett fotódokumentálva. De remélem megérte rá várni, az érdeklődők meg szépen el is készítik.

Hozzávalók 36-40 muffinhoz: 

• 20 dkg étcsokoládé,
• 20 dkg fehér csokoládé,
• 1/2 dl presszókávé,
• 2 evőkanál vaníliakivonat,
• 35 dkg vaj,
• 30 dkg cukor,
• 40 dkg liszt,
• 6 tojás,
• 6 g szódabikarbóna,
• 2 evőkanál citromlé.

A tetejére csokimousse:

• 3 dl habtejszín,
• 15 dkg étcsokoládé.

A dekorációhoz:

• csokiszilánkok,
• vagy fehér ét étcsokoládé olvasztva, majd rácsorgatva

A csokoládékat külön-külön megolvasztjuk.
A vajat, cukrot, tojást, lisztet, szódabikarbónát és citromlevet egy tálban alaposan összekavarjuk, majd két részre osztjuk. Az egyik részbe az olvasztott fehércsokoládét és a vaníliakivonatot vegyítjük, a másikba az olvasztott étcsokoládét és a presszókávét. Az így kapott masszát rétegesen muffinkapszlikba kanalazzuk. Vigyázzunk, a kapszlikat maximum 3/4-ig töltsük, sütés közben nő a térfogatuk. 180 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütjük.
A kihűlt muffinok tetejét megkenjük csokimoussal. Ehhez a tejszínt egy kis lábosban felfőzzük, majd hozzáadjuk az apró kockákra tört csokoládét. Amikor ez elolvadt, lezárjuk a hőforrást, majd kihűtjük. 1 órára hűtőszekrénybe tesszük, majd a hűtőből kivéve habbá verjük.
Csokiszilánkokkal díszítjük. Ennek hiányában csokoládét olvasztunk, zacskóba tesszük, melynek sarkán pici lyukat vágunk, és ráspricceljük a mousse tetejére.

Jelen esetben 3x12 muffin készült, majd a maradékokat már nem volt kedvem váltakozva tenni a kapszlikba, ezért a végén lett két világos és két sötét muffinom.

Aki nem szereti, ha a muffinokra sütés közben "rágyógyulnak" a papírkapszlik, azok süssék szilokon formákban, majd abból kivéve tegyék át a papírkapszlikba. Jelen esetben ez utóbbi módszerrel készültek, hogy a gyerkőcöknek ne kelljen bíbelődniük a csomagolás eltávolításával.

Diókrémes pulykaleves

Azt hiszem ezt a levest idén is megenném. Tavalyi archívumból előkerült recept :)

Hozzávalók: 

• 35 dkg pulykamell, 
• 20 dkg dióbél, 
• 2 dl tejszín, 
• 1 csapott evőkanál rozsliszt, 
• só, 
• szerecsendióvirág, 
• szeletelt mandula a tetejére.

A húst kockára vágjuk, felöntjük vízzel, megsózzuk, csipet szerecsendióvirágot szórunk bele és főni tesszük. Ha a hús megfőtt, hozzáadjuk a liszttel és a darált dióval elkevert tejszínt és összeforraljuk. Tálaláskor szeletelt mandulával szórjuk meg a tányérok tetejét.

Tormaparfé

Vállalom a köveket. Ez igencsak megosztó "nyalánkság" lehet. De mondjuk a húsvéti asztalnál jóféle, netán házi készítésű főtt-füstölt sonka mellé kínálni. Na? Jönnek azok a kövek?

Hozzávalók: 

• 2+4 dl tejszín, 
• 2 tojássárga, 
• 4 dkg cukor, 
• 2 evőkanál finomra reszelt torma

A tojássárgákat elkavarjuk a 2 dl tejszínnel, hozzáadjuk a cukrot, majd gőz fölött, állandó keverés mellett besűrítjük. A maradék tejszínt habbá verjük, amikor a tojásos krém kihűlt, belekavarjuk reszelt tormát majd a tejszínhabot. Ha van parfékészítő eszközünk, akkor abban tesszük zúzott jégbe, de ha nincs, akkor tegyük szilikonos formába öntve a fagyasztóba. 

Ugyanakkor szerintem főtt tojás mellé brióssal is kiváló fogás lehet.

Céklakrémes lúdgégetészta

Közel másfél éve volt szerencsém Tisztatésztánál megnyerni egy tésztaformáló alkalmatosságot. Akkor frissiben kipróbáltam, és hát enyhén szólva sem voltam elragadtatva az eredménnyel. De tudtam, hogy csak akaraterő kérdése és újból belevágok. Időközben beruháztam egy tésztanyújtó-vágó masinába is, ami aztán leegyszerűsítette a dolgokat. Igen, először a teljes egyszerűséggel az összegyúrt tésztát kinyújtottam majd összevágtam a géppel. Semmi extra. Aztán most bekattantam. Nem mondom, hogy naponta fogok ilyent készíteni, de olykor igen, ha mást nem, akkor terápiás jelleggel kell picit lekötni magam. Most igenis tetszett az eredmény. Először ugye nem gép nyújtotta a tésztát, nem volt egyforma vastagságú. Meg aztán azt hiszem lágyabb is volt, hisz kézzel nyújtani mintha úgy volt jobb.  Tehát azt mondhatom, hogy rá kell érezni. Nem szabad kiszáradjon, mert akkor alap a törés, esze ágában sincs bordázódni. Hiába no, teljes figyelmet igényel. Ami jó is, hisz addig nem merengek máson, nem terelem el a figyelmem.
Aztán Oldalborda megfőzött némi céklát. A szezámmag bevillant. Meg ott a csomó torma a pincében. Hát innen már nem volt hosszú az út a kis pink krém megalkotásáig.

Hozzávalók a céklakrémhez: 

• 3-4 cékla megfőzve, 
• 10 dkg szezámmag, 
• 1 nagyobb szál torma, 
• 1,5 dl tejszín, 
• 2 evőkanál olívaolaj, 
• 10 dkg reszelt parmezán, 
• só, bors, 
• fekete szezámmag a díszítéshez, 

50 dkg friss lúdgégetészta.

A szezámmagot serpenyőben szárazon megpirítjuk. A tormát lereszeljük, a céklát daraboljuk, majd az egészet egy késes aprítóba tesszük. Hozzáadunk 1 dl tejszínt és krémes állagúra aprítjuk. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a parmezánt, majd a maradék tejszínnel beállítjuk a megfelelő sűrűséget. A végén hozzáadjuk az olívaolajat. A kifőtt tésztára kanalazva tálaljuk, megszórjuk fekete szezámmaggal.

Nekem nagyon ízlett, Oldalbordának szintén (pedig nála hatalmas a húsfüggőség). A fiam ránézésre köszönte, nem kért, a lányok közül Középsőm ette, a többiek csak fintorogtak. Bár Kicsilánynak enyhítő körülmény a torma, enyhén pikáns sem mehet nála. Elszőszülött meg kezdi feszegetni a határokat. Hát....eszi, nem eszi....mást úgy sem kap. Csontjai nem zörögnek, így olykor én is bekeményíthetek.

 

Gyümölcsös krémtúrós torta

Hát szóval ennél megfelelőbb címet most kapásból nem tudtam alkotni. Ez van, na. Ihlethiány. Mondhattam volna azt is, hogy Majális süti. Hisz tegnap este tűntettük el, kis híjján a teljes mennyiséget. Igaz, családomon kívül haverok és az ő gyerekeik is besegítettek. Mikor a 6 felnőttre jut 10 gyerek. Igazi majálisozni való időben is részesedtünk, finomakat grilleztünk, a fagyik már bele se fértek a programba. A grilleket is hozom majd szép sorban, hisz a szezon ezennel megnyittatott. Elöljáróban annyit, hogy készült chillis hagymakarika, citromos-fokhagymás garnéla, mázas oldalas, rablóhús. Szegény pipicupákok nem is kerültek lencsevégre, Kicsilány egyedül 3 db-ot tűntetett el. Igaz, a köret mind a tányérján maradt. Sütiből pedig szinte minden gyerek repetázott. No meg Oldalborda is. A kevéske maradékot pedig megosztottam, egy részét elfogyasztottam én, a másik pedig a galamb hátán Szigetszentmiklósra indult. Zsé azt ígérte, hogy kinyírja a galambot, ha az adagja nem ér oda épségben :D

Hozzávalók:

• 25 dkg édes keksz
• 11 dkg vaj
• 50 dkg tehéntúró
• 2 dl tejszín
• 2 teáskanál vaníliás cukor (saját készítés)
• 15 dkg cukor
• 2 evőkanál liszt
• 3 tojás
• 1 púpozott teáskanál feketeáfonya lekvár (teljesen sűrű, abszolút nem folyós volt)
• 40 dkg erdei gyümölcs (fagyasztott)

A kekszet késes aprítóval alaposan összezúzzuk. A vajat megolvasztjuk, összekeverjük a kekszporral. Két sütőformát kibélelünk sütőpapírral, majd a kekszes masszát szétosztjuk bennük, s elnyomogatjuk a formák alján.

A tehéntúrót villával alaposan összetörjük, egyenként hozzáadjuk a tojásokat, a cukor felét és a vaníliás cukrot. A tejszínt a cukor másik felével habbá verjük, majd a túrós masszával elkavarjuk. Beledolgozzuk a lisztet is. A kekszrétegek tetején szétosztjuk, majd elsimítjuk. 200 fokra melegített sütőbe toljuk, majd 10 perc után a hőt visszavesszük 135 fokra. További másfél órát sütjük. A formákban hagyjuk kihűlni, majd pár órára betesszük a hűtőszekrénybe.

Az áfonyalekvárt levés vízzel elkavarjuk, és picit összefőzzük. Szósz állagot kell elérjünk.
Tálaláshoz a sütemény tetejét leöntjük a szósszal, s megszórjuk a gyümölcsökkel.

Nutella - nyamm-nyami!

Adélnál, az Afra sütődéje nevű blogban még pár napig van egy játék. Pontosabban márc. 14-én éjfélig. Hogy miről is szól a játék? Leírom, hogy ne kelljen a kíváncsi természetűeknek kattintással új oldalt nyitni. A 100-ik állandó olvasója kapcsán írta ki a játékot, melyben egy legeslegkedvencebb kaját kell elkészíteni, lefotózni, a fotóról derüljön ki, hogy az a legnyamm-nyammabb étel, majd a fotót elküldeni neki. Hát így történt, hogy tegnap reggel a boltban megláttam a polcon a nutellát. No, de olyant én nem veszek, mert a csomagolásra enyhén szólva nem tud visszakerülni a tető. Inkább a tábla csoki. Abból egy kocka mindenkinek. 

Szóval gondoltam egyet, s míg a gyerkők apájukkal az udvaron voltak (meg pincében rendet csináltak), én összedobtam a saját verziójú nutellámat.

Hozzávalók:

• 20 dkg földimogyoró
• 2 dl tejszín
• 7 dkg cukor
• 7 dkg vaj
• 15 dkg étcsokoládé

A mogyorót sütőben kissé megpirítjuk. Sütőből kivéve egy konyhai törlőkendőbe csavarjuk. Utána igyekszünk a barna héját lemorzsolni. Ha nem sikerül maximálisan, ettől nem kell kétségbe esni, nekem sem sikerült. Utána a mogyorót késes aprítóba tesszük, s addig nyomjuk a gépen a gombot, míg vajszerűvé válnak a mogyorószemek.

A tejszínt a cukorral tűzre tesszük, s úgy járunk el mintha sűrített tejet készítenénk. Azaz a láng akkora legyen, hogy a cukros tejszín ne fusson ki, közben kavargatjuk, s mikor a kavarókanálon látjuk, hogy kezd besűrűsödni, a tüzet lezárjuk alatta. Beletesszük a vajat, majd a csokoládét, s kavarjuk míg azok elolvadnak benne. A végén hozzákavarjuk a mogyoróvajat. Jól záródó üvegbe csak akkor tegyük, ha reményt látunk arra, hogy valami marad is a nutellánkból amit esetleg másnapra félretegyünk. Ellenkező esetben vegyük a kalácsot, kekszet, kiflit, brióst vagy egyszerűen csak a kiskanalat, s adjunk az élvezeteknek (a kilókat meg felejtsük el). Közben pedig ne felejtsünk el fotózni. Mert hamarosan csak úgy tudjuk bizonyítani, hogy igenis, mi már készítettünk ilyen barna, szublimáló tulajdonsággal rendelkező finomságot.

Mini pavlovák becsapósan

Mármint becsapósan annak, aki azt hiszi, hogy extraszezonban rengeteg sok pénzt kiadok bizonyos dolgokra. Hát nem. Így inkább elárulom, hogy mi történt.

Szóval felhalmoztam mostanság a tojások fehérjét. Macaron próbálkozásom volt közel egymás után 2x is. Most a hanyagoljuk a témát stádiumban vagyok. Bár ismét gyűlnek a fehérjék.
Tehát ugye voltak a macaron kudarcok. Meg is kaptam a családtól, hogy a pavlovákban profibb vagyok, azt ők is szeretik, ha lehet inkább abba végezzék a tojásfehérjék. Igazat kellett adnom nekik. Így esett, hogy a múltkori vacsora után pavlova lett a desszert. Mini kiszerelésben, mert azzal kevesebb az utómunka.

Ráadásul kaptam egy youtube-os linket is, ami arról szólt, hogyan kell profin hozzájutni a gránátalma magjaihoz. Ha véletlenül nem vagytok még toppon a gránátalma magozásban, érdemes belenézni a linkbe. Utána szépen venni egy gyönyörű példányt (nem, nem olyant mint tavaly vásárolt Oldalborda, hogy közel semmi leve nem volt, s az is oly keserű, hogy a kutyának se kellett), kettévágni, kimagozni, utána szépen lehet vele villantani. Elhihetitek, működik. Ha nekem már bejött.

Tehát, a szóban forgó desszert a gránátalmás minipavlova. Egyszerű, de nagyszerű.

Hozzávalók:

• 4 tojásfehérje (kedélyeket nem borzolom, de a csökkentett adagot írom)
• 15 dkg apró szemű kristálycukor (ha nem, akkor porcukor)
• 1 tk ecet
• 4 dl tejszín (esetleg habfixáló is hozzá)
• gránátalma

A tojásfehérjéket habbá verjük, mikor nagyjából felverődött apránként hozzáadjuk a cukrot, majd tovább verjük, míg jó kemény nem lesz, a cukorkristályok már elolvadtak. Ekkor mehet bele az ecet. Sütőpapíros tepsire kis korongokat nyomunk, (nem fér rá 1 tepsire) majd 125 fokos sütőben, légkeverésen mindkét tepsit egyszerre betéve kb. 1 órát sütjük. Ha időnk van, a sütőben is hagyhatjuk kihűlni, ha nem (nekem nem volt, igyekeztek a só leple alatt behuppanni a forróságba a csirkecupákok), semmi gond, kivehetjük, és a tepsiben, a konyhapulton is kihűlnek. Max picit berepedeznek, de nem vész, a rákerülő tejszínhab majd ápol és eltakar.

Következőnek a tejszínt verjük fel (én a fagyasztóból vettem elő a kis dobozkákat, ahol olyan 4-5 órát heverésztek, de nem váltak betonkeménységűvé). Tejszínhab habzsákba kanalaz, habkorongok tetejére nyom (fantázia szerint), majd gránátalma magjaival díszít. Természetesen nem gránátalma függő a pavlova, hisz követtem el ezt én nyáron is. Akkor épp cseresznyékkel. Ja, tojásfehérje-cukor arány csak közelít, nem azonos a mostani az akkorival. Na és? Minket nem zavar(t).

Tehát gránátalma magokkal díszít, felszolgál. És visszafogottan mosolyog, mikor azt hallja, hogy milyen jól néz ki. És természetesen a minimum 2 db. személyenként. Kiadós vacsora után. Csak. Mert eteti magát.

Hja, hogy eláruljam minek nézték a piros pöttyöket a haverok? Ribizlinek. Ááááá, majd nyáron. Ha lesz a kertben. Csillagászati árat adjon érte az üzletben akinek dől ki a pénze a házból.

Ja, még valami. Ha kissé túlméretezzük a habkorongjainkat mint amennyire igény van, nehogy mindet megpakoljuk tejszínhabbal. Elázik! Tehát mondhatni úgy is: személyenként 2 db. Ha kell, még pillanatok alatt össze lehet dobni a maradékokból a többit is. Mert 1-2-3 óra múlva az élvezeti értéke is csökken, a kiskanál pedig kötelező eszköz lenne mellé.

Elárulom: ekkora gránátalmát amit most sikerült vennem, még nem láttam üzletben. Egy darab, 1 kilógramm. Kettőt vettem. Kiderül miben végzi a társa.

Lecsószószos husi kovászos uborkával

Hú, ezt még valamikor a nyár elején ettük, most veszem észre a fotó a megosztatlan mappában csücsül (még jó pár mással egyetemben). Akkor még nem igazán volt paprikadömping, drágából meg ugye nem főzünk lecsót. Uborka az már volt jócskán (figgyet is hánytunk a nagy nemzetközi cirkuszra), ooolyan finomat kovászoltam belőle, hogy csak (és azt sem tettem be a blogba).

Ez is egy hírtelen ötlettől vezérelve készült, mikor némi főtt hús adva volt, de vadasszószt nem volt kedvem készíteni. Pincében meg javában állt még az eltett lecsóalap (Befőzési Praktikák című Erdélyi Konyhás kiadvány 184-es recept, majd érkezik ez is a blogra - hú, tele vagyok ígéretekkel ma, nem kéne tennem). No de lecsó főtt hús mellé....nekem valahogy meredek. Aztán gondoltam egy merészet, s a tíz ujjunk megnyaltuk, olyan kerekedett belőle.

Hozzávalók:

• 1 üveg lecsóalap (8 dl-es)
• 2 dl tejszín
• só, bors

Lévén nálam a lecsóalap az csak paprikából készül, nem egy nagy ördöngösség ilyenkor szezonban is ugyanezt elkövetni. Ami azt jelenti, hogy a paprikákat (minél többféle, annál jobb) kicsumázzuk, kockázzuk, olajban megpároljuk. Innen tovább annyi mintha üvegből vettük volna elő. A lecsóalapot botmixer segítségével símára keverjük, fazékban felrottyantjuk, sózzuk-borsozzuk. Hozzáadjuk a tejszínt, s le is húzzuk a tűzről. Aki gondolja, az extra zöldfűszerekkel is bolondíthatja, nekünk így volt tökéletes. 

Símán ezzel a szósszal is feladhatjuk a főtt húst, de a nagyobb étkűeknek nyugodtan lehet tésztát kifőzni mellé. A kovászos uborka tökéletes kiegészítője volt. Részemről a szószt ettem az uborkával.

Főtt hús vörösáfonya szósszal

Múlt hétre adódott egy jókora adag borjúhús. Bár tudom, hogy nem a legideálisabb húslevesnek, az is lett belőle. Főtt husi egy része meg emígyen végezte:

Itt most említést csak a vörösáfonya szószról tennék. Az sem egy ördöngös dolog, feltéve ha van vörösáfonya kompótunk készleten. Ha nem tévedek, akkor annak a receptjét megtalálhatjátok a dévai Corvin kiadó gondozásában megjelenő Erdékyi Konyha gasztromagazin csapatának időközönként megjelenő, legutolsó recepteskönyvében, ami talán nemsokára kapható is lesz. Hajnalka írt is erről.

Tehát egy 4 dl-es vörösáfonya kompótot botmixerrel pépesítünk, majd forrni tesszük. Egy bő dl tejszínben elkeverünk egy ek étkezési keményítőt, beleöntjük a gyümölcspépbe, megvárjuk míg újból felforr, ekkor le is zárhatjuk. 

Jelen esetben a főtt hús és a szósz mellé natúr krumplit tálaltam. 

Csak azt sajnálom, hogy a tíz napos túránk alatt fönt a havason még igencsak virágzás alatt voltak a kis vörösáfonya tövek, pedig nagyon tele bírtam volna szedni a tarsolyomat.

Rebarbara fagyi

Olykor-olykor hajok azt hinni, hogy talán lesz még nyár az idén. Egyre jobb az idő, még a Kárpátkanyarban is. Így aztán édesség kategóriában lehet már a fagyikban is gondolkodni (na jó, most ne ugassatok le nagyon, tudom ám, hogy vannak akik télen is fagyiznak...ritkán, mi is).

Vagy tíz napja Oldalborda rebarbarát hozott. Nem is keveset. Akkoriban nálunk még igencsak pöttömkék voltak a rebarbik. Első körben egy epres-rebarbarás sütit alkottam. Hú de finom volt. De a fotózhatatlan, az bók volt neki. Aztán lett még más is (majd azt is felteszem), de fagyi már erősen óhajtva volt itthon.

Hozzávalók:

• rebarbara
• cukor
• vanilia rúd
• tejszín

Most akarattal nem adtam meg arányokat, lévén egy hatalmas adag rebarbarát takarítottam meg, kockáztam fel, s tettem oda főni. Cukor az ízlés szerinti, de fagyi készítésről lévén szó, nem árt ugye ha többet teszünk, mert a krémek mikor elég édesnek tűnnek, fagyinak ugyanaz már megkívánja a cukor többletet.
A rebarbarát most hozzáadott citrom (vagy pótló) nélkül főztem, mert nem az volt a cél, hogy nem menjenek szét a kis kockák. Miután megfőtt (ez hamar megy), botmixerrel pürésítjük. Majd kissé felverjük a tejszínt (nem atomkeményre), hozzákeverjük a rebarbara pürét, fagyigép híjján mehet a fagyasztóba. Ha nagyon megfagy (pl másnapra), akkor igencsak várhatunk míg kicsit olvadni kezd. Hacsak nem voltunk előrelátóak, s nem adagoltuk előre a fagyit.
Amúgy nálunk mérlegen kellett  porciózni, nehogy már valaki picit is megrövidítve érezze magát. Hiába no, egyenjogúság.