Valószínűnek tartom, hogy már nagyon elérkezettnek érzitek az időt, hogy a rég beígért recepttel jöjjek már. Jöttem volna én az elmúlt napokban is, csak az történt, hogy a kommunikáció keresztbe tett. Vittem én becsülettel a laptopot egész úton (tíz napos offroad kirándulás, überbrutáljó a megfelelő kifejezés arra, hogy milyen volt), velünk volt a mobilnet is, de a laptopom még makacsabb lévén mint én, azt mondta, hogy ha én egyszer töröltem azt a részt, újbóli telepítésnél keresztbe pakol. És lőn, nem tudtam csatlakozni a világhallóra.
Most aztán van bőven pótolnivalóm, hétvégén ismét buli lesz aprajafalván, de ne rohanjunk a dolgok eleibe, maradjunk annyiba, hogy nem unatkozom.
S akkor az almabor hogyan is lészen almából.
Nálunk adva van egy nagyobbacska kertecske, a gyengébb almák nem kerülnek tárolásra, hanem egy hasonló présen mint amilyenben a szőlőt préselik, kicsavarjuk a levét. Előtte egy erre alkalmas gépen összetörjük, nevezzem talán darálónak? Minden esetre képet most nem tudok csatolni.
Tehát az almát szépen kipréseljük, a must nagyon finom, helyben mindig hülyére isszuk, azután jön az osztozás: mennyi marad must tartósításra, mennyi menjen bornak. Ha ezen a kérdéskörön túljutottunk, akkor irány a pince. A szépen előzőleg kimosott 50 literes üvegballonba (demizson) tesszük a mustot, s lévén álltalában az itteni alma nem elég édes, így a fent említett ballonnyi musthoz 3-5 kg cukrot teszünk, ami az adott mennyiség 6-10 %-ának felelne meg (cukrot egy pár liter musttal fazékba tesszük, azt pedig tűzre. nem kell felforralni, ha a cukor felolvadt, kihűtjük, s tesszük a korsóba a többi musthoz). A ballonunk tetejére egy almát teszünk, amit 2 hétig ott is hagyunk, míg a hab kezd kinyomódni. Ekkor a borászatban használt kotyogót tesszük rá (remélem jól gugliztam a megfelelő névre, azrról a herkentyűről van szó, amit másképp buborékoltatónak neveznék). Fél év után lehet a salakról leszűrni egy másik ballonba, vagy kisebb üvegkorsókba.
Az egész hadművelethez alapvetően egy hűvös pince szükséges, mely alapjáraton 7-8 C fokos. Erre azért van szükség, hogy az egész ne főjjön hamar ki.
Cukor kerülvén bele, ha komolyabb borozgatásra kínáljuk eme itókát, másnap fejfájás köszönhet ránk. Persze 1-2 pohárnál ezt nem mondanám.
Oldalborda most szeretne ismét egy PET palackokba való átszűrést eszközölni.
Bor tehát van, igényeket szükség szerint Brassóban tudunk kielégíteni.
14 megjegyzés:
Szívesen megkóstolnám,sosem volt még alkalmam ilyet inni.Nagyon finom lehet.
7-8 C fokos pince.Istenem,ebben a melegben egész nap benne ülnék:)
Aleda, én abban a pincében egyet nem szeretek. Az én orromnak túlzottan nedves, jobb volna szárazabban. Mert hűsülni okés, de előtte van feltöltve a medence, inkább abban mártózom mint csöpögjön a pince "leve".
Ha Brassó fele jársz, áll az ajánlat a kóstolóra.
Hát én se nem sörös, se nem boros nem vagyok, de ha közelebb lennétek biza megkóstolnám. A medence is csábít mert a miénk összecsomagolva hűsol. Nálunk a család fiú tagjai döntik el, hogy összerakják e vagy sem. Az idén a borsó jóvoltából nem lett felállítva, én nem is nagyon bánom, annyira nem szeretek pacsálni. azthiszem öregszem.... a régi szép időkre gondolva elmélkedek egy korsó liminyóládéval a kezemben!!!:)) Andicsek
Ez az almabor nagyon tetszik!!!! Erinacea
Nagyon szép színe van a bornak
Hol vagy már elveszveeeeee???????
Öööö... Ezek szerint én a sógorommal anno "komolyabban borozgattam"? :-)) Nem tudom, hogy most sajnáljam, vagy örüljek annak, hogy a hétvégén nem borozhatok? Még szerencse, hogy nincs kiforrva az idei bor :-D A mustra viszont beszállok! :-)
Viki, most már megkerültem.
Csilla, emlékeim szerint 2 pohár bornál több fogyott el. Személyenként.
Ja, és értsem úgy, hogy szeptemberben újból jösztök? Tudod, must akkor van. Nyári alma még nincs is beérve teljesen, levet meg nem igazán ereszt úgy, hogy érdemes lenne a préselésnek nekigyűrkőzni.
Nem, szeptemberben ti jösztök! :-)) Hoztok mustot, és én gyömbér helyett az iszom. :-D
ööö....nyertél.
Szia, recept leírást vihetem? :) Tudod hová kell, és egy képet is küldj kérlek róla :)
na persze, hisz ígértem.
küldöm azonnal a nagyfelbontásúakat is.
Nagyon finom lehet ez az almabor, én még sajnos nem ittam ilyet.
Köszi a szászföldi megjegyzésedet. Szászfehéregyházára egyszer már szerettünk volna elmenni, de már nem tudom pontosan, hogy vagy nem találtuk meg az utat, vagy rossz út volt, amin nem mertünk bemenni. Majd megyünk még Erdélybe, jó lenne megnézni ezt a templomot is, már régóta szeretnénk, képen nagyon tetszik.
Tervezem, hogy majd kibővítem a 2005-2010 közötti képsorozatokat az erdélyi blogomon, ha lesz időm. Képünk van rengeteg.
Megjegyzés küldése