Ehhez nincs most sok mesém. Hacsak..... hogy honnan kaptam. Középső csajszikám keresztanyukájának nagylánya egy algír férjet választott magának. Teljesen jól érzi magát a muszlim társadalomban. Ha neki bejön.....ki milyen jogon ítélkezne. Nos, a recept tőle származik. Kérlek ne vonjátok kétségbe, hogy ez algír eredetű-e. Valószínű, hogy ez is amolyan mi volt hamarabb a tyúk vagy a tojás történés. Inkább nézzük meg, hogy ez milyen lett. Azt kaptam még útmutatóként, hogy náluk az adag az 5-ös szorzóval illetődik, ugyanis mindenki szereti. Hát annyira laktató, hogy én örvendek, hogy egy bő adaggal készítettem (mert a zacskó aljában már nem akartam otthagyni egy hangyányi búzadarát).
Hozzávalók:
- 12 dkg búzadara,
- 10 dkg sótlan vaj,
- 9 dkg méz,
- a díszítéshez fahéj, dekorcukor
Egy serpenyőben, zsiradék hozzáadása nelkul,
pirítsuk meg a búzadarát, alapos kevergetés mellett, nehogy megégjen. Ha szépen
megbarnult öntsük bele egy tálba. Ugyanabban a serpenyőben melyben a búzadarát
pirítottuk, olvasszuk meg a vajat, adjuk
hozzá a mézet. A mézes keverékre öntsük vissza a pirított búzadarát. Ha túl
sűrű, adjunk hozzá egy kevés vajat vagy mézet. Ha túl hígnak ítéljük meg, akkor
egy kevés darát kavarjunk bele. Öntsük ki tányérra vagy kis desszertes
poharakba, hagyjuk kihűlni. Melegen túl nehéz a gyomornak.
Most esik le a fejem a helyéről, s még egy túra vár rám a fagyasztóban turkálni. Így ígéretem holnapra áttolom, s akkor olyan bejegyzés jön, melyhez találnak majd az újonc állatokról is a fotók.
UI. Annyit azért pontosítanék, hogy az említett asszony egyenlőre Londonban él férjével és gyermekeikkel. Algéria pillanatnyilag (tudomásom szerint) nem alternatíva, csak látogatóba. Aztán ki tudja mit hoz még a sors.
UI. Annyit azért pontosítanék, hogy az említett asszony egyenlőre Londonban él férjével és gyermekeikkel. Algéria pillanatnyilag (tudomásom szerint) nem alternatíva, csak látogatóba. Aztán ki tudja mit hoz még a sors.
8 megjegyzés:
Mindig az egyszerűségben rejlik a valódi nagyszerűség! Ezt erre a receptre értem :-)
Érdekes:) Egyszer kipróbálom:)
Mit számít, hogy Algériába ment? Tudod, ha jól élnek, az nem hír, csak ha rosszul sül el valami, akkor csámcsog rajta a bulvár...
Mit számít, hogy Algériába ment? Tudod, ha jól élnek, az nem hír, csak ha rosszul sül el valami, akkor csámcsog rajta a bulvár...
Hát, érdekes a recept. És a gríz meg is puhul???
Érdekes, tetszetős recept... A tál még annál is jobban tetszik:-)
Hát mondjuk az én ízlésem követve azért egy részéhez adtam kevés vizet, s még rottyantottam úgy is egyet. Na, úgy már nem olyan nehéz a gyomornak. Vagy csak én képzelem úgy.
Az kimaradt, hogy ha főzött verziót nézünk, akkor elsőéves egyetemistaként anno, vizsgaidőszakban, mikor bármit elkövettem volna a "hogyan odázzuk el a tanulást" felsőfokra művelésével...nos, akkor ettem én pergelt darát mézzel. Eme recept olvastán egyből ez a régi emlék ugrott be.
Egyszer a lányom egy rendezvényre tévedt, ahol Krisna recept szerint készült édességet hozott haza. Akkor rögtön megnéztem a neten, hogy mi lehet, de a mai napig nem tudok rájönni biztosan. (És a fűszert sem tudom mi lehetett). Akkor a halavára (halva?) gondoltam, és erről is rögtön az jutott eszembe.
Megjegyzés küldése