Kisgyerekként, már 3 évesen imádott elfoglaltságom volt a főzés. Na persze nem élesben, hanem a korosztályomhoz illő eszközökkel. Voltak edénykéim, evőeszközeim, főzőkályhám, tányérkáim, no meg egy remek Anyukám, aki mindig értékelte a "főztömet". Sokszor vonultam el a szobámba, ahol hosszú ideig csöndben voltam (hja, miért nem tudnak így eljátszani az én gyerekeim?), hisz elfogott az alkotási vágy. Édesanyám mesélte, hogy egyik alkalommal, mikor épp lesben állva figyelt, látja amint valamit keverek, a kanál kirohan az edényből, mire én nagy hangosan: naba...meg, ez nem sikerült (ha tudtam volna a fizikát, centrifugális, centripetális erőket okolni). Hát a mai, mexikói forgácsfánkomra ez így igaz. Kedvet kaptam ma egy kis churros-t készíteni. Persze a recepttel szerintem az égvilágon semmi baj, a gond az occccsó tucatremékként vásárolt (sürgős volt egy alkalommal, s vagy ilyent vettem, vagy ilyent vehettem) nyomócső és hozzávalói minőségével volt.
Churros hozzávalók:
- 5 dkg vaj
- 4 ek cukor
- csipet só
- 2 dl víz
- 12 dkg búzaliszt
- 6 ek kukoricaliszt
- 2 tojás
- 1 ek kakaó
- 1 kk őrölt fahéj
- olaj a sütéshez
- porcukor
A vajat, sőt, cukrot vastag aljú edénybe rakjuk, majd 2 dl vizet öntünk rá. Közepes lángon addig melegítjük, míg a vaj megolvad.
Azonnal hozzáadjuk a búza- és kukoricalisztet. Továbbra is közepes lángon tartva addig kevergetjük amíg a massza az edény oldalától elválik és gömbbé sűrűsödik. Ekkor félrehúzzuk és hagyjuk langyosra kihűlni.
A tojásokat, a kakaót és a fahéjat külön-külön hozzáadjuk úgy, hogy a masszát minden alkalommal erőteljesen összekeverjük. A pépet addig verjük, míg síma és fényes lesz. Elég sűrűnek kell lennie ahhoz, hogy nyomózsákba (khmmm....nyomócsövet felejtse el mindaz aki tucattermékkel rendelkezik, s abból is a pocsékabbik fajtából) töltve jól lehessen dolgozni vele.
Ezután a masszát csillagcsöves nyomózsákba kanalazzuk.
Legalább 10 cm magasan (na, ezt azért nem tartottam be) olajat öntünk egy mély lábosba, majd fölmelegítjük. A tésztából kb 25 cm hosszú szalagokat nyomunk bele, s mindkét oldalukon 3-3 percig sütjük, míg aranysárga nem lesz (khmm....hogy a túróba legyen aranysárga az evőkanálnyi kakaótól?). Papírtörlőre szedjük, porcukorral meghintve, melegen tálaljuk.
Tálalási javaslat: friss gyümölcsszeletekkel és natúr joghurttal kínáljuk.
Jó tanács: a masszával frissen a legkönnyebb dolgozni, tehát ne hagyjuk állni.
Na, s akkor mi is történt nálam? A nyomócső nem bírta a kiképzést, a csillagcsöves végét folyamatosan dobta le magáról. Próbálkoztam egy párszor, aztán az egész nyomómicsoda, az összes, a fiókban fellelhető fejjel együtt jól célzott, még kézilabdás koromból fennmaradt összpontosítással röpült a kukába. Fájdalom, de ez nem volt megörökítve az utókor számára.
Oldalbordának piros pont, mert dühöngésem látván feltette a kisegítő kérdést: csináljak neked ilyent (na jó, nem ilyent, sokkal használhatóbbat) inoxból? Naná, hogy naná.
Így aztán a masszából szépen mokkáskanállal kis gömböcöket csöppentve az olajba, mégiscsak kreáltam a gyerkőknek kis nasit. Az én kedvem eléggé elment ezzel az egésztől, de Kiffiam csak úgy tömte magába.
Na, majd ha tényleg lesz nekem szuper szerszámom, akkor kipróbálom a sós változatát. Mert olyan is van ám.
Bizonyára megtette ezt más is, csak nekem nem volt ilyenhez szerencsém a többi blogon.
6 megjegyzés:
Ma én is feltettem egy "bakit",ami nem teljesen az én hibám volt:-I))
Szerintem így is jól néz ki:-)) és gondolom finom volt.
Hát igen, én is vettem már néhányszor egyszer használatos nyomózsákot :-)))
Legutóbb Ikeást vásároltam, és meg kell mondjam,hogy nem drága és jól bevált!Érdemes beszerezni egy olyant!
Mindenkivel előfordul néha! Nekem is Ikeás nyomózsákom van, de ezekkel néha meggyűlik nekem is a bajom:)))
Esetleg segítség, ha megnézed Gabriella is sütött egy fahéjas változatot, de az ő recije szerint nem az olajba kell nyomni a tésztát, ha jól láttam:
http://gabriellakonyhaja.blogspot.com/
Hátha úgy könnyebb.
Szia! Nézz be hozzám, van egy díjam a számodra :)
Ügyes! :))
Valamit azért pontosítanék: nálam nem az a ritkaság, ha egy étel nem sikerül ... sajnos. :))
Andi, ügyes mi? Láttad volna azt az ügyes kukába röpítő mozdulatot. Bizisten csak úgy rötyögtél volna.
Megjegyzés küldése