Húsvét közeleg

Ismét alámerültem, bár erősen rángatnának kifele. Annyira egybefolytak a napok, hogy a félig megírt bejegyzéseket sem tudtam véglegesíteni. Közben hazaérkezett a Húgom a kislányával, így már csak 65 km választott el egymástól. Be is terveztem, hogy szombat délelőttől vasárnap délutánig együtt leszünk, erre pénteken havazott, bátorságom inába szállt. Ugyanis a terepjáróval, ami négykerék meghajtás, M+S jelzésű gumijai vannak, Oldalborda turistákat szállítmányozott. Nekem meg maradt egy kis autó, aminek nincsenek téli gumijai. De tegnap este csak megérkeztünk, igaz, a pici járgány nem tudott felmászni a domboldalon levő ingatlanig. Örvendek, mert így ha rövidebb ideig is, de együtt vagyunk, hozhattam kóstolóba az igazán finom mangalica sonkából. Nos, ha már a sonkánál tartunk......akkor kötelességemnek tartom, hogy szóljak: Kisilditől és Mártitól is megkaptam a húsvéti játékra a felkérést. Ha valaki nem ismerné, a linkeken visszamehet a történet megismeréséig. A játék lényege, hogy blogunkról ajánljunk húsvétra elkészíthető finomságokat.
Tavaly is volt egy ilyen témájú írásom, azt most csak belinkelném, ami azóta készíthető, azt külön mutatom.
A játékot pedig....lehet az eredeti ötlet kigondolója, Éva a Takarékos konyhából nem veszi most jó néven, de nem adnám tovább név szerint senkinek. Hisz már rengeteg blogon láttam felvillanni. Így hát ha valakihez még nem jutott el a felkérés, de szívesen megmutatná az olvasóinak az ő ajánlatát, hát nyugodtan, vegye úgy, hogy eme sorok őt bíztatják.

Tavalyi ajánlatom

Azóta felkerült receptjeim közül az ajánlatom:

Bárányleves

Báránycombok sütve

Sós kalács

Kreahúsvét

1

2

3

Habos mandulakosárkák

Van akinél úgy karácsonykor mint húsvétkor nyerő a bejgli. Nekik jöhet a flódni új köntöse

Pulykasonka

 

Tormaparfé

Marha burgundi algériai módra

Látom, hogy az Algéria receptsorozatból ez kimaradt. Pedig eskü, azt hittem fent van. Valamiért linkelni szerettem volna. Erre nem volt. Hihi....

Hozzávalók: 

• 50 dkg marhahús, 
• 2-3 evőkanál olívaolaj, 
• 25 dkg sárgarépa, 
• 2 evőkanál paradicsompüré, 
• 25 dkg apró gomba, 
• 1 teáskanál liszt, 
• 2 evőkanál vaj, 
• 1 csokor petrezselyemzöld, 
• só; 

a pácléhez: 

• ½ dl balzsamecet, 
• 2 babérlevél, 
• 2 cikk fokhagyma, 
• 2-3 szál kakukkfű, bors.

A húst felkockázzuk és pár órára vagy akár egy éjszakára a páclében hűtőszekrénybe tesszük. A pácléhez a fokhagymát összezúzzuk, hozzáadjuk a balzsamecetet, beletesszük a kaukkfüvet, borsot, majd beleforgatjuk a húst. Pácolás után a húst forró olajon addig hevítjük, míg minden oldala kifehéredik. Ezután tányérra szedjük és az edényben megpirítjuk a kockára vágott hagymát, visszatesszük a húst. Lefedve hagyjuk a saját levében puhulni. Ha visszamaradt páclevünk, azt öntsük rá a puha húsra, majd edjuk hozzá a felkarikázott sárgarépát és a paradicsompürét. Ha szükséges, adjunk hozzá egy kevés vizet. Mikor a répa majdnem megpuhult, adjuk hozzá a darabolt gombát. Ha a gomba is puha, szórjuk meg kis liszttel, adjuk hozzá a vajat, kavarjunk rajta egy keveset és azonnal tálaljuk. Köretként tarhonyát vagy nokedlit kínáljunk.

Pulykasonka

Említettem némi tizenhármast? Oké...megfejelem. Tizenhárom szor tizenhárom. Már kb. így érzek az idénre, pedig még alig kezdtünk márciust írni. Két hete Kicsilány hazajött az oviból egy pattanással. Nos....azóta is itthon van. Mert a pattanás nem volt más, mint hólyagos himlő. Épp csak száradni kezdtek a "pattanásai" (mert kitartóan úgy hívja), Kiffiú előadott egy 39,1 fokos lázat. Ő még nem is hagyta abba, legkisebb nővérkéje is beállt a mérjünk lázat csapatba. Mondjuk három nap alatt lecsengett, nem is igazán volt semmi különös tünet, a lányom másfél nap taknyolt, de szerintem ez a háromnapos láz volt. Ami....épp kezdett lecsengeni, mire az addig "én nem leszek himlős" jeligével hancúrozó Kiffiún is megjelentek a kis piros foltok. Ilyen körülmények közt örvendek, hogy legalább két köhögés, három hapci és társai között kipipálhattuk az ovis farsangot.
Aztán Oldalborda panaszkodott, hogy nem érzi fényesen magát. És ez nem múlt, második nap lázat is mért....mondjuk hálisten, sikertelenül. Ezt tetőzve tegnap én is carul voltam, ma szintúgy. A vérnyomásom magamhoz képest igencsak alacsony lett, de a pulzusom meg magas (kb. semmittevés után is). Aztán egy kis hőemelkedés is befigyelt, ami nálam cudarabb állapot mint a magas láz. Amolyan minden porcikám fáj, erőm semmi, de mégsem kiálthatom ki magam betegnek :( Ráadásul ma egyedül itthon. Mindenféle kiskorúval. Meg szülinapi zsúrra is hivatalosak voltak az aprók.....sajna a pöttyöskét nem vihettem, ezt diktálta ugye a becsület. Mert amúgy, igencsak könnyen viseli az úrfi, sehol egy hólyag, semmi vakarózás. Bezzeg a tesója, szenvedett helyette is.

Na, panaszáradat vége, fókuszáljunk a nyakunkon levő húsvétra (jajj, kellene takarítani....fúúúújj!!). Bevezetőnek bemutatom a pulykasonkánkat. Amelyikről ma Középső csajszim megkérdezte, hogy lehet olyant reggelizni? 

Hozzávalók:

• 3 kg csont nélküli pulykamell, 
• só, bors, 
• 3 evőkanál méz, 
• 2 evőkanál szójaszósz, 
• 2 evőkanál mustár, 
• 3 teáskanál fokhagyma granulátum, 
• 1 púpozott teáskanál csípőspaprika krém, 
• zöldfűszerek (morzsolt zsálya, őrölt babér, szurokfű), 
• szerecsendióvirág, 
• ½ dl olívaolaj.

Aa húst tetszőleges méretű csíkokra vágjuk, a többi hozzávalót egy fedővel ellátott tálban alaposan elkavarjuk, majd beletesszük a húsokat, alaposan összeforgatjuk, rátesszük a fedelét, 36-72 órát a hűtőszekrényben pácoljuk. Időnként átforgatjuk a húsokat, hogy mindenhol egyformán pácolódjon. 

A pácolás után a húsokat áttesszük a sonkaprésbe, majd azt lezárjuk. 

A sütőt 80-85 fokra állítjuk, egy mély tepsibe helyezzük a sonkaprést, majd a tepsibe vizet öntünk. Ha túl mély a tepsink, annyi vizet öntsünk bele, hogy a sonkaprésünket csak addig lepje el, ameddig a hús szintje van. Ha nem ér fel addig a szintig a víz, az sem baj. A prést nyugodtan hagyjuk 12-16 órát így a sütőben, bár az idő a présben levő húsmennyiség függvénye is.
Amikor kivesszük a sütőből, a présen szorítsunk még egyet, ekkorra helyezkedett, puhult a hús, hűlésre jobban össze tudjuk préselni. Ha kihűlt, pár órára tegyük hűtőszekrénybe mielőtt kiemeljük a sonkát a présből.
Ha nem bízunk abban, hogy a bőrös pulykamell kellőképpen össze fog préselődni, akkor készítsünk másfélszeres koncentrációjú zselatin oldatot, s azt is öntsük a húsra mielőtt a prést lezárnánk és a sütőbe tennénk. Ekkor azonban max. 75-80 fokra állítsuk a sütőt, akkor a présben levő alapanyagok nem igazán haladják majd meg a 60 fokot, ami a zselatinnak ajánlott felső hőmérséklet. Természetesen a sütőben eltöltött idő is kell növekedjen az alacsonyabb hőfok révén.
Aki nem rendelkezik sonkapréssel, de szeretne hasonló felvágottat készíteni, az se csüggedjen. Egy nagyobb konzervesdobozba tegye az alapanyagot, amire ráteszi a doboz tetejét, s arra valamilyen sütőbe tehető súlyt helyez. Legjobb erre a célra régi mérlegekhez a többkilós súly, de ha nem, akkor valamit ráhelyezni a konzervdoboz tetejére, arra pedig egy lábos, benne pár liter vízzel. A lényeg, hogy súlya legyen. Persze igyekezzünk úgy csinálni, hogy lehetőleg víz, lecsapódó vízpára minél kevesebb jusson be a konzerves dobozunkba.

No, meg ha valaki szeretne ilyen inoxból készült prést, ha megkeres az igényével, akkor közremüködhetek egy ilyen céleszköz tulajdonába juttatásához.

 

Tárkonyos nyúlleves

Azt hiszem edig ez a 2013-as évben érvényesülni látszik a 13-as. Habár......nem vagyok babonás, a 13-as számot ezidáig kedveltem. Álltalában inkább volt szerencsés, mint ellenkezője. Csakhogy....azt hiszem az állatfarmunk nincs azzal tisztában, hogy nekik is meg kellene feleljen a 13-as szám. Múlt héten egy mangalica malac tüdőgyulladás miatt, tegnap pedig egy nőstény nyúl lépte át az örök vadászmezők küszöbét :(
Arról a nyúlról jutott eszembe, hogy nem is olyan rég készült egy leves, tárkonyosan, illene megosztani.

Hozzávalók:

• 1 nyúl csontos részei (fej, nyak, bordák..), 
• leeső húsdarabok, 
• 4 sárgarépa, 
• 1 petrezselyemgyökér, 
• 3-4 krumpli, 
• 1 hagyma, 
• 2-3 evőkanál olaj, 
• 2 dl tejszín, 
• 1 tojássárga, 
• 1 púpozott teáskanál liszt, 
• só, 
• bors, 
• tárkony, 
• ecet.

 

A hagymát apróra vágjuk, olajon megfonnyasztjuk, rádobjuk az apró kockára vágott krumplit, még egy rövid ideig dinszteljük. Ezután hozzáadjuk a kockára vágott húst, valamint a csontos részeket. Párat kavarunk rajta, míg a hús kifehéredik, majd beletesszük a kockára vágott gyökérzöldséget, felöntjük vízzel, sózzuk, borsozzuk. Lassú tűzön puhára főzzük a hozzávalókat. Ekkor a tojássárgát, lisztet csomómentesen elkavarjuk a tejszínnel, hőkiegyenlítve hozzáöntjük a leveshez. A tárkonyt apróra vágjuk, hozzáadjuk a leveshez. Ecettel ízesítjük.
Tipp: ha van, akkor víz helyett használjunk bátran alaplevet. Friss tárkony híjján morzsoltat vagy ecetben tartósítottat is tehetünk. Ez utóbbi esetben az ecet hozzáadásánál vegyük figyelembe a tárkony ecetességét.

 

Tormaparfé

Vállalom a köveket. Ez igencsak megosztó "nyalánkság" lehet. De mondjuk a húsvéti asztalnál jóféle, netán házi készítésű főtt-füstölt sonka mellé kínálni. Na? Jönnek azok a kövek?

Hozzávalók: 

• 2+4 dl tejszín, 
• 2 tojássárga, 
• 4 dkg cukor, 
• 2 evőkanál finomra reszelt torma

A tojássárgákat elkavarjuk a 2 dl tejszínnel, hozzáadjuk a cukrot, majd gőz fölött, állandó keverés mellett besűrítjük. A maradék tejszínt habbá verjük, amikor a tojásos krém kihűlt, belekavarjuk reszelt tormát majd a tejszínhabot. Ha van parfékészítő eszközünk, akkor abban tesszük zúzott jégbe, de ha nincs, akkor tegyük szilikonos formába öntve a fagyasztóba. 

Ugyanakkor szerintem főtt tojás mellé brióssal is kiváló fogás lehet.

Rántott mangalicakaraj duplatormával

Oldalborda még ősszel jól betározott tormából. Egy darabig néztem a pincében a kupacot, majd miután elmaradt a káposzta savanyítás, hát belemásztam a kupacba. A céklás-tormás lúdgégét már megmutattam, most jöjjön egy húsos finomság. Naaaagy kísértést éreztem, hogy a mára elővett mangalicaszeletekből is ilyent készítsek. De....volt más tippünk, így az készütl el. Érkezik majd az is, hamarosan.

Hozzávalók: 

• 1,2 kg krumpli, 
• 4-6 szelet mangalicakaraj, 
• 3+2 dl tejszín, 
• 2 evőkanál olívaolaj, 
• 1 púpozott teáskanál liszt, 
• 3 evőkanál frissen reszelt torma, 
• só, 
• fehérbors;   

a panírozáshoz

• liszt, 
• tojás, 
• zsemlemorzsa, 

olaj a sütéséhez.

A szószhoz a kihevített 2 evőkanál olajon megfuttatjuk a lisztet, felöntjük a 3 dl tejszínnel, csomómentesre kavarjuk és forralással besűrítjük. Ekkor sózzuk, borsozzuk, majd hozzáadjuk a reszelt tormát, alaposan elvegyítjük.
A mangalicakarajt sózzuk, borsozzuk, panírozzuk és forró zsírban kisütjük.
A krumplit meghámozzuk, kockára vágjuk, sós vízben megfőzzük. Ezután a főzőlevet leszűrve, 2 dl tejszínnel habosra kavarjuk, majd hozzáadunk 1-2 evőkanál tormaszószt.

Ez nagyon bejött nálunk. Krumplipürét bizonyára fogok még így készíteni. A szósz sem elhanyagolandó.
Azoknak, ahol esetleg van olyan gyerek, aki olyan mint nálunk Kicsilány ajánlom, hogy a krumplipüréből vegyenek ki egy adagot, s azt tálalják a gyereknek. Szemfüles voltam, mielőtt az egész pürét megtormáztam volna, egy kevésben elkavartam pár csöpp tormaszószt, s megkóstoltattam a csajommal. Alig volt érezhető rajta a torma, de igencsak húzta az orrát. Valahogy sejtettem. Sebaj, van még ideje megbarátkozni a markánsabb ízekkel is.

 

Sütőtökös póréleves mandarinnal

Most elmesélem nektek, hogyan kerültem kapcsolatba legelőször a póréval. Ér röhögni, de csak kicsit. Oké?

Elsőéves egyetemista voltam, saját magam főztem. Volt padlizsánom üvegbe eltéve otthonról, de hagymám nem. Elmentem a zöldségüzletbe. Lévén román egyetemi központban voltam, természetesen románul kérdeztem, hogy hagyma van-e. Azt a választ kaptam, hogy nincs, csak "praz" van. Hát nem vettem, csíki lányként otthon soha nem találkoztam olyannal. Meg félő volt, hogy a kevés pénzemre nehogy fölösleges dolgot vásároljak. Szépen hazamentem, vettem a román-magyar szótáram, s kiderítettem, hogy a praz az a póréhagyma. Akkor sem lettem okosabb, de gondoltam: ha hagyma, akkor belereszelhető a padlizsánkrémbe. Szóval számomra az volt az első kontaktus a póréval. Azóta persze sokoldalubb felhasználást is produkálok, de ez örökemlékű történet számomra. Ami majd minden egyes póré kézbevételekor eszembe is jut.

Hozzávalók: 

• 1 szál póréhagyma,
•  ½ kg sütőtök, 
• 2 mandarin leve, 
• 1 l húsleves alaplé, 
• késhegynyi őrölt szerecsendióvirág, 
• 2 evőkanál olívaolaj, 
• só.

A sütőtököt kockára vágjuk, megpároljuk. A pórét felkarikázzuk, az olajon megfonnyasztjuk majd felöntjük az alaplével. Ezután hozzáadjuk a párolóvíztől megszűrt sütőtököt, fűszerezzük. Röviden főzzük, hisz csak a pórénak kell megpuhulnia. A végén hozzáadjuk a mandarinok levét is. Aki szereti, krémlevessé is alakíthatja, de rusztikusan mutatósabb.

Céklakrémes lúdgégetészta

Közel másfél éve volt szerencsém Tisztatésztánál megnyerni egy tésztaformáló alkalmatosságot. Akkor frissiben kipróbáltam, és hát enyhén szólva sem voltam elragadtatva az eredménnyel. De tudtam, hogy csak akaraterő kérdése és újból belevágok. Időközben beruháztam egy tésztanyújtó-vágó masinába is, ami aztán leegyszerűsítette a dolgokat. Igen, először a teljes egyszerűséggel az összegyúrt tésztát kinyújtottam majd összevágtam a géppel. Semmi extra. Aztán most bekattantam. Nem mondom, hogy naponta fogok ilyent készíteni, de olykor igen, ha mást nem, akkor terápiás jelleggel kell picit lekötni magam. Most igenis tetszett az eredmény. Először ugye nem gép nyújtotta a tésztát, nem volt egyforma vastagságú. Meg aztán azt hiszem lágyabb is volt, hisz kézzel nyújtani mintha úgy volt jobb.  Tehát azt mondhatom, hogy rá kell érezni. Nem szabad kiszáradjon, mert akkor alap a törés, esze ágában sincs bordázódni. Hiába no, teljes figyelmet igényel. Ami jó is, hisz addig nem merengek máson, nem terelem el a figyelmem.
Aztán Oldalborda megfőzött némi céklát. A szezámmag bevillant. Meg ott a csomó torma a pincében. Hát innen már nem volt hosszú az út a kis pink krém megalkotásáig.

Hozzávalók a céklakrémhez: 

• 3-4 cékla megfőzve, 
• 10 dkg szezámmag, 
• 1 nagyobb szál torma, 
• 1,5 dl tejszín, 
• 2 evőkanál olívaolaj, 
• 10 dkg reszelt parmezán, 
• só, bors, 
• fekete szezámmag a díszítéshez, 

50 dkg friss lúdgégetészta.

A szezámmagot serpenyőben szárazon megpirítjuk. A tormát lereszeljük, a céklát daraboljuk, majd az egészet egy késes aprítóba tesszük. Hozzáadunk 1 dl tejszínt és krémes állagúra aprítjuk. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a parmezánt, majd a maradék tejszínnel beállítjuk a megfelelő sűrűséget. A végén hozzáadjuk az olívaolajat. A kifőtt tésztára kanalazva tálaljuk, megszórjuk fekete szezámmaggal.

Nekem nagyon ízlett, Oldalbordának szintén (pedig nála hatalmas a húsfüggőség). A fiam ránézésre köszönte, nem kért, a lányok közül Középsőm ette, a többiek csak fintorogtak. Bár Kicsilánynak enyhítő körülmény a torma, enyhén pikáns sem mehet nála. Elszőszülött meg kezdi feszegetni a határokat. Hát....eszi, nem eszi....mást úgy sem kap. Csontjai nem zörögnek, így olykor én is bekeményíthetek.

 

Habos mandulakosárkák

Megmutatom nektek, hogy milyen egy türelemjáték süti. Attól lesz türelemjáték, hogy bekapcsolom a sütőt, mikor már szinte bemelegszik, akkor az áram balra el. Jaaa.....előtte meg az internet szolgáltatóval meccseltem. Hívom itt a városban a hibabejelentőt, mely lazán közli, hogy jogi személyek a fővárost tárcsázzák. Áldott szerencse, hogy csak lusták voltunk átíratni az egész csomagot magánszemélyre, hisz az a cég már 3 éve nem él, de oda jön a számla. Na, miután híres fővárosunkban sikerül elkapjak valakit, már igencsak szükségem lett volna egy patika fél nyugtató készletére. Kezdik, hogy áramtalanítsam a rendszert. Mondom nem az első eset, ezen már rég túlvagyok. Na, ekkor itt piszkáljak, ott módosítsak, lényeg, hogy vagy 20 percet osztottuk a cart az én számlámra. Mert net nem lett. Végül annyiban maradtunk, hogy kaptam iktatószámot a panaszomról. Aztán nekiálltam magam a beállításoknak. Újabb fél óra, s már volt is netem. Ja.....míg Oldalborda bele nem rúgott az egész bagázsba. Akkor kezdtem előről. Aztán mikor fellélegeztem, akkor az áram húzott el valamerre. Konkrétan visítani tudtam volna. Naná, akkor hívtak az internetesek, hogy oldódott-e meg a dolog. Mondtam, hogy talán, de semmi bíztosat nem mondhatok, lévén épp a villanyműveknél emlegetek sűrűn valaki(ke)t. No, de a végén megjött az áram (nem mondhatom, hogy a 220, mert annyi itt még éccaka sincs, sajna), megsüthettem a kosárkáimat.

Hozzávalók a kosárkákhoz: 

• 12 dkg porcukor, 
• 12 dkg szeletelt mandula, 
• 2 tojásfehérje, 
• 1 vaníliarúd kikapart belseje, 
• 1 db. keserűmandula, 
• 2,5 dkg vaj, 2 evőkanál liszt; 

a krémhez: 

• ½ l tejszín, 
• 3 evőkanál cukor; 

a tetejére 

• gyümölcsök, 
• dekorcukor.

A keserű mandulát megtörjük, belső barna héját eltávolítjuk, majd amennyire tudjuk, apróra vágjuk, majd összekeverjük a többi mandulával. Ehhez az elegyhez hozzáadjuk a porcukrot, a vaníliarúd magjait, majd a tojásfehérjét is, amit nem kell habbá vernünk. A vajat megolvasztjuk, azt is hozzáadjuk. Ezután 3-4 órára a hűtőszekrénybe tesszük. Ha alaposan kihűlt, beleszórjuk a lisztet és alaposan összedolgozzuk, teáskanállal kis halmokat teszünk egy sütőpapírral bélelt tepsire. A kanalat megvizezzük, majd a halmokat kilapogatjuk, szétterítjük. Vigyázzunk, maradjon egy kis hézag még közöttük. 150 fokos sütőben 25 percig sütjük, azaz míg pirosas színt kapnak a korongok. Ekkor kivesszük a sütőből, melegen kosárkaformára borítva hagyjuk kihűlni. Ezalatt a tejszínt a cukorral felverjük, majd megtöltjük a kosárkákat. Gyümölcsökkel, dekorcukorral díszítve tálaljuk.

Tipp: ha nincs keserűmandulánk, helyettesítsük pár csepp keserűmandula aromával.

Kacsatepertőkrém

Hozzávalók: 

• 20 dkg kacsatepertő, 
• 8 dkg vaj, 
• 1 közepes fej lilahagyma, 
• 1 cikk fokhagyma, 
• só, 
• chilibors, 1
• csipet morzsolt zsálya.

A tepertőt egy késes aprítóban összezúzzuk, majd hozzáadjuk a megtakarított, négybevágott hagymát, a megpucolt fokhagymát és még picit zúzzuk az aprítóban. Ekkor fűszerezzük, tálkába szedjük, hűtőszekrénybe tesszük, hogy az ízek összeérjenek.

Magyar Konyha

Csak szólok, hogy megjelent. Mármint a legújabb szám. A borítón nyálcsorgató leves....húsleves. Benne egy gyönyörű velőscsont. Aztán aki a velőscsont látványától felpörög, annak ajánlom az alapleveknél a látványt. Egyszerűen király Mmmmmmm..... Aztán receptek a magyar borsról, azaz a piros fúszerpaprikáról, majd halak, vadak, borok, fánkok.

De nem árulok el többet (főleg mert magam is ezután fogom olvasni, most csak hírtelen átlapoztam).

Aki kíváncsi, az keresse majd az újságárusoknál. Aki pedig kényelmi, vagy távolsági okokra hivatkozik, az sem kell lemondjon a lapról. Fizessen elő a Digitalstandon.

Füstölt véreshurka

Ó, hát én ezt már tavaly is készültem megosztani. Aztán haladt...végül maradt. No, de most. Igaz, a fotó az tavalyi, de ha már adva volt....megfogtam a kényelmesebbik felét. Ráadásul idén síma véreshurkát nem is csináltunk. Egyszerűen nem bírom beérni kevéssel. Azt hiszem, hogy kéthavonta bírnék egy hatalmas adag véreshurkát készíteni. Volt év, hogy augusztusban rázendítettem a véreshurkára, majd decemberben Oldalborda vett egy disznót, mondván: csinálj vérest, aztán hallgass. Most meg egyszerűen nem értem, hogy zsenge gyermekkoromban miért nem tetszett nekem eme étel. Valószínűnek tartom, hogy az esztétika nyomott latban. De mára ilyen kritérium nem oszt nálam.

Hozzávalók:

• 1 kg szalonnabőr,   
• 2 kg hús, 
• 1,5 kg kemény szalona,   
• 2-3 fej hagyma, 
• 2 dl híg vér, 
• 3-4 cikk fokhagyma, 
• só, 
• bors,
• bél a töltéshez

A szalonnabőrt, húst kissé felvágjuk, a hagymát negyedeljük, majd kuktába téve addig pároljuk, míg a hozzávalók megpuhulnak. Kihűtjük és ledaráljuk. Közben a szalonát apró kockára vágjuk, majd a vérrel és a zúzott fokhagymával együtt a darált masszához adjuk. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Vékonybélbe töltjük, majd 80ºC-os vízben abáljuk. Akkor van kész, ha tűvel megszúrva nem véres lé folyik. Abálás után hideg vízzel leöblítjük majd rúdra téve megszikkasztjuk. Hideg füsttel tartósítjuk.

Szilvalekváros (mangalica)tepertős papucs

Komolyan, én csak arra lettem volna kíváncsi, hogy másnál is zajlik-e a zélet. Aztán kiderült, hogy igen. Bár én akkor is olykor úgy érzem, hogy nálunk minden összejön. Múlt hét elején Oldalborda felfedezi, hogy hiányzik egy pulyka. Majd szerda reggel ismét egy. Pedig kedd este én zártam be őket, s meg is számoltam. Lévén lakat is van az ajtón, az meg sértetlennek tűnt, így maradt a rejtély. Igenám, de szombat reggel, mikor ismét egyel kevesebb pulyka jött ki mint amennyi előző este bement, hát eldurrant az agyam. Alig vártam, hogy a felelős állatnyisszantó hazaérjen a hétvégi kimenőjéből, aztán ma adj nekik. A maradék pulyka mind egy szálig bíztonságban van ezennel. Na ne már, hogy etetgessük, dédelgessük, aztán szublimáljanak. Akkor inkább ma estére kész vagyok mint a nyári befőtt, de legalább mentettük ami menthető. Hát bizisten, semmi csibekopasztó, semmi extra a két kezünkön kívül, így hát egy kisebb méretű disznóvágással felért a mai meló. No, de akkor holnap elengedhetem a fantáziám. Van egy csomó alapanyagom. Most nem akarok elijeszteni senkit, ezért inkább a kíváncsiak térjenek vissza, a napokban szolgálok valami újjal.
No, aztán nem elég a pulykák számának apadása, szombaton elindulunk Kicsilánnyal a fodrászatba, majd vásárolni. Bizonyos dolgokat muszáj a hyperekben keresni, másképp hajthatnám a fél várost, nem bíztos sikerrel járok. Nos, bevásárlóközpont alagsori parkolójában találunk is helyet. Hogy a pénzköltés után a járgány akkumulátra annyit se mondjon nekem, hogy nyikk. Na, itt az agyam durrogtatása hatványozódott. Végül hazajöttünk taxival. Majd este visszamentem, lássam kiélte-e magát az autó faksznija. Hát úgy döntött, hogy mégiscsak jobb itthon éccakázni. Ezek után mer valaki csodálkozni azon, hogy a szombatra betervezett süti végül vasárnap készült el?
Még tavaly cseverésztünk a közzösségi oldal egy csoportjában a tepertőről, aztán ott kaptam a tippet, hogy szilvalekváros papucs. Már lövésem nincs akkor milyen linket kaptam irányadónak, most is megkérdeztem gugli barátunkat, majd kimentem a konyhába s a készleten levő alapanyagaimból megalkottam a magam receptjét. Hisz mangalica fehéráruja totál másképp viselkedik mint a klasszik disznóé, így innen nézve alapból módosítanom kellett volna a recepteken. No, de mostantól van saját.

Hozzávalók: 

• 60 dkg liszt, 
• 2 dl tejszín, 
• 1 tojás, 
• 2 tojásfehérje, 
• 7,5 dkg kacsazsír, 
• 3,5 dkg élesztő, 
• 1,5 teáskanál só, 
• 1 teáskanál cukor, 
• 7 teáskanál bor, 
• liszt a nyújtáshoz; 
• 35 dkg mangalicatepertő, 
• sűrű, kemény szilvalekvár a tölteléknek.

A tejszínt meglangyosítjuk, hozzáadjuk a cukrot és az élesztőt. Ha dolgozni kezd az élesztő, akkor a többi hozzávalóval együtt rugalmas tésztát dagasztunk. Letakarva, huzatmentes helyen 30 percig kelesztjük. Ekkor lisztezett felületen 2 mm vastagra nyújtjuk, megkenjük a tepertő 2/3-ával és hajtogatjuk. Gondolatban 3 részre osztjuk a tésztát. Először a bal oldali részt ráhajtjuk a középsőre, majd a jobboldalit az előző kettőre. Az így kapott tésztasávot megkenjük a maradék tepertővel. Ezután felülről középre hajtjuk a tésztát, majd alulról szintén a közepéig, a találkozás mentén pedig kettéhajtjuk a tésztát. Az így kapott csomagot nylonzacskóba téve 1-2 órát pihentetjük a hűtőszekrényben, majd ismét kinyújtjuk, megismételvén magát a hajtogatási műveletet, és újból pihentetjük a tésztát a hűtőben. Ezután kinyújtjuk a tésztát (max. 5 mm vastagságúra), négyzeteket vágunk, minden négyzet közepére szilvalekvárt halmozunk, majd a négyzet két ellentétes csücskét összefogva papucs formát alakítunk ki. 180 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt sütjük meg. Porcukorral meghintve tálaljuk.
Érdekes ízvilág a sós tészta és az édeskés szilvalekvár találkozása, ennek ellenére nálunk a gyerekek igencsak rácuppantak. Oldalborda ma is fennen hangoztatta, hogy a sós meg az édes...hmmm....de azért tolta befele.

Bourek

Hozávalók: 

• 8 réteslap, 
• 2 konzerv tonhal (180 gramm töltősúllyal egyenként), 
• 20 dkg friss krémsajt, 
• fél csokor petrezselyemzöld, 
• só, bors, 
• olaj a sütéshez

A halkonzervet keverjük el a krémsajttal, sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá az apróra vágott petrezselyemzöldet. A réteslapokat vágjuk ketté. Mindenik lap hosszabbik oldalára tegyünk egy kanál krémet, két oldalát hajtsuk rá, majd csavarjuk fel mint egy szivart. Egy serőpenyőbe forrósítsunk olajat, majd a bourekek minden oldalát süssük szép pirosra.

Tipp: ha kevésbé olajosan szeretjük, akkor a kis tekercseket enyhén kenjük meg olajjal, tegyük tepsibe és tegyük sütőbe.
Az algírok előételként eszik, vagy leveshez kenyér helyett.

Csomboros pacaltokány marhalábszárral

Mondjátok meg, hogy ennek hogyan lehetne rövidebb címet adni? Ráadásul sem a köret, sem a plusz ínycsiklandó feltétről nem ejtettem szót.
Pacal. Már van ilyen a blogon, leves is, főétel is. Hiába no, szeretjük. Ellenben most Oldalborda teljesen beindult. Azt mondta, hogy koncentráljuk a marhát. Hát rajta. Pacal volt a fagyasztóban, marhalábszárat, amolyan jó kis ossobucco-nak valót pedig vettem (igen, a marha alkatrészeit még nekünk is venni kell, állatkert ide vagy oda). Belehuppantottam a fazékba, nyakonöntöttem vízzel, lassú tűzön pedig puha omlósra főztem. Onnan tovább nekem már csak annyi dolgom volt, hogy tányért vegyek elő a fotózáshoz, tálaljak, kattintsak, majd egyem is meg (nem, nem sikerült a tányéron levő mennyiséget, csak a felét eltűntetnem). Ez volt tegnap. Nekünk még mára is jutott, hisz az adagnak, amit alól megadok, annak a duplája készült. Ma pedig a maradék pacalt megfejeltem egy jó kis adag tejföllel. Hát...aki nem szereti a pacalt, annak hiába is írnám le, hogy az milyen királyságos fogás. Annyira, hogy a közösségi oldalon tegnap erről említést tettem, s nem sokan, de jelentkeztünk páran egy jó kis üstben készítendő pacal partyra. Egy kérdés sajna nyitva maradt: a szélrózsa melyik irányába induljunk el a nagy találkára?

Hozzávalók:

• 1 kg pacal
• 65 dkg marhalábszár
• 1 + 1/2 evőkanál morzsolt csombor, 
• 1 evőkanál mangalica zsír
• 1 púpozott kávéskanál pirospaprika őrlemény
• 2 dl paradicsomlé
• só, bors
• 1 fej fokhagyma
• 1 szűk evőkanál vaj
• 1 púpozott teáskanál csombor

A pacalt a marhalábszárral enyhén sós vízben puha, omlósra főzzük. Ha kissé kihűlt, a pacalt kis csíkokra vágjuk. A zsíron a kockára vágott hagymát megfonnyasztjuk, megszórjuk 1 evőkanál csomborral és a paprika őrleménnyel, majd hozzáadjuk a felvágott pacalt. Enyhén összeforraljuk, majd beleöntjük a paradicsomlét. Felforraljuk, párat kavarunk rajta, majd zárjuk el a tüzet.

Közben a fokhagymát megtakarítjuk, a cikkeket karikákra vágjuk. A vajat felhevítjük, megpirítjuk rajta a fokhagymát, megszórjuk a 1/2 evőkanál csomborral. Nagyon különleges, ínyenc feltétet kapunk pár hozzávalóból.

Tört krumpli, paprikás krumpli, tarhonya, rizibizi mind-mind remekül passzol mellé. Mi tarhonyával fogyasztottuk, savanyúságnak tormás céklát is kínáltam, fenséges fogásban volt részünk.