Lilatönkű pereszke savanyúsàgnak

Kedves gombásztársam elvitt magával. Így aztán bakancslistámra kikerülhetett egy ✅

Lilatönkű pereszke már nem csak fotós talàlka szàmomra.

Kicsilányom szerint:

-"Anya, szeretem ezt az új màniádat!

Fotón savanyúsàgnak eltéve.

Ehhez koncentrált ecetes felöntő levet forralok (só, bors, babérlevél, cukor). Azért kell koncentrált (vagyis ecet mellé nem tul sok víz) legyen, mert a gomba úgy is enged ki magából vizet. Plusz ha épp esőzések utàn gyűjtjük, akkor még több vizet enged ki. Ezért nincs grammra pontos recept.

Felöntőlevet néhány percig forraljuk, majd beletesszük a megtakarított gombákat. Ki hogy szereti: egészben a gombafejet, vagy a nagyobbakat darabolva.

Forrástól számított 3 perc után elzárjuk a hőforrást. Akár azonnal csíràtlanított üvegekbe szedhetjük, de èn most a fazakat lefedtem, kitettem a teraszra, s másnap reggel hoztam vissza a konyhàba. Gyanítottam, hogy még kell bele ecet. És igen.

A gombákat ekkor szedtem üvegekbe (csak lazán, férjen lé is az üvegekbe), felöntöttem a levével, lapkát rászorítottam, majd nedves dunsztban, forrástól számítva 60 percig dunsztoltam.

Olyan rég vágytam már egy kis gombasavanyúra.

Gombás zöldségleves házi, gluténmentes tésztabetéttel

Levesbetét házilag? Semmiség azok számára akik a búzalisztet büntetlenül fogyaszthatják. No, de akik gluténmentes étkezésre szorulnak? Jelentem picit macerásabb, de nem lehetetlen a feladat.

Hozzávalók 4 személyre: 

• 40 dkg gomba, 
• 1 sárgarépa, 
• 1 kisebb petrezselyem, 
• 1 maroknyi fagyasztott zöldborsó, 
• 1 maroknyi fagyasztott zöldbab, 
• 1 evőkanál vaj, 
• só; 

a levesbetéthez:

• 1 tojás, 
• 5 dkg rizsliszt, 
• 3-4 dkg cirokliszt (tojás méretének függvényében).

A gombát megmossuk, daraboljuk, majd az olvasztott vajon, fedő alatt megpároljuk. Amikor a gomba kissé összébb esett, hozzáadjuk az apró kockára vágott gyökérzöldséget, majd a fagyasztott hüvelyeseket, felöntjük vízzel, megsózzuk és megfőzzük. Amikor majdnem elkészült, takarékra vesszük a lángot, s belefőzzük az időközben elkészített tésztát. Vigyázzunk, a levesünk ne forrjon, mert a tészta széteshet.

A tésztához a tojást felütjük, hozzákeverjük a rizs- és a ciroklisztet, egy pici sót és alaposan összegyúrjuk. Fokhagymaprésbe diónyi tésztadarabokat teszünk és átnyomjuk a présen. Enyhén rizslisztezett felületre nyomjuk a tésztát. Valószínű, hogy egy adag leveshez túl sok lesz a tészta, de nyugodtan hagyjuk megszáradni, tegyük zacskóba és használjuk fel később.

Marha burgundi algériai módra

Látom, hogy az Algéria receptsorozatból ez kimaradt. Pedig eskü, azt hittem fent van. Valamiért linkelni szerettem volna. Erre nem volt. Hihi....

Hozzávalók: 

• 50 dkg marhahús, 
• 2-3 evőkanál olívaolaj, 
• 25 dkg sárgarépa, 
• 2 evőkanál paradicsompüré, 
• 25 dkg apró gomba, 
• 1 teáskanál liszt, 
• 2 evőkanál vaj, 
• 1 csokor petrezselyemzöld, 
• só; 

a pácléhez: 

• ½ dl balzsamecet, 
• 2 babérlevél, 
• 2 cikk fokhagyma, 
• 2-3 szál kakukkfű, bors.

A húst felkockázzuk és pár órára vagy akár egy éjszakára a páclében hűtőszekrénybe tesszük. A pácléhez a fokhagymát összezúzzuk, hozzáadjuk a balzsamecetet, beletesszük a kaukkfüvet, borsot, majd beleforgatjuk a húst. Pácolás után a húst forró olajon addig hevítjük, míg minden oldala kifehéredik. Ezután tányérra szedjük és az edényben megpirítjuk a kockára vágott hagymát, visszatesszük a húst. Lefedve hagyjuk a saját levében puhulni. Ha visszamaradt páclevünk, azt öntsük rá a puha húsra, majd edjuk hozzá a felkarikázott sárgarépát és a paradicsompürét. Ha szükséges, adjunk hozzá egy kevés vizet. Mikor a répa majdnem megpuhult, adjuk hozzá a darabolt gombát. Ha a gomba is puha, szórjuk meg kis liszttel, adjuk hozzá a vajat, kavarjunk rajta egy keveset és azonnal tálaljuk. Köretként tarhonyát vagy nokedlit kínáljunk.

Borjúnyelv gombamártással - OVCS2_döntő

Akkor talán el is érkeztünk a főételig. Igaz ugyan, hogy Mónika ezt sem élvezheti teljesen, de talán a mártás nélkül azért ő is megkóstolja. Ez egy régi, szász recept, de bíztos máshol is készítenek hasonlót, maximum az ízesítés tér el régiónként, ízlésenként.

Hozzávalók:

• 1 nagyobbacska borjúnyelv,
• 1 kisebb hagyma,
• 2 szegfűszeg,
• 1 babérlevél,
• 1/2 teáskanál fehérbors (ha nincs, akkor fekete),
• só

a gombamártáshoz

• 1 kg gomba,
• 1 evőkanál vaj, 
• 1 hagyma,
• 2 dl tejszín
• 1/2 dl száraz fehérbor,
• só, őrölt fehérbors

A nyelvet a hagymával, fűszerekkel annyi vízzel amennyi épp ellepi, főni tesszük. Mikor a nyelv megfőtt, hideg vízbe tesszük, majd megtakarítjuk (lehúzzuk a vastag bőrt róla). A főzőlevet leszűrjük, majd tovább főzzük, jól besűrítve.

A gombát megtaarítjuk, darabokra vágjuk. A vajat megolvasztjuk, a  kockára vágott hagymát megfonnyasztjuk rajta, majd beletesszük a gombát is. A gomba levet fog engedni, ezért nem kell folyadékot tenni, hogy legyen amiben megfőjjön. Mikor a gomba megfőtt, nagyjából a leve is elpárolog, beletesszük a besűrített főzőlevet, a fehérbort, ismét felfőzzük. Ekkor sózzuk, borsozzuk majd hozzáadjuk a tejszínt is.

A nyelvet szeleteljük, a mártással tálaljuk. Kínálhatunk mellé krumplipürét, főtt tésztát.

Rablóhús - OVCS 2

Miután a levesünket elfogyasztottuk, következzen a vacsoracsatás főétel. Hisz a parázs a kerti grillen már igencsak pirosson ízzik. Ezért javaslom, hogy minden vendégem kapjon el annyi grilnyársat amennyit szeretne, aztán startoljon rá a tűzhely melletti beton munkalapra helyezett alapanyagos tálakra. Szúrkálja fel ami szemnek-szájnak megfelel, s nosza mehet is a grillrácsra. Ha akarják forgathatják maguknak, ellenkező esetben természetesen házigazdaként nekünk ez kötelességünk, ti csak foglaljatok helyet, s válasszatok az itókák közül. Egy kis long drink jól esne? Nemsoká hozom. De ha csak síma alkoholmntesre vágytok, akkor a lányok szívesen hoznak nektek a tavalyi szörpökből. Bodza, fenyő, feketeáfonya, akác, menta. Remélem idén hárs is lesz, előző két évben épp a virágzáskor nem voltunk itthon.

No, de térjünk csak rá  grillpálcákhoz. Meg a szúrkálandó alapanyagokhoz.

Hozzávalók: 

• 1 kg hús (vegyesen csirke, birka, disznó, borjú), 
• 3-4 kisebb hagyma, 
• 1 kisebb ananász, 
• 20 dkg szalonna, 
• 1 cukkini, 
• 1 kaliforniai paprika, 
• 30 dkg gomba, 
• grill pálcikák

A hozzávalókat a hagyma kivételével 3 centis kockákra, a hagymát karikára vágjuk. A húsokat szózuk, borsozzuk. Ízlés szerint mindenki maga állítsa össze a nyársot, tetszés szerint húzva a pálcára az alapanyagokat. Ízzó parázson, grillrácson szép pirosra sütjük. Salátát, mártogatóst kínálunk mellé.

A babáknak késes aprítóval pürésítenék a grillpálcákról lehúzgált finomságok közül némi szárnyas húst, ananászt, cukkinit. Mg egy pár darabocska paprika is mehet. Persze azért ha a darabkák széle netán megfeketedett volna a parázstól, azokat lenyisszantanám. Ráérnek ők még az ilyen ízekkel ismerettséget kötni. Mert valószínű az ígykapott pürénk túlzottan száraz lenne, hát kis almát tennék még az aprítóba, vagy ha van, akkor lehet utólag hígítani is frissen facsart sárgarépa levével.
babának lenni jó. Minden finomat megkapnak, s mégcsak a gillpálcákat sem kellett kezükbe vegyék.

Keserűgomba

Ez volt az a gomba, amit otthon nagyjából Édesapám evett. Húgommal mi nem. Aztán Oldalborda imádja. Igaz, készíti is. Egyik alkalommal vett egy hatalmas adaggal, haverokhoz vittük, a barátnőm imádja, az ő férje is úgy van mint én voltam vele: ha van más kaja, akkor inkább abbol falatozunk. De ott mégis megettem 2 gombát, annyira jó ízűen ették mellettem. Végülis nem volt az annyira rossz, hogy azt mondjam soha többet. Oké, nem tudom magam dugig enni ezzel, de mára már 3-4 nagyobbacska gombát is eltűntetek.

Hónap elején mikor itt offroadoztunk relatív a környéken, egyik helyen míg a fiúk az autókat rángatták a sárból, nekem elegem lett, s lévén erdőben voltunk, elindultam szerencsét próbálni, hátha némi gombát találok. Hát a keserű gombán kívül semmi nem volt. De az annyi volt, hogy szinte kaszálni lehetett. Három gyerkőc jött velem, megszedtünk félig 3 szemetes zsákot (nem bírta a zsák ha jobban telirakjuk, s más nem volt amibe gyűjthettük volna), majd abbahagytuk, még akkor is, ha az autók még nem jöttek. Úgy gondoltam, majd a vacsora kiegészítéséhez jól jön a 25 fős csapatnak. Végül későre értünk a szállásra, s úgy döntöttünk reggelihez tálaljuk. Igenám, csak ilyen hatalmas adaghoz nagy parazsat kellett csinálni, Oldalborda neki is látott, de mire szegény gombák bekerültek az étkezőbe, sokan már befejezettnek tekintették a reggelit. Valaki meg is jegyezte, hogy talán nem akkor kellene az asztalra tenni, mikor mindenki jól lakott. Itt kissé felment a pumpám, mi kínlódunk: gombát takarítani, mosni, szalonát vágni, túrót darabolni, sütögetni, s akkor az a köszönet. Kiderült, hogy azt hitték az is a szállásadónk részéről van, pedig világosan megmondtuk mindenki fülehallatára, hogy ami gombát szedtünk, az készül, lehet kóstolni-enni. De sebaj, még a szállásadó Anna néni sem evett olyant, jutott nekik is bőven. 

Keserűgombának egy hatalmas hendikepje van, éspedig nem tartósítható. Ételekbe, más gombával sem keverhető a keserűsége miatt.

De parázson (avagy akár serpenyőben kevés olajon) sütve azért különlegesség. 

Tehát a gombafejeket megtakarítjuk, szárukat kiemeljük, ha elég tiszták, akkor inkább ne is mossuk, könnyebben sül majd. Miután egyik oldaluk megsült, megfordítjuk, s helyben juhtúrót teszünk rá/bele és kis szalonadarabkát. A túró megolvad, a szalona üvegessé válik. Melegen az igazi.

Paradicsomszószos gombás bab

Fotóim közt készítettem egy külön kategóriát amiben a kajásak vannak. Azon belül egy másik csoportba várakoznak azon fotók, amik elkészültek ugyan, de várják jobb sorsukat, hogy fel is kerüljenek a blogra. Ma egyet áthúzok onnan, apadjon a számuk.

Ezt a kaját már több mint egy hónapja ettük, a története pedig Alíznál kezdődik, ugyanis az egyik fotójáról első ránézésre más kaját feltételeztem. Végülis azt, amit én készítettem el. Az ötlet pedig sikeres kísérletnek számított, tolta befele mindenki a saját adagját. Sőt, volt bőven repetázó is.

Hozzávalók:

• 40 dkg bab
• 2 üveg gomba (ilyen)
• fél üveg paradicsomszósz
• 1 nagy fej hagyma
• 2 cikk fokhagyma
• só, bors, babérlevél, oregano, kakukfű
• kevés olaj

A babot előző este beáztatjuk. Másnap némi sós vízben megfőzzük. A hagymát kockákra vágva kevés olajon megfonnyasztjuk, majd rádobjuk a zúzott fokhagymát. A hagymákra borítjuk a gombákat (természetesen lehetne friss gombából is készíteni, akkor a gombát megmossuk, darabokra vágjuk és úgy tesszük a hagymára, lefödjük és megpároljuk). Kicsit összemelegítjük, hozzáadjuk a paradicsomszószt, majd rátesszük a kifőtt babot (főzőlevet nem). A bab főzőlevével igazítunk az ételünk sűrűségén. Ízlésünknek megfelelően fűszerezzük.

Tárkonyos, gombás pulykaraguleves

volt nálunk vasárnap. Történt ugyanis, hogy anyósék jöttek vendégségbe, így valami klasszikussal, de nem a már ilyenkor unalmassá vált húslevessel vagy gulyáslevessel netán zöldséglevessel akartam előállni. A relatív klasszikusnál tovább nem mehettem, hisz volt már egy próbálkozásom, mikoris valami ázsiai stílusú főfogást tálaltam. Már akkor gyanús volt a dolog, mikor a szokásostól eltérően abból nem repetáztak. Aztán sógornőm "vallott", emilben szépen leadta amit anyósék nem vágtak a szemembe. Éspedig: tuti sokat dolgoztam vele (legalább ezt észrevették, ez sem semmi), de nekik nem jött be, a mezei rántott husinak jobban örültek volna. Tehár soha többet újítás.

Azért nem mondom, volt bennem némi félsz, hogy majd a tárkony (kicsilány szerint tákom) is átbillenti ezt a levest az ebből nem repetázunk kategóriába, de végül kellemeset csalódtam. Apósom kért második tányérral is. Anyósra már nem bírtam figyelni, ugyanis a csajok (enyém három, meg a sógornőm szűk 4 évese) egy külön kisasztalnál kajáltak, a fiam pedig úgy döntött, hogy pár kanál leves elfogyasztása után megy és leellenőrzi, hogy minden csaj ugyanazt kapta-e. Amit igyekezett is a saját kanalával véghezvinni, több-kevesebb sikerrel.

Főfogás farfalle tésztával körített bakonyi szelet volt. Hát ez senkinél nem vallott szégyent. Max a középső csajomnál, de neki okai voltak erre. Mert hőemelkedése volt, hasfájással és fejfájással fűszerezve. S ha ez nem elég ok, akkor lámpaláza is volt, hogy rajta kívül lesz-e még gyerek, aki az egyik osztálytársnője szülinapo zsúrjáról elkésik (jelentem, volt).

Leves hozzávalói:

• 3 liter előző este főzött csontlé (nem akármilyen, finom marhalábszár velőscsontjából főtt)
• kb 85 dkg pulykazúza
• 6-8 db sárgarépa, fél centi vastag karikákra vágva
• 3-4 db petrezselyemgyökér, szintén fél cm vastag karikákra vágva
• egy kevés gomba (jelen esetben egy 8 decis üveg egyharmada, róka és vargánya páros)
• egy kis adag borsókonzerv
• egy kis adag kukoricakonzerv
• 5-6 kisebb krumpli
• tejföl
• ecetes tárkony megvagdalva
• kevés olaj

Nos, a leveske hogy készült?
Miután a marhacsontokat a főzőléből kiszedtük, s a velőt pirítóskenyéren rohamtempóban elfogyasztottuk, a levet átszűrtem, majd az apróra daravolt pulykazúzát megfőztem benne (kis tűzön, így kristálytiszta maradt). Közben a sárgarépát meg a petrezselyemgyökeret kevés olajon (most épp oliva) megdinszteltem. Mikor a zúza megfőtt, a dinsztelt cuccot a fazékba teszem a husi mellé. Ugyanekkor kerül bele a borsó, kukorica és a krumpli. Mikor a zöldségek megfőttek, beleteszem a gombát, megvárom míg újból felfő. Ekkor a tejfölet is beleteszem, persze a tejfölhöz adok előbb egy kis forró levest, s aztán borítom az egészet a fazékba, így nem lesz csomós a leves. Aztán következik a vágott tárkony is. Ja, persze a sózás is képben van, mikor a zöldségeket beletettem főni, még utósózási munkálatokat eszközöltem, hisz a főzőlé már alapból kissé sós, a velőscsontokat ugye megsózva kell a fazékba tenni főzés előtt.
Fotó a fiamnak tálaltadagról van, aminek a vége természetesen mindig engem illet meg.

Leves maradékokból

Minap Oldalborda köretnek gombás rizset kért. Igen ám, de a család létszámát figyelve, nem tettem el csak nagyobb méretű üvegekbe gombát, ami látszik is a gomba téli eltevésre bejegyzésemnél a fotón.

Szóval megmaradt egy olyan 1/3 üvegnyi gombám. Amit hasznosítanom kellett, ellenkező esetben mehet a komposztba. A gomba nem az az étel amivel játszani lehet, nem tartható még napokig sem, nemhogy heteken keresztül. Másnapra pedig leves kellett. 

Hozzávalók:

• egyharmad nagyüvegnyi gomba (kb 270 ml)
• 4 szál sárgarépa
• 2 szál petrezselyemgyökér
• 1 szál paszternák
• 1 tojás
• 1 jó diónyi gyömbér
• 1 pici, kb diónyi lilahagyma
• 5 gerezd fokhagyma
• szézámolaj
• szójaszósz
• só
• rizsecet

Tehát adva volt a gomba. Benéztem a hűtőszekrénybe. Onnan kivettem a maradék  petrezselyemgyökeret meg paszternákot. Kamrából sárgarépa, icike-picike lilahagyma, fokhagyma. 

Nos a sárgarépa, petrezselyemgyökér, paszternák kockákra vágódott majd kevéske olajon megpároltam. Mikor szinte kész volt, akkor az apróra vágott lilahagymát , apróra vágott gyömbért s a szintén apróra vágott fokhagymát rászórtam, párat kevertem rajta, majd hozzáadtam a szézámolajat és a szójaszószt. Végül ráöntöttem az üvegből a maradék gombát, felengedtem vízzel, kissé megsóztam. Miután a zöldségek megfőttek, a tojást egy tálban felvertem, beleöntöttem a levesbe s gyorsan kavartam is, hogy olyan rongyossá változzon a tojás. Rizsecettel ízesítettem.

Közkívánatra: gomba eltevése télire, ezúttal üvegbe, nem a fagyasztóba

Ajajjj...hol volt, hol nem volt....

Részemről egy fél éves gondolat érett meg abban a pillanatban mikor a tonhalas recepttel elindítottam ezt a blogot.

Majd jött az ehavi VKF kiírás, témája a gomba. Ami nagy kedvenc. S hogy a lelkesedésem ne csappanjon, hanem ha lehet akkor növekedjen, jött az előző beírásomra pár kedves kérés, hogy ugyan osszam már meg a gomba üvegbe történő házi eltevésének általam ismert titkát. Ezt szívesen teszem, hisz miért is ne élvezhetnék azok télen is a gomba ízét, akik nyáron, ősszel sikerélménnyel térnek haza az erdőből pár finomsággal megpakolt szatyor, kosár fejében. Könyveljétek akkor ezt a recetúrát is a 37-ik VKF-es fordulóra.

Szóval Édesanyám verziója, ami az én konyhámban is alkalmazást nyert.

Gombákat szépen megtakarítom, szárukat kifordítom a kalapból, ha kukacos, akkor azt kivágom (na jó, tolerancia kérdése, hogy valamennyi maradhat-e benne hús címen a gombákban....nálam valamennyi szokott, de nem sok), amelyik nagyon mocskos és késsel nem lehet megkapirgálni azokat kissé lemosom, de utána jól lecsöpögtetem. Amelyik tiszta, azzal semmi más teendő nincs mint darabolom, majd a megmosott, darabolt gombával együtt beleteszem egy fazákba/lábosba s odateszem a főzőlapra. Álltalában enged annyi levet, hogy ne kelljen semmilyen folyadékkal pótolni. Szóval olajat semmiképp nem teszek alája. Mikor már elég jól rotyog, s relatív megpuhult a gomba (nem kell rettenet puhára főzni, mert még jön a dunsztolás), akkor szalicilt szórok bele, s lezárom a tüzet. Csírátlanított üvegekbe szedem a gombát s a lötyit, rájuk csavarom a kupakot, s egy nagy fazék aljába régi kukták kerek, lyukas....minek a fenének nevezzem ama alkatrészét amit teszk, na inkább lefotózom,

szóval fazék aljára ez kerül, rá a gombás "borkányok", majd vízzel feltöltöm (az a jó, ha a víz a kupakokat ellepi kissé) s odateszem ismét a tűzre. Miután a víz felfőtt, lángot takarékra veszem, s hagyom rotyogni olyan 3,5-4 órát. Ha netán időszűkébe szenvedne a ház asszonya, ezt el lehet osztani 2 napra is. Azaz ma rotyogtatom 2 órát, lezárom, majd rá 1-2-3-4 napra ismét egy dunsztolás, ismételten víz felfővésétől számított következő 2 órán keresztül. Mikor a dunsztolási idő lejárt, üvegeket hagyjuk kihűlni (pl. másnapig) a dunsztoló fazékban. Majd mehetnek a kamra, pince polcára.

Amire azért figyelni kell: 

• csakis és kizárólag olyan gombát használjunk amiről teljesen meg vagyunk győződve, hogy jó. Ha bármilyen kételyünk merülne fel a gomba ehetőségét illetően, akkor vagy megmutatjuk a szakbarbárnak, vagy irány a kuka.
• vannak olyan gombák amelyek a hőkezelés hatására rontanak az esztétikai értékén a remekművünknek. Ilyen lehet pl. a cserepes gereben, baromira feketít. De hasonló gomba a tinóruk (vargánya, hirip....mert ugye ahány ház, annyiféle elnevezése a gombáknak) között is akad. Miképp van olyan tinóru amiről én úgy tanultam, hogy nem ehető.
• a következő megjegyzésem az már inkább az ízvilágunk miatt íródik le: vannak akik úgy szeretik a gombákat, hogy az ételben kiérezhető legyen egy bizonyos fajtának a jellegzetessége, ezért nem keverik őket. Mások pedig kimondottan szeretik a vegyes kombinációt. Vegyes gombából én spec imádom a fenyőalját. Másik nevén az ízletes rizikét. Képet most nem tennék erről, aki nem ismeri, nyugodtan guglizzon rá a képkeresőben, nekem dobott ki pár hasznosíthatót. 

Most kapásból ennyi, ha siker koronázza eltevésünket, akkor ha netán volt oly szerencsénk, hogy annyi gomba került üvegekbe, hogy következő szezonig nem fogynak el, akkor sincs ok aggodalomra, nyugodtan felhasználható következő télen is a maradék készlet (nálam volt olyan üveg amelyik sikeresen elbújt, így harmadik évben fedte fel előttünk a tartalmát).

Aki szereti a savayúságot, s akad annyi és olyan minőségű gombája, az bátran ecetes lébe is dughatja az erdő ehető kincsét. Rókagomba, fenyőalja eme kategória. Erre nincs olyan receptem amit mostanság alkalmaztam volna, uhhó ez most csak tipp volt.

Szóval kiránduló ruhába beöltözni, s irány az erdő. Aki olyan környezetben lakik, tuti kaphat annyi gombát, hogy többet visz haza mint egyszeri kajálásra valót. Sajna Brassó közelében ilyen hely nincs, múltkor pedig nem jött össze nekem a gombászás, az égi áldás (némelyeknek az idénre már átok) beleszólt.

Valakinek más gomba eltevési tapasztalata?

Gombakrémmel töltött csirkemell - VKF. 37.

VKF.

Míg csak olvasója voltam a gasztroblogos világnak, párszor meredten néztem a monitort, hogy ugyan míjjaza VKF. Mi a jó kis csudát fedhet, mert annak ellenére, hogy a betűk köze nem volt kipontozva, bíztos voltam benne ez kizárólag egy rövidítés lehet. S mert ez már a magyar közösségben immáron a 37-ik forduló, ezért aki többre vágyna a Vigyázz, Kész, Főzz témában, az kezdje Chili & Vanilia-nál az olvasgatást.

Nos, akkor ebben a körben, mint ígértem Alíz témakiíró megjegyzésében, én is beszállnék. Igazán kedves nekem ez a téma, ami ugye ebben a hónapban nem más mint a gomba.

Hogyan is esett egy ilyen húst húspótlóval variánsra a voksom? Teljesen egyszerű. Bő hónapja lakodalomban voltunk, s az előételes tálon egy ilyen tekercs is szerepelt. Ritkán ragad meg étel ennyire, de most elhatároztam, ha nem is olyant, de közel hasonlót én is alkotok itthon. Jó lett volna pulykának a mellehusijából készíteni, de azért valahogy sajnáltam a csirke mellének az árához képest dupláját kiadni.

Hozzávalók:

• 3 csirkemell
• 1 kis üveg vegyes gomba (sajnos a télire eltett üveghez nyúltam most), jelen esetben 380 ml, tinóru és róka vegyesen
• tejbe áztatott zsemle vagy fehér kenyér (nálam ez utóbbi, de saját sütés), nekem 2,5 szelet
• 1 tojás
• kis fej hagyma megdinsztelve kevés olajon
• só
• bors
• majoránna

Csirkehúst kifiléztem, késem s ügyességem szerinti legvékonyabb szeletekre vágtam a húst, majd sóztam, borsoztam.

Gombát kis szűrőn lecsöpögtettem (aki friss gombából készítené, az a dinsztelt hagymára dobálja rá a darabokra vágott gombát, s úgy rottyantsa meg kissé), majd botmixer segítségével aprózom (azért maradjanak benne darabok). Dinsztelt hagymát s a kicsavart áztatott kenyeret hozzáteszem, só, bors, majoranna az ízesítók.

Ezután következik a legnehezebb: a husira halmozni a gombás keveréket, majd feltekerni. Hústűt, fogvájót lehet segítségül hívni. Utána lisztbe majd tojásba forgatva aránylag mérsékelt tűzön, bő olajban kisütöttem.

Nekem 12 gombás tekercs sikeredett. Persze az ember lánya képtelen így előre vaktában egyeztetni a hús meg a gombás massza mennyiségét. Nálam maradt meg egy kevés gombakrém. Ehhez még egy icipici zsemlemorzsát tettem kötőanyagnak, kiskanállal a forró olajba kanalaztam, s mennyei gombafasírozott lett belőle. Ez utóbbiból hamarosan kell egész főfogásra valót készítenem, volt gyerekem amelyik épp csak megkóstolta. Kicsi lánykám rettenet rákattant, elsőszülöttnek nem is akart harapásnyit sem adni az utolsó karikából.