Mustáros szelet

Hát igen, ismét egy eléggé kannibál menüpont. Említettem tavaly a disznóvágást. Hát a disznónak az egész nyakaskaraját, végig a karajjal nekünk adták a szüleim. Aztán úgy ahogy volt, egészben bezúdítottam a fagyasztóba. Egy ideje már foglalkoztatott a gondolat, hogy ki kéne venni, de mindig haogattam, hisz ha este jutott eszembe, ki volt zárva abból a másnapi ebéd (nem preferálom az erőltetett kiolvasztást, csak ha muszáj, s ugye ezt nem volt muszáj). Nos péntek délelőtt szépen kiemeltem a hatalmas csomagot, így szombatra már abból terveztem az ebédet. Oldalborda mikor meglátta, közölte, hogy szeletet, lehetőleg bécsit kér belőle. No nem. Az én fejemben már eldőlt, hogy márpedig mustáros szelet lesz. Eddigelé kétszer készítettem olyant, először úgy gondoltam, hogy egyből utolsó alkalom is volt, hisz macerás. De mikor a macerával egyenes arányban volt az eredmény is. Másodszorra már sokkal inkább futószalagos technológiát vetettem be, így eldöntetett, ilyen szelet biza fog még sülni az én konyhámban. Bár azóta megismertem a sütőben, kevés olajjal sütést is, ami nagyon megtetszett, de hát ez (minő fájdalom) nem olyan aminél azt lehessen alkalmazni. De sebaj. Valamit valamiért.

Szóval belekezdtem, s ismét igazolódott: megérte a ráfordított időt, gyermekeim is mind egy szálig csak úgy nyelték a falatokat.

Basszus A fenébe, most látom, hogy szépen egy cetlire felírtam pontosan a felhasznált mennyiségeket, mert biza ahogy az eredeti receptben szerepel, nekem nem jött össze, szóval a cetlim megszökött. Vááááááá

No, akkor most szépen elmesélem nagyjából, pontos mennyiségek nélkül hogyan is készül ez a finomság. Aki kicsit is művelte már a panírozási folyamat egyes mozzanatait, annak valószínű nem is kellenek a pontos mennyiségek, boldogul nélkülük is (ezúttal is elnézést pl. Andreától, nála tudom, hogy most ez az előző mondatom nem lesz népszerű).

Hozzávalók:

• rántani való hússzeletek
• liszt (most teljes egészében zablisztet használtam, magam készítettem zabpehelyből)
• tojás
• tej
• mustár
• só, bors
• olaj a sütéshez

A husikat szépen előzőleg sózom-borsozom. A tojásokat szétválasztom, a sárgájához keverek némi lisztet, majd kevés tejjel hígítom, s utána hozzákeverem a tojások felvert habját. 

A hússzeleteket megforgatom lisztben, majd mindkét oldalukat megkenem mustárral, újból lisztbe, s mehetnek a tojásos bundába, majd a serpenyőben hevített olajba sülni.

Így a recept. Első alkalommal, mikor semmi technikai leírásom nem volt, alaposan megkínlódtam a lisztezés-mustározás-lisztezés trióval. Nyakig maklavájszos lettem, sűrűn feltettem magamnak a kérdést, hogy kell ez nekem? Hát naná kellett, mert az íze kárpótolt a kínlódásért.

Most meg elárulom nektek az általam fejlesztett technikát (na persze tudom nem én találtam ki a tyúkszarban az x-et, de ez tényleg saját tapasztalatom, utólag sem olvastam utána sehol, hogy az ilyenre van-e pontos, lépésenkénti útmutató). Szóval az odáig gondolom stimm, hogy első réteg liszt rákerül a szeletekre. Utána bevetek egy lapítót. Arra helyezem a lisztes husit, szépen megkenem a fölső felét mustárral. Villával megszúr, bele a lisztbe a mustáros felével. 

A liszttel borított mustáros résszel lefele ismét ráhelyezem a lapítóra, jön a fölső felére a mustár kenés, majd villára fel, ismét hopp bele a lisztbe a mustáros oldalával. Onnan pedig már nem a lapítóra, hanem a tojásos ketyóba, itt pedig már csak a tojásos massza állaga a furi, a panírozás már a szokásos folyamat. 

A második fotón látszik, hogy a tojásos massza habossága szépen fenntartja a szeleteket, segítség kell neki, hogy szépen alászálljanak.

Alaposan le kell csorgatni, sőt én azt tettem, hogy az egyik oldaláról egy plussz villával szépen lehúztam a fölös cuccot, s a vékonyabb bundás réteg került fölülre sütésnél, akkor a bundaszeletek testi épsége kevésbé volt veszélyeztetve a fordításnál.

Jön a hopp a forró olajba, mindkét oldala szépen megsüt, olajat leitat egy papírkendővel, s lehet is tálalni. Persze akad bőven mosogatnivaló utána, a szerencsésebbje beteszi a mosogatógépbe, a többiek pedig meleg vízben gyorsan el is moshatják. A még szerencsésebbjének ezt a részt már a párja vagy a gyermekei is megtehetik.

Pár év, s a húgom is remélem lesz oly szerencsés, hogy majd az ő lánya is fősegítség lesz a konyhába. Ugyanis épp most vannak a szülőszobán, én meg innen izgulok értük. Bizisten sokkal jobban mint bármely alkalommal mikor én voltam hasonló helyzetben. Hajrá tesókám, hajrá Babó. Már nagyon várunk kicsi kislány!