Stíriai metélt

Valaki mondja meg nekem, hogy miből lesz, de főleg azt, hogy hová tűnik az idő. Egyszerűen nem bírom saját magam utolérni. Kiffiam alvásidején kívül nagyvonalakban állandó felügyeletet "kér". Vagyis inkább nem ő kéri, hanem ajánlott ha felügyelve van. Nem is tudom felsorolni a "jócselekedeteit", legutóbb legisebb nővérének az egyik (jelen esetben épp a műanyag) babakocsiját vágta szín erőből földhöz, hogy annak helyből letört a hátsó két kereke. Szóval kimondom én tisztán: ha teheti, azonnal kártékonykodni kezd. S mert kizárt, hogy ébrenlétei alatt mindig valaki karnyújtásnyin belül legyen tőle, így adva vannak a rongálások, szülői szemmel nézve egyáltalán nem humoros csínytevések. Már ott tartottam minap, hogy azt mondtam ha a gyerek tegnaptól járna oviba is késő lenne. Na, de majd szeptembertől. Remélem nyáron a szobatisztaságot kipipáljuk.

S ha már az ember lánya időhiányban szenved, akkor mit is áll neki vacsorára készíteni? Na mit? Hát naná olyant, ami rengeteg mosatlannal jár s eléggé időigényes.

Múltkoriban elkövettem Tücsök Bogár krémesét, majd Maimoni és Ottis vargabélesei alapján megszületett az én verzióm is. Ez utóbbiról fotó nem készült, felzabáltuk. De tuti még lesz, nekem gyerebe típusú volt. Vargabélest tárgyaltuk a húgommal a skype-on, s javasolta a stíriai metéltet. Hát miért ne? Hát de, de legközelebb majd úgy 3-4 év múlva (ma reggel még 5 évet mondtam). Hamarabb is neki lehetett volna fogni, de ha Oldalborda folyamatosan elfelejtette teljesíteni a megbízatást, akkor.....ki kellett várni míg a tehéntúró begyűrűzik a konyhámba.

Hozzávalók

• 1 kg tehéntúró
• 2 + 5 tojás
• 60 dkg liszt
• 4 dl tejföl
• 1,5 dl tej
• 10 + 10 dkg olvasztott vaj (vagy margarin, nekem csak vaj volt most készleten)
• 15 dkg cukor
• reszelt citromhéj
• mazsola
• porcukor

A tejfölből jó fél dl-t külön veszünk, abban elkeverünk 2 tojást, csipet sót, majd hozzáadjuk a tejet, a (szükség esetén) áttört túrót és az egyik rész, liszttel elmorzsolt vajat. Lisztezett deszkán fél centi vastagra nyújtjuk, s állítólag fél centi széles, 3 centi hosszú metéltre illik vágni. Hát nekem a toleranciám klasszisokkal nagyobb volt ennél, de ízben szerintem nem, csak aspektusban változtat. De jelentem annyira nem, hogy ne fogyjon nagyjából el (na jó, maradt mára is, de nem sok). A metélteket forrásban lévő sós vízben kifőzzük, majd a maradék vajat megolvasztjuk, s a kiszedett metélteket azzal öntözzük meg.

A tojássárgákat a cukorral kikavarjuk, a fehérjét csipet sóval felverjük, majd e kettőt összekeverjük, beletesszük a maradék tejfölet, citromhéjat, mazsolát. Ezt a masszát a metéltekre öntjük, jól összekeverjük, s mehet bele egy nagy tűzálló tálba, aminek az alját akár ki is kenhetjük pici vajjal, megszórhatjuk zsemlemorzsával, de én nem tettem. 200 fokos sütőben kb fél óra alatt szépen megpirul a teteje. Akkor kivenni, picit hűl majd jöhet a porcukor fátyol a tetejére.

Az adagot nyugodtan lehet felezni, hisz nálunk a létszámhoz még az Anyukám is csatlakozott most.