Játék - folytatás következik

Kicsit megcsúsztam a játék folytatásának megosztásával. Mentségemre szolgáljon, hogy ma döbbentem rá, volt pár hozzászólás újévi jókívánságokkal, s szerettem volna leegyeztetni, hogy azok a személyek játszanának-e vagy se. Jutkától még most sem sikerült választ kapnom, maradjunk annyiban, ha játszana, ő lesz a kivételezett. Szabad a pálya, bármelyik többi blogról választhat.

Sehr gut?

Ígértem, hogy egyenként elmegyek mindenkihez, s bejegyzés keretén belül tudatom kinek a blogját juttatta neki a random.org. Nos ezt el is kezdtem, de elnézést kérek azoktól akik nem kapták meg, holnap folytatom.

S mert teljes átláthatóságot ígértem, ím a táblázat amit a sorsolás után készítettem (bejegyzéseket érkezés szerint sorszámoztam, magam hagyva utolsónak. így lett 31 játékos. a program rangsorolta 1-31 közötti számokat, s ez van feltéve itt kép formátumban).

Remélem kivehető. Feltéve ha a táblázatra kattintva kinagyítjátok. Kipróbáltam. Látható.

A sárgával jelöltek kaptak már értesítést.

A játék határideje febr. 20. Aztán tuti elfogadok csúszást. De nem sokat. Mondjuk a böjt első napján jönne az összegzés. Jó lesz?

Szalonna-krém

Itt-ott szólt a szám, hogy bizony-bizony sajnálom, bár Oldalborda rendelkezik némi szász származással, de igazi szász kaják nagyjából ismeretlenek számomra. Sokáig zengte nekem, hogy így a Nagymamája meg úgy. De persze okosabb nem lettem, főleg mert szegény Nagymamát nem is ismerhettem. De minap előállt a drágám, hogy márpedig azt a nemtudjamilyen speck (németül nem tudóknak: szalonna) nevű kencét megpróbálja leutánozni. 

S lőn. Nekem csak a megkent terméket mutatta, majd kérésemre előállt a recepttel is. Hát meg kell hagyni, érdemes a pasit ténykedni hagyni a konyhában.

Hozzávalók: 

• 1 kg füstölt szalonna
• 6 keményre főzött tojás
• 3 hagyma
• 2 fej fokhagyma
• fél póréhagyma
• bors, pirospaprika, curry

Szalonnát, hagymát, fokhagymát, tojást húsdarálón ledaráljuk. A késes aprítóval megvágjuk a póréhagymát. Ízlés szerint fűszerezzük. Kencézni lehet reggelire, tízóraira, uzsonnára. Erősebb idegzetűeknek vacsorára is.
(legújabban nagyon rákattant a curryre, múltkorában a sókérges csirkecombokra is akart tenni, alig bírtam leállítani).

Ez pedig az első szelet kóstolóm volt. Igaz, én szükségét éreztem kis savanykásnak még. Mustárt nem engedélyezett a drágám, de citromot készségesen hozott, hogy azt csepegtessek. Na, azzal már döfi volt.

Az elsőú három fotó ánizsos cipócskákkal készült. Annak a receptje is hamarosan következik.

Csülök-csülök...csücsülök

Ismét csülköztünk. Igaz, ezt még decemberben. Tiszta szerencse, hogy ez nem az én feladatom volt, hanem Oldalbordáé. Mert eme ominózus nap már reggel balul indult. Ekkor mentünk Kiffiúval az orvoshoz. Dokinéni meg rota vírusra tippelt. Végül azért ő megúszta olyan 2 nap alatt. De utána aztán a kórság (tuti nem rota, de vírus) végigment az egész családon. Elkaptuk szülőkül, de tesók, nagyszülők, unokatesók, nagynénik, nagybácsi sem maradtak ki az "egészségügyi üzemzavar"-ból, ahogy sógorom mondá. 

Szóval míg mi dokinál voltunk Kicsilánnyal meg Kiffiúval, Oldalborda készült az ebéddel, lévén időközben megérkeztek a rokonok. Bíztos a nagylányokat is bevezényelte a konyhába, ha mást nem, akkor krumplit hámozni-vágni, asztalt teríteni. Mikor hazaértünk, már a csülkök a sütőben szaunáztak, krumpli főtt.

Még szerencse előző nap elkészítettem a Tiroli árpagyöngy leves-t, ami ugyanolyan finom volt mint amikor még készítettem (és fel is tettem a blogba). Nagyon eltalált leves volt, anyós-após nem igazán vannak odáig (sem vissza) az extra, modern kajákért (megeszik, de....), ellenben ha dícsérik, akkor ott nem kell gondolkodnom, hogy most vajon. Ezt pedig dícsérték.

Csak azt sajnálom, szegény Kiffiam nem ehetett ezekből a finomságokból. Apája egy darabig erőltetni akarta a dolgot, hogy márpedig üljön oda az ünnepi asztalhoz, de Vuk végül a folyósón megoldott mindent.

Szóval ilyen volt mikor ki lett véve a sütőből:

No, de mit is követett el a csülkökkel Oldalborda? Lényegében semmi extrát. Vettünk 4 db hátsó sertéscsülköt, alaposan megsózta, borsozta, zúzott fokhagymával megkente. Tepsibe tette, csülkök alá almabort töltött, alufóliával lezárta a tepsit, be a sütőbe. Fólia alatt ücsörögtek vagy 3 órát (140 fokon), majd fólia le, hőfok felteker 210-re, s még vagy 30-40 percet pirultak a szaunázás után.

 Közben elkészült a krumplipüré, pincéből a hordós savanyúságból is került az asztalra, s lehetett tálalni. 

Hát igen, nem egy diétás kaja volt, de nem készültünk betegeknek lenni.

Mini pavlovák becsapósan

Mármint becsapósan annak, aki azt hiszi, hogy extraszezonban rengeteg sok pénzt kiadok bizonyos dolgokra. Hát nem. Így inkább elárulom, hogy mi történt.

Szóval felhalmoztam mostanság a tojások fehérjét. Macaron próbálkozásom volt közel egymás után 2x is. Most a hanyagoljuk a témát stádiumban vagyok. Bár ismét gyűlnek a fehérjék.
Tehát ugye voltak a macaron kudarcok. Meg is kaptam a családtól, hogy a pavlovákban profibb vagyok, azt ők is szeretik, ha lehet inkább abba végezzék a tojásfehérjék. Igazat kellett adnom nekik. Így esett, hogy a múltkori vacsora után pavlova lett a desszert. Mini kiszerelésben, mert azzal kevesebb az utómunka.

Ráadásul kaptam egy youtube-os linket is, ami arról szólt, hogyan kell profin hozzájutni a gránátalma magjaihoz. Ha véletlenül nem vagytok még toppon a gránátalma magozásban, érdemes belenézni a linkbe. Utána szépen venni egy gyönyörű példányt (nem, nem olyant mint tavaly vásárolt Oldalborda, hogy közel semmi leve nem volt, s az is oly keserű, hogy a kutyának se kellett), kettévágni, kimagozni, utána szépen lehet vele villantani. Elhihetitek, működik. Ha nekem már bejött.

Tehát, a szóban forgó desszert a gránátalmás minipavlova. Egyszerű, de nagyszerű.

Hozzávalók:

• 4 tojásfehérje (kedélyeket nem borzolom, de a csökkentett adagot írom)
• 15 dkg apró szemű kristálycukor (ha nem, akkor porcukor)
• 1 tk ecet
• 4 dl tejszín (esetleg habfixáló is hozzá)
• gránátalma

A tojásfehérjéket habbá verjük, mikor nagyjából felverődött apránként hozzáadjuk a cukrot, majd tovább verjük, míg jó kemény nem lesz, a cukorkristályok már elolvadtak. Ekkor mehet bele az ecet. Sütőpapíros tepsire kis korongokat nyomunk, (nem fér rá 1 tepsire) majd 125 fokos sütőben, légkeverésen mindkét tepsit egyszerre betéve kb. 1 órát sütjük. Ha időnk van, a sütőben is hagyhatjuk kihűlni, ha nem (nekem nem volt, igyekeztek a só leple alatt behuppanni a forróságba a csirkecupákok), semmi gond, kivehetjük, és a tepsiben, a konyhapulton is kihűlnek. Max picit berepedeznek, de nem vész, a rákerülő tejszínhab majd ápol és eltakar.

Következőnek a tejszínt verjük fel (én a fagyasztóból vettem elő a kis dobozkákat, ahol olyan 4-5 órát heverésztek, de nem váltak betonkeménységűvé). Tejszínhab habzsákba kanalaz, habkorongok tetejére nyom (fantázia szerint), majd gránátalma magjaival díszít. Természetesen nem gránátalma függő a pavlova, hisz követtem el ezt én nyáron is. Akkor épp cseresznyékkel. Ja, tojásfehérje-cukor arány csak közelít, nem azonos a mostani az akkorival. Na és? Minket nem zavar(t).

Tehát gránátalma magokkal díszít, felszolgál. És visszafogottan mosolyog, mikor azt hallja, hogy milyen jól néz ki. És természetesen a minimum 2 db. személyenként. Kiadós vacsora után. Csak. Mert eteti magát.

Hja, hogy eláruljam minek nézték a piros pöttyöket a haverok? Ribizlinek. Ááááá, majd nyáron. Ha lesz a kertben. Csillagászati árat adjon érte az üzletben akinek dől ki a pénze a házból.

Ja, még valami. Ha kissé túlméretezzük a habkorongjainkat mint amennyire igény van, nehogy mindet megpakoljuk tejszínhabbal. Elázik! Tehát mondhatni úgy is: személyenként 2 db. Ha kell, még pillanatok alatt össze lehet dobni a maradékokból a többit is. Mert 1-2-3 óra múlva az élvezeti értéke is csökken, a kiskanál pedig kötelező eszköz lenne mellé.

Elárulom: ekkora gránátalmát amit most sikerült vennem, még nem láttam üzletben. Egy darab, 1 kilógramm. Kettőt vettem. Kiderül miben végzi a társa.

Hull a hó és hódzik

Micimackó pedig valószínű már nem tudja mit kezdjen ezzel a lüke időjárással. Mert állítólag már elfelejtett őbarnasága és rokonai téli álmot aludni. Hisz ami mostanság van, az közel sem tél. Bár a következő fotósorozatból nem ez derül ki. 

Teszteltem az új masinkám. Kimentünk oda, amit nyárom úgy szoktunk hívni, hogy a zöldbe. Csak most épp hófehér volt.

Akkor pedig beszéljenek a képek:

Bolgárszeg

 Fenyők

Napocska

a felhők és a szmog fölött

zúzmarás túristajelzés

meteorológiai állomás

erre is járt gépmadár

felsorakoztak a katonák

nyáron 3-3,5 óra. télen pedig tilos

hátul a ködtenger

hódít a köd

hát ha fölfele ugrunk egy nagyot, máris megvan az 1800 méter

itt-ott tejföl

havasak-zúzmarásak

zúzmarás korlát (ezt szemből lett volna igazi fotózni, csak épp olyan mint a vonat: kihajolni veszélyes. hát még átlépni a korlátot)

Oldalborda a hegyen

teret hódít a köd

melyikből van több: hóból vagy zúzmarából?

a turistaparadicsom befagyott tava

Csirkecombok és a só

Igencsak ritkán készítünk ilyen finomságot. Még szilveszterkor tárgyaltuk egy baráti házaspárral, hogy dugjuk össze az orrunkat január első szombatján. A pasik gyorsban meg is állapodtak, hogy ültessenek sóba csirkét. Amit aztán félig megvétóztam. Mert egész csirkét nem lehet igazságosan osztani 4 fele (ez kimondottan nagykorúak esti-késő esti összejövetele volt, kicsik nem voltak jelen). Így azon nyomban bele is egyeztek, legyen csirkecomb. S mert annyira benne voltak a haspókságban, még szárnyakat is a tálba gondoltak. Amit végül még sem most fogyasztottunk. De ami késik, az ugye csak várat magára? 

Szóval Oldalborda vásárolt némi combokat ("vallatásnál" derült ki, hogy már közelítenek a tyúk alkatrészek fele, mintse csirkék legyenek, de itt most abszolút nem volt baj), majd tegnap délelőtt még egy kört tettünk vásárlás terén, ugyanis kiderült, nincs a tervhez elegendő só itthon. Nosza, vettünk. Nem is akármennyit, egy zsákkal. Máskor a zsák só klasszisokkal kevesebb, most ennyit mázsált minden egyes példány, azaz 50 kg-ot. Tehát most lehet a közeljövőben lesz még ilyen hami. Hisz csak az idő ami sok kell az elkészítéshez, meló közel semmi (na ja, utólag a tál takarítás, de azt is az idő, meg a víz meg/fel oldja).

Hozzávalók a páchoz

• szecsuáni bors, jó bőven
• 2 fej fokhagyma
• 1 fej hagyma
• piros porpaprika (és itt megvétóztam a curryt, utóbbi időben ha Oldalborda kutyul, akkor megtörténik, hogy currys cucc van curryvel)

A hagymát lereszeljte, hozzáadta az átnyomott fokhagymagerezdeket, paprika, szecsuáni bors, s ezt rákente a csirkecombokra (szám szerint 9 db. alsó-felső kombó). 

A legnagyobb jénai tál aljába bő 1 ujjnyi sóréteget terített, azokra helyezte az alaposan bekencézett combokat, 

majd jól betakarta sóval, hogy sehol ne látszódjon ki mi van a közepén.

Sütőbe tette (sajna erről elmaradt a fotó, pedig jó lett volna mutizni a kúposan pakolt cuccost), 1 órát 130 fokon, majd 1 órát 150 fokon, ekkor került fölé (innen légkeverésre téve) egy tepsi krumpli (felvágva, kevés olajjal nyakonöntve és sózva), a hő felcsavarva 200 fokra, 30 percig. Ezután 10-15 percre még turbógrillt is kapott a krumpli a szebb szín elérése érdekében.

Uborkasalátával tálaltuk. Hát 2 comb szégyent vallott. Ennek ellenére azt hiszem jól sikeredett a vacsora. Haverok is tanultak újat, ők eddig nem bújtatták el teljesen a húst a sóba, csak sórétegre ültették.

Az igaz, hogy a sókristályok kissé figyelnek a fotón, de símán lekaparható, de akár a bőrös rész a tányéron is hagyható (kár érte). És nem, nem lesz túlságosan sós.

Aztán tarolt a desszertem, de ez hadd legyen egy következő bejegyzés témája.

Vegyes tojás mint partyfalat - szilveszterre, húsvétra

Remélem mindenkinek jól indul ez az esztendő. Nálunk a gyerkők vakáción a nagyszülőknél, így most a szülők "dőzsölnek" feltöltik az aksikat egész húsvétig. Akkor lesz a következő vakáció. 

Gondolom mindenki sokat főzött-sütött a karácsonyi és év végi hajrában. Hát nálunk ugye eleinte a kajákról nem igazán készült semmi a történelem számára, elvette a kedvem a régi masinám. Aztán, bár kaptam újat, jött a gyerkők lerobbanása, ami szó szerint végigment az egész családon. Kit jobban, kit kevésbé viselt meg. Kiffiú betegsége volt a legcudarabb, szinte átaludt egy egész napot. Végül vacsorára mustáros kenyeret kért, leheletvékonyan megkenve kapott is. Na onnan mint kit kicseréltek, már szinte meg is gyógyult. Középsőm szegény, már alapból kért olyant, hátha neki is bejön. De nem :( . Mára már ő is meggyógyultnak nyílváníttatott. Vendégségben levő unokatesó is részese volt a "jónak". Sőt, szüleim is jelentették, hogy ők is, ők is.

Így kimondott megtiszteltetésnek vettem utólag, hogy semmi extra feladatot nem vállaltam be, s nem is kaptam ami a szilveszteri (és utáni) kajákat illeti. Azaz....lett még egy óratorta. Azt most nem volt hangulatom egy darabból sütni, 5 tojásból pedig hogy süssek 3 lapot? Lett 6 tojás, azaz 3x2, s mindenik adagból egy kevés egy kuglófsütőbe tétetett, majd abból is lett egy kisebb kuglóftorta. A mi tortánk díszítése kb ugyanolyan volt mint a már megmutatotté. Gyerkőkét nem zsúfoltam agyon számokkal, oda szépen csak 4 kis "gomb" került, 2012-es felirattal. Az odáig oké, hogy a 2 kicsi nem jött rá mit is jelent a felirat. De sem a 2 nagy, sem Oldalborda, sem Anyukám. Már-már kezdtem fantáziátlannak gondolni magam, hogy képtelen vagyok kifejezni amit szeretnék, mikor Édesapám megmentett: hát ezt a jövő évben lehet csak felvágni, azt "írja' rajta.

Fotóilag megörökítve már csak akkor sikeredett, mikor a 2 kisebbem közös megegyezés alapján megnyírbálták a díszletet.

Aztán készítettem 4 féle sóst. Amiből 3 tuti ismétlésre szorul, ugyanis időhiány miatt nem volt fotózva. A helyszínen pedig nem engedték kipakolni a kosárkámat, ugyanis az szépen ment körbe, mindenki degeszre ette magát majd továbbadta. Igaz, a tetején tepertős pogácsa volt, hát ismételten hála Limarának. Ezúttal Anyukám készítette a burgonyás-tepertős pogácsáját. Sors fintora, hogy annyira alap Limara még Édesanyámnak is, hogy egyből nála kezdte, fittyet hányva, hogy ugyanaz nálam is megvan. Éspedig itt. Igaz, utólag kitárgyaltuk, hogy mitől is függ a felhasznált tepertő mennyisége.

Szóval a sós rágcsákat sem mutathatom meg.

Készültem még pár esztétikus tojással. Na, azok receptjét megosztom, igaz a fotók még régiek. Most a szállítás miatt a csomagolást a tojásokról ott vettük le, persze gasztrofotózás kizárva.

Hozzávalók: 

• tojáshéj, 
• pár dkg zöldborsó, 
• kukorica, 
• paprika (de akár céklával is szuper)
• sonka, 
• dekornak zöldkapor vagy petrezselyemzöld
• aszpik,

A tojások alját picit megvágjuk, s kicsorgatjuk a fehérjét és a sárgáját. A lyuk akkora legyen, hogy azon kell betöltsük a hozzávalókat. A paprikát, sonkát apró kockákra vágjuk. A tojáshéjakat rétegekben megtöltjük az apró hozzávalókkal. A zöldet dekorként a tojás falához bújtatjuk. Mikor megteltek, aszpikkal feltöltjük a réseket. Hűtőszekrényben pár óra alatt kihűtjük, majd vigyázva eltávolítjuk a tojáshéjat.

Tipp: amennyiben nincs aszpikunk, úgy zselatinból is készíthetünk.. Ehhez másfél tasak (15 gr) zselatint beáztatunk 2 dl vízbe, hozzáadunk 1 teáskanál ecetet, 1 cikk fokhagymát, 2 babérlevelet, egy csipet sót. Ezt gőzfürdő fölé tesszük, hogy a zselatin elolvadjon.

Ja, míg el nem felejtem: bár most szilveszterre lőttem el ezt a poént, húsvétra is bevethető, nem kell 361 napot várjon az, aki ilyensmivel szeretne villantani. Szilveszterre nem akaródzott paprikás üveget bontani, ezért a maradék céklából dolgoztam. Szerintem ugyanúgy működik a dolog, kérdés persze ki mit szeret.

Játéééééék

Most láttam egy hatalmas ötletet a román gasztroblogok között, s nem hagyhatom elmenni csak úgy semmi reakció nélkül. 

Úgy döntöttem, hogy egy ahhoz hasonlót szerveznék én is. A lényeg az egészben az, hogy a játékos kedvű bloggerek és bloggerinák jelentkeznek, majd valami sorsoló program segítségével minden jelentkező számára elrendeltetik egy másik jelentkező blogja, ahonnan szabad választás alapján elkészít egy számára tetszetős kaját, amit a saját blogján majd megoszt az adott időpontig. Persze ahhoz, hogy valamelyest követhető legyen a dolog, majd az elkészített, beblogolt receptről a linket elküldi nekem egy mélben (ide), s majd a határidő leteltével egy összegző bejegyzést is készítenék erről. Na, mit szóltok? Semmi kötött téma (na persze ha nem specifikus blogot juttat a sors a játékosnak), az egyedüli fix a dologban a határidő. 

Első körben jelöljük meg a jelentkezési határidőt, ami mondjuk legyen január 15, éjfél. Utána sorsolás, majd az újabb terminus, míg elkészülünk a "leosztott" blogból saját választás alapján kiszemelt recepttel.

Tehát várok mindenkit nagy szeretettel, itt nem lesznek nyertesek meg vesztesek, maximum megismerkedhetünk újabb blogokkal, ha alaposabban átbogarásszuk őket.

Jelentkezni természetesen eme bejegyzés végén kommentben.

Boldog Új Évet mindenkinek!

Szilveszteri óratorta

Lehetséges már megvan a tippetek a szilveszteri desszertsorra (feltéve ha nem teljes ellátásos helyen élvezitek az életet), de ha netán besegíthetek, akkor megmutatom, hogy a mi haveri körünkben mivel járulok hozzá az édességes kategóriához.

Hozzávalók:

a tésztához: 

• 5 tojás
• 20 dkg culor, 
• 20 dkg liszt, 
•  5 evőkanál hideg víz,
•  csipet só 

a krémhez:  

• 650 ml tej, 
• 4 púpozott evőkanál liszt, 
• 27 dkg cukor, 
• 27 dkg vaj, 
• 20 dkg pörkölt dióbél, 
• 2 evőkanál rum; 

a díszítéshez:

• 5 dkg fehér fondant (vagy marcipán) 
• 5 dkg étcsokoládé 

 

Elkészítés: a tojásokat szétválasztjuk, a tojássárgát a cukorral fehéredésig kavarjuk, kanalanként hozzáadva a vizet is. Egy másik tálban felverjük a tojások fehérjét, majd a liszttel váltakozva a cukros tojásmasszához keverjük. Egy 26 cm átmérőjű tortaformát sütőpapírral kibélelünk (vagy olajjal kikenjük és megszórjuk liszttel), beleöntjük a masszát és 180 fokra előmelegített sütőben 30 percig (tűpróba) sütjük.

Időközben elkészítjük a krémet. Ehhez a tej felét forrni tesszük, a másik felébe elkavarjuk a lisztet majd a forró tejbe öntjük, folytonos keverés mellett sűrű péppé főzzük majd kihűtjük. A vajat a cukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk a darált diót és a rumot. Ezt összekeverjük a lisztes péppel. A tortalapot háromba vágjuk, akár kevés vaníliáscukros vízzel (esetleg világos színű szörp) meg is locsolhatjuk. Minden lapot megkenünk a krémmel, majd a maradékkal körbevonjuk a tortát.

A fondantból 25 mm átmérőjű korongokat vágunk, melyre olvasztott csokoládéból az óralap számjait festjük fel. A maradék csokoládéból óramutatókat alakítunk ki egy kis darab sütőpapírra, melyek szilárdulás után könnyen lepattinthatók. A dekorációt ráhelyezzük a tortánkra, az óra éjfél előtt pár percet mutasson.

Tipp: a tortalap masszáját ha sütés előtt háromba osztjuk, nem kell bajlódjunk a kisült tortalap felvágásával.

Lévén nem tartom valószínűnek, hogy alkalmam adódna idén még blogbejegyzést írni (sajnos egy ronda fosós-hányós vírus csapott le gyerekeim közé, Kiffiú ha nem anyamatricát játszik - Klári, bocsi, de lenyúltam a szókapcsolatod, nagyon tetszik -, akkor egész nap csak az ágyban szunyókál. Szegény bogaram, nem bír napirendre térni a diéta fölött, elképzelhetetlen számára a nap indítása és befejezése az adag tejecskéje nélkül. Ma pedig mindenáron mustárt szeretett volna reggelizni. Végül két részletben megivott másfél dl teát) ezúttal kívánok minden kedves olvasómnak 

Egészségben, békességben, eredményekben gazdag újesztendőt!

Boldog karácsonyt!

Minden állandó, néha-néha avagy csak egyszer-kétszer bekukkantó kedves olvasómnak kívánok

Áldott, békés karácsonyt!

Hozzánk eljött Édesanyám, megnézni amint az unokák idén is örvendenek a tarka karácsonyfának, az alatta talált ajándékoknak. Nem részletezném ki mit talált a fa alatt, a lényeg, hogy mindenki volt aminek nagyon örvendett. Azt azért elmondanám, hogy 

 boldogságom határtalan. El kell ismernem, igenis vannak még csodák. Mert egy ilyennek vagyok részese. Középső csajom is meg Gerdi is igazat szóltak.

Kaptam egy új fényképező gépet. Ma már nem, de holnap lesznek azzal készített fotók. Még szokjuk egymást a kis aranyossal, de tudom, hogy máris a szívemhez nőtt. Oldalborda ráadásul különlegességként gyönyörű bordópiros a vázának a színe.

Döblec

Vágtatok már disznót? Készítettetek disznófősajtot? Hát döblecet?

Oldalborda legutóbb döblecre szavazott. És most készül az ismétlés, mert bejött. Egyenesen két bendőt is tölt most, egyik itthoni használatra, a másikat visszük a szilveszteri kiszállásra. Akinek lehetősége van, az a kész döblecet nyugodtan füstre is viheti, csak javít az ízvilágon (tartósságról most ne is beszéljünk, ripsz-ropsz elfogy).

Hozzávalók:

• fél disznófej,  
• 1 disznónyelv, 
• 2 első csülök, 
• 2 fej fokhagyma, 
• 15 szem feketebors, 
• 4-5 babérlevél, 
• só, 
• 3 evőkanál pirospaprika, 
• borjúbendő a töltéshez (használhatjuk a disznó hólyagját is)

A bendőt megtakarítjuk, ecettel bedörzsöljük, besózzuk, félretesszük. A disznőfejet, csülköket főni tesszük. A főző vízbe sót, borsot, fél fej fokhagymát és babérlevelet teszünk. A maradék másfél fek fokhagymát összezúzzuk, kevés sót teszünk hozzá, majd elkeverjük a pirospaprikával. Mikor a hús megfőtt, falatnyi darabokra vágjuk, összekeverjük a paprikás fokhagymával és a jól megmosott bendőbe töltjük. A bendő száját bevarrjuk. Egy fazékba vizet teszünk, s abban 80 fokon 15 perc alatt megabáljuk a döblecünket. Fazékból kivéve hagyjuk a levet lecsorogni, majd két vágódeszka közé, hideg helyre téve megnyomtatjuk. Szeletelhető.
 

Krumplis pogácsa, kürtős kalács, ovis ünnepély

Kissé eltűntem. Tegnap pl. ovis ünnepély volt. Két legkisebbem egy csoportba jár, így egy nap alatt lezavartuk ezt a dolgot. Napok óta Kiffiúval tanultuk a versikéjét. Készült a drágám, aztán az előadás nagy részét az ölemből "élvezte" (én kevésbé). Próbáltam rávenni; hogy menjen a többiek közé, s mikor óvónéni szólítja, mondja a verset. Erre ő ott helyben az ölemben kezdte is: "jagyod....", alig bírtam csendesíteni, ne zavarjuk a többieket. Aztán szólítottak 2 kislányt, nem akaródzott nekik szavalni. A többieknek igen. Egyszer csak Melinda óvónéni megkérdezte a fiam, hogy "te elmondod a versikéd?" Ő pedig szó nélkül felállt, szembe óvónénivel, s kis segítséggel elmondta. Végén meghajolt, azt hittem megzabálom. Sajna képet csak egy telefonnal sikerült csinálnom, a nagy gépet hiába is vittem volna, vaku nélkül mit sem ér (csak annyit, hogy a javítás árából másfél külső vakut bírnék venni.....de ebbe a márkába többet egy vasat sem fektetek). Azért gondolom így is jól látható.

  

Aztán  Kicsilány is elmondta a versikéjét. Hibátlanul.

Majd megkapták a kis csomagjukat. Nyújtották Kiffiúnak, ő nem figyelt oda. Rászóltam, hogy fogja meg a csomagot. Na, ezután kb. 2 percig így fogta:

Ezen az utóbbi képen láthatók a pogácsák meg a kürtőskalácsok. Telefonnal készítettem közelebbi felvételeket is, hogy kimondott gasztrós fotó is legyen. Most, mikor a képeket elő akartam csalogatni a "telontomból", dühöngve állapítottam meg, hogy valamelyik kiskorú szépen kitörölt jó pár tegnapi képet. Tegnap este Lessie-t néztek, valamelyiket a sokadik filmnézés nem kötötte le eléggé, a telefon babrálása klasszabb móka lehetett.

Hát így jártam.

Kürtőskalács a régebbi volt, annyival egészíteném ki, hogy 1 adagból 6 kürtő lett. Ma utánaszámoltam (tegnap erre se futotta), hogy 54 kalácsot sütöttem, amiből egy sülés közben szétcsúszott a sörösdobozról. A többi elment az oviba. Oldalborda indulás előtt kérdezte, hogy egy selejt se lett amiből ehetne? Mert szent meggyőződése, hogy ott nem jut neki. Hát szerintem vígan két csoport ünnepélye végére is elég lett volna. Hja, hogy én nem is ettem? Az kövezzen meg, ki 4,5 kg lisztből készített kürtőskalács sütés után késztetést érez még pár óra múlva is falatozni.

Pogácsa receptet végül Maxtól választottam. Azokat előző este-éjszaka készítettem, hát másnap már nem a csúcskategóriát képviselték, de finomak voltak. Ez is, mint minden pogácsa, frissen a legigazibb. Ezt azért leírom, hisz gyerkőceim kicsi barátnői anyukájának erre kimondott ígéretet tettem, hogy majd itt megtalálja. Az ígéret pedig......kötelez....meg szép szó.

Ja, azért nem az XXL-es adagot írom, ezt én 3-al szoroztam.

Hozzávalók:

• 75 dkg liszt
• 25 dkg héjában főtt, áttört krumpli
• 15 dkg zsír
• 3 dkg élesztő
• 2,5 dl tej
• 1 tojás
• 1 púpozott ek só
• 1 kávéskanál cukor
• kenéshez tojás, szóráshoz nagyszemű só, köménymag, mák

Az élesztőt a langyos, cukros tejben felfuttattam, a lisztbe kevertem a sót, tojást, olvasztott zsírt (nem forrón!), majd beleöntöttem a kovászt. Háromszoros adag kissé kifogott rajtam, nem sok késztetést éreztem az alapos dagasztásra. Szóval jól elkevertem, majd 3-4 dögönyölés, oszt félkalap. Következett az 1 órás pihenés. Majd olyan 1,5 centi vastagra nyújtottam, kiszaggattam (érdekesség kedvéért csillag formájúra), sütőpapíros tepsikre helyeztem, majd ismét szünet, ezúttal 2 órát, mely idő alatt szépen be voltak takarva törlőkendővel. 

Ezután felvert tojással lekentem, ezzel-azzal megszórtam, 200 fokos sütőben pirosra sütöttem. Időt sajna nem adhatok, mert ahány tepsi, annyi idő alatt készült el, az áramerősség mostanság erősen ingadozó nálunk  Sőt, a sütőt maximumra újabban nem is bírom kihevíteni. Áramszolgáltató felőlem le is mondhatna.

Ami aztán teljesen fotózatlan maradt, az az óvónéniknek és dadusoknak adott gasztroajándék volt. Pedig olyan szép csomagolást kapott, nagyon meg voltam magammal elégedve. S így elbakizni a megörökítést.....hát na, alig bírtam teljesíteni a kitűzött dolgaim. Bár ha normális gépem van, akkor még Oldalbordára is háríthattam volna eme feladatot ott az oviban.
Amúgy Középső csajom mondta, hogy ő majd megírja az Angyalkának, hogy hozzon másikat. Hisz jó pár évvel ezelőtt is ő hozta ezt. Erre csak annyit bírtam lépni, hogy "tudod édes, már említettük neked párszor, hogy sajna sok embernek lett kevesebb pénze az utóbbi időben, szerintem nem lett kivétel az Angyalka sem". Ő csak fújta a magáét, hogy de hátha. Hát hátha. De én tudom, hogy sajna nem futja neki ilyen kiadásra.

éssss....megérkezett az ebay-ről rendelt sheavaj. most már csak a lúgot kell megvenni, aztán indul a szappanprojekt.

Szappanos kedvcsináló

Egy ideje erősen gondolkodom azon, hogy én is belevágjak a szappanozásba. Lehet továbbra is a gondolattal játszadoznék, ha nem lenne adva ugye Oldalbordának az a rohadt nagyon csúnya pikkelysömöre (psoriazisz). Így már ha tücsköt-bogarat nem is, de sokmindent elolvastam már a témában, s közeledik a pillanat mikor a konyhám laborrá alakul át egy délelőtt erejéig.

Azért ha valaki ezt a bejegyzésem olvassa, s hasznos tanácsot tud adni a szappanozással kapcsolatban, főleg ami a pikkelysömörre való összetevőket illeti, kérem ne fogja vissza magát. Még akkor se, ha úgy gondolja azt már bíztos tudom, valószínű olvastam valahol. Hátha nem. Szóval minden ilyen irányú hozzászólást szívesen fogadok.

Addig míg ebbe belevágok, épp most akadtam egy....azaz nem is, egyenesen kettő szappanos játékra. Duplán lehet szerencsét próbálni. Hogy hol? Hát Edinánál és Kankalinnál (a sorrendet mondjuk abc rendben írtam).

Mérjük meg a szerencsénket, lássuk kinek kedvez a szappanos Fortuna.

Egy kis disznóvágás - véres hurka

Bizonyára sok háztartásban, főleg falvakon kerül sor az ünnepek előtt disznóvágásra. Régen november 30-án kezdődött eme időszak, ezért is adták neki a disznóölő Szent András nevet. Szüleim is vágtak egy állatot, szép mennyiség került belőle hozzánk is. Itt is köszönöm szépen nekik. 

Tavalyi szezonból megosztottam már itt a blogon a véres hurkából készült levest, ITT található. Ráadásul most figyelem, hogy már akkor beígértem a véres hurka recipét. Hát nagysokára annak is eljött az ideje. Ím:

Hozzávalók: a disznó szíve, tüdeje, 1-2 kg véres hús, 1-2 kg véres szalonna (nyaki tájékról), 4-6 hagyma, 50 dkg rizs, a disznó összes felfogott vére, 1 evőkanál pirospaprika, 1 csapott evőkanál csombor, só, bors

A hagymát megdinszteljük, a szívet, tüdőt, húst, szalonnát sótlan, hideg vízbe főni tesszük, majd miután kihűltek, ledaráljuk az alvadt vérrel együtt. A rizset is megfőzzük, majd hozzákavarjuk a véres masszához. Ízlés szerint fűszerezzük, majd vékonybélbe töltjük. A hurkákat nem kobogó, de fottó vízben abáljuk körülbelül 45 percig. A végén tűvel megszúrjuk a hurkát, s ha nem véres hanem zsíros lé buggyan ki, akkor a hurkák elkészültek. Vízből kiszedve leöblítjük, ferdére állított vágódeszkán vagy konyhai törlőkendőkön megszárítjuk.

Pár hurkánk ki is repedhet a belek miatt, a főzőlébe kerülvén a hurka tartalma. Ebből készíthetjük az ízletes levesünket. Ha mégsem repedne ki egy sem, akkor a főzőlébe mi tegyünk egy hurkát, s így készítjük a levest.

Tipp a hurkák tartósításához: ha nem abáljuk meg, hanem zacskóba téve befagyasztjuk, akkor 1-2 hónap múlva is készíthetünk percek alatt friss véres hurkát. Ehhez a hurkákat szinte teljesen kiolvasztjuk, s ugyanúgy megabáljuk mintha nem is fagyasztottuk volna.

A hurkák főzőlevét is befagyaszthatjuk, később ugyanúgy felhasználhatjuk.

Sütőtökös muffin

Elsőszülött állítólag nem szereti a sütőtököt. Tavaly kezdte ezt a faksznit, bár akkor csak kicsiben űzte az eszét. Idén már ott fújjogott a sütőtök pürének, levesnek, egyszerű sült daraboknak. Gondoltam csak túljárok az eszén. Legutoljára is nagy gyanúsan nézett mikor kivettem a fagyasztóból egy darab sütőtököt, s beraktam a sütőbe. Aztán ő tanult, mi pedig a konyhában ténykedtünk Középső csajommal. Elsőszülött nagyon édes szájú, így sütibe képzeltem. Muffinban végezte.

Hozzávalók:

• 35 dkg sült sütötök püré
• 30 dkg liszt
• 10 dkg cukor
• 5 dkg méz
• 3 tojás
• 1 dl olaj
• 1 csapott teáskanál szódabikarbóna
• 5 dkg mandula
• 5 dkg mogyoró (nekem most kb 3 dkg volt csak itthon)
• 10 dkg étcsoki

A tojásokat kissé felverjük (nem kell szétválasztani), hozzáadjuk a cukrot, mézet, olajat, sütőtököt. A lisztet a szódabikarbónával, mandulával-mogyoróval elkeverjük, hozzáadjuk a sütőtökös masszához. Épp belevegyítjük, nem kell agyonkavarni. Muffinsütők mélyedéseibe papírkapszlit teszünk, belekanalazzuk a masszát, majd csokidarabkákat szúrunk a tetejébe. 170 fokos sütőben 25 perc alatt halványpirosra sütjük.

Eredmény? Elsőszülött kétpofára tömte. Csak akkor zörgött le neki a turpisság, mikor majdnem egyszerre kérdeztük Középsőmmel, hogy "ízlik a süti?"