Történt vala, hogy a Blogkóstoló névre hallgató, valamikor tőlem útjára bocsájtott játék Kisildihez került a 10-ik fordulóra. Nekem pedig egy régi ismerős blog jutott, ő pedig nem más, mint Gerdi. Első körben ki is néztem magamnak egy szuper ribizlis receptet, majd idő híjján nem készült el, aztán meg ribizli híjján maradtam. Aztán kezdett szorítani az idő ennek a fordulónak a közelgő határidejével, amit Ildi a FB-on nem átallott az orrunk alá dörgölni (megerősítvén a belső lelkiismereti hangot....amolyan kijelzőként müködve). Igen ám, csak történt az, hogy kimentünk a nagybani piacra, mondván tavaly addig-addig, hogy elmaradt a zöldbab befőzés. Na de idén ezt nem lehetett kihagyni, bár futottunk pár kört, soha nem volt zöldbab. De most igen. Ki is fizettem egy zsákkal, jött Oldalborda az autóval, hogy tegyük be a csomagtartóba. Akkor ő még plusszolt egy zsákkal, így lett összesen 35 kg zöldbab. Nem részletezném a tartósítási folyamatot, hisz már fent van a blogon, ITT megtalálható. A lényeg, hogy 2 nap alatt sikerült teljesíteni a gyerekek segítségét is igénybe véve. Még Kicsilány is remeket teljesített, Kiffiú sikerült az ujjacskáját megszabdalja, szóval ő is tevékenykedett. Közben az állatállomány csökkenni kezdett és nem szabad akaratunkból :( Felütötte a fejét a tyúktetű. Na most gondoljatok bele: az állatokkal is foglalkozni kellett, hisz így is 6 tyúk hullott el, de a zöldbabot sem hagyhattam kidőlni a hőségben. Így aztán kb. én dőltem ki. Ráadásul itt Brassóban volt egy dekorációs boltnak a megnyitója, ahova szerettem volna valami pöttyös sütivel menni. Lévén az üzlet alap mozgatórugója a pöttyös kerámia termékek sokasága. Megleshetitek ITT, hogy miről is beszélek. Igaz, a Mo-i olvasók nem igazán értik a szöveget, no de a termékek magukért beszélnek (ja, és szóltam, hogy esetleg tehetnék többnyelvűvé is a honlapot....remélem csak idő kérdése az egész). Amit még ezzel kapcsolatban megemlítenék az, hogy a termékek élőben sokkal szuperebbek mintse azt a fotók visszaadják. Nem vagyok egy nagy világoskék párti, de az üzletben teljesen elragadott ez a szín. Mondjam azt, hogy szerencsémre narancssárga (még) nincs a felhozatalukban. Ha lenne, akkor kötelező szívorvosi kezelésre szorulnék :) Ja, vannak még gyönyörű, kézzel festett fa dekorációs termékeik, remélem hamarosan azok is a weboldalukon. A tapétákról szintén csak azt tudhatjuk meg az oldalukról, hogy vannak, no de az üzletben.....beleszerelmesedtem a pöttyös-virágos kombóval díszített sarokba.
Már ki is van gondolva, hogy a pöttyösből veszünk mi is, hisz Kicsilány ősszel kezdi a sulit, ki kell alakítani számára egy kis tanuló sarkot, s oda bizony jó lenne. Persze.......a katalógusban láttam, hogy van rózsaszín alapon fehér pöttyös is. Azt hiszem meg sem kell kérdeznem a csajt, becsukott szemmel tudom, hogy arra szavazna. Még 2 év, és majd Kiffiúnak is kell egy hasonló sarok. Hátha addig lesz valami autós tapéta is. Vagy már most van, csak épp nem volt türelmem végignyálazni az egész felhozatalt?
Na, azt hiszem ez egy szófosástól bővelkedő bejegyzés lett. Na, akkor térjek vissza a Blogkóstolóra. Ha már említettem az üzletnyitást, a pöttyös sütit, akkor a találékonyak rég rájöttek, hogy ötvöztem az egészet. Azaz Gerdi receptjéből kiindulva lett valami pöttyös. Először arra gondoltam, hogy valami muffinra hajazó darabokat sütök, hisz az kézbe vehető, sima ügy. Lett volna, ha nem döbbenek le, hogy itthon épp csak valami télapós kapszlik vannak. Hát.....se nem pöttuös, se nem nyári, így ötlet elvetve. Akkor legyen valami más, meggyes mert meggy az adott vala. Hát jól kinéztem EZT a gyümölcsös sütit kiinduló alapnak. Aztán úgy saccperkábé az én nagy jénai tálamra alakítottam a receptet, hogy jusson is, maradjon is.
Már ki is van gondolva, hogy a pöttyösből veszünk mi is, hisz Kicsilány ősszel kezdi a sulit, ki kell alakítani számára egy kis tanuló sarkot, s oda bizony jó lenne. Persze.......a katalógusban láttam, hogy van rózsaszín alapon fehér pöttyös is. Azt hiszem meg sem kell kérdeznem a csajt, becsukott szemmel tudom, hogy arra szavazna. Még 2 év, és majd Kiffiúnak is kell egy hasonló sarok. Hátha addig lesz valami autós tapéta is. Vagy már most van, csak épp nem volt türelmem végignyálazni az egész felhozatalt?
Na, azt hiszem ez egy szófosástól bővelkedő bejegyzés lett. Na, akkor térjek vissza a Blogkóstolóra. Ha már említettem az üzletnyitást, a pöttyös sütit, akkor a találékonyak rég rájöttek, hogy ötvöztem az egészet. Azaz Gerdi receptjéből kiindulva lett valami pöttyös. Először arra gondoltam, hogy valami muffinra hajazó darabokat sütök, hisz az kézbe vehető, sima ügy. Lett volna, ha nem döbbenek le, hogy itthon épp csak valami télapós kapszlik vannak. Hát.....se nem pöttuös, se nem nyári, így ötlet elvetve. Akkor legyen valami más, meggyes mert meggy az adott vala. Hát jól kinéztem EZT a gyümölcsös sütit kiinduló alapnak. Aztán úgy saccperkábé az én nagy jénai tálamra alakítottam a receptet, hogy jusson is, maradjon is.
Hozzávalók:
- 6 tojás
- 25 dkg vaj
- 28 +15 dkg cukor
- 35 dkg liszt
- 1 kávéskanál szódabikarbóna
- fél citrom leve
- kimagozott meggybefőtt
A tojásokat kettéválasztjuk, a sárgáját a 28 dkg cukorral és a puha vajjal alaposan kikavarjuk, majd hozzáadjuk a citromlében megfuttatott szódabikarbónát és a lisztet. A jénai tálat/tepsit a vaj csomagolópapírjával jól kikenjük, majd megszórjuk liszttel (álltalában sütőpapír párti vagyok, de most valamiért így szimpatikusabb volt). Ezután a sűrű, krémszerű tésztát kis lapát segítségével belesimítjuk a tepsibe. Tetejét jó sűrűn kirakjuk (türelem híjján megszórjuk) magvalt meggyel (avagy más gyümölccsel). 180 fokos sütőben 25-30 perc alatt közel készre sütjük. Ezalatt a tojásfehérjéket a 15 dkg cukorral kemény habbá verjük, majd a megsült tésztára kenjük. Visszatoljuk a sütőbe, a hőfokot visszavesszük 130 fokra, légkeverésre tesszük és 8-10 percig sütjük, résnyire kitámasztott sütőajtóval.
Ezalatt a 8 perc alatt elrohantam fejet mosni, hát.....a sütőm asszem olykor szórakozik velem, mert ezalatt az idő alatt máskor pont olyan lesz a hab a süti tetején amilyen kell, de most mintha túlszoláriumozta volna magát. Hát....nem lett tökéletes esztétikailag......amin még az is rontott, hogy attól a perctől kezdve, hogy kivettem a tepsit a sütőből, rendelkezésemre állt olyan 20-25 perc, hogy szeleteljem, tálra tegyem, ruhát kapjak magamra, autóba pattanjak és időben felérjek az áruház 3-ik emeletén található üzlet megnyitójára.
Egy kis darab süti itthon maradt (no persze körben az összes szél úgy melegen azonnal eltűnt a gyerekpocók mélyén), azt kihűlve egyszerű volt felvágni. Ja....mikor hazaértem, Kiffiú azzal fogadott: anya, a maradék sütit mikor vágod fel és fotózod le, hogy megehessük? Hát nem aranyos, gasztroblogger gyerek? Fotó és engedély nélkül nem szabad eltűntetni semmit. (szép csöndben megjegyzem, hogy az üzletben szóltam: egy fotót majd én is kérek, hogy legyen amit kitenni a blogba....nem gondoltam, hogy nem tűntetik el itthon a maradék sütit.....ezt nevezik bebíztosításnak majd kellemes csalódásnak).
Kiffiú szerint: ilyent még hamar süssél, anya! A megnyitón is kaptam dícséretet miszerint finom a süti. Gondoltam udvariasságból elhangzott mondat. Na ja.....mire ránéztem a sütis tálra, már csak 5 db. volt rajta. Ergó asszem nem volt ehetetlen :D
Egy kis darab süti itthon maradt (no persze körben az összes szél úgy melegen azonnal eltűnt a gyerekpocók mélyén), azt kihűlve egyszerű volt felvágni. Ja....mikor hazaértem, Kiffiú azzal fogadott: anya, a maradék sütit mikor vágod fel és fotózod le, hogy megehessük? Hát nem aranyos, gasztroblogger gyerek? Fotó és engedély nélkül nem szabad eltűntetni semmit. (szép csöndben megjegyzem, hogy az üzletben szóltam: egy fotót majd én is kérek, hogy legyen amit kitenni a blogba....nem gondoltam, hogy nem tűntetik el itthon a maradék sütit.....ezt nevezik bebíztosításnak majd kellemes csalódásnak).
Kiffiú szerint: ilyent még hamar süssél, anya! A megnyitón is kaptam dícséretet miszerint finom a süti. Gondoltam udvariasságból elhangzott mondat. Na ja.....mire ránéztem a sütis tálra, már csak 5 db. volt rajta. Ergó asszem nem volt ehetetlen :D
